Dtum
Login with Facebookk
1943 | Április

A Nobel-díjas Lénárd professzor

Magyarok utja

Szent-Györgyi Albert professzor neve ma ismeretes minden önérzetes magyar ember előtt. De kevesen tartják számon, hogy Lénárd Fülöp, egy másik magyar tudós, 1905-ben már egyszer megnyerte a világ legtekintélyesebb tudományos pályadíját, a Nobel-díjat.

Pozsonyból elvándorol egy magyar család

Pozsony a mult század második felében erős kapcsolatban állott a szomszédos német nyelvterülettel. A város magyar; ősi igazi koronázó város. A törzsökös pozsonyi és csallóközi famíliák házai, palotái alkották az utcasort. Az országgyűlés itt ülésezett. Mégis, a pozsonyiak sokat jártak Bécsbe. Miért? Egyszerűen, azért mert Pozsony közel esett Bécshez. Messzebb volt Pest, mint a császárváros. Aztán meg az osztrák gondoskodott is róla, hogy a pozsonyi magyarok Bécshez szokjanak.

Igy esett, hogy a törzsökös pozsonyi magyar Lénárd-família is elvándorolt a mult század második felében Ausztriába, majd a szomszédos Sziléziába. A kis Lénárd Fülöp, pozsonyi szülők tehetségesnek ígérkező gyermeke, már Breslauban nőtt fel, látott embereket és világot. 1862-ben, amikor megszületett, még Magyarország királya sem volt Ferencz József; csak megkoronázott osztrák császár. A magyarokkal való kiegyezés még csak ezután következett. Hosszú élete során Lénárd azonban még a Harmadik Birodalmat is megérte, amelyben még sokáig volt a heidelbergi egyetem tanára.

A kis Lénárd Fülöpöt a természettudományok érdekelték. A fizika és vegytan volt mindene. A középiskola és egyetem sikeres elvégzése után már komoly ösztöndíjak segítették a polgári sorban küzködött fiatalembert további életútja felé. Aachen, ez a patinás régi nyugati határváros, majd a tengerparti Kiel voltak fiatalkori tudományos működésének színhelyei.  Innen került Heidelbergbe.

A heidelbergi egyetemen

Lénárd Fülöp a modern természettudományok legérdekesebbjével foglalkozott: a villamossággal. Az éterről és az őséterről” című könyvével egyszerre ismeretessé vált az európai tudományos körök előtt. Vitája Einsteinnel, akinek relativitás-elmélete akkor szenzációként hatott a világra, alakját ismét az érdeklődés homlokterébe állította.

Tudományos munkáját később, a katód-sugarakra és a röntgenre szűkítette és ezen a részlet-területen egészen új elméletekkel lepte meg a világot. A katódsugarakról írt könyvére főképpen Svédországban és Amerikában figyeltek fel.

Róla nevezték el u tudományos világban a „Lénárd-ablakot” és a „Lénárd-csövet”,A „Lénárd-hatás” amelyeknek az elektromos sugarak útjának magyarázatában van nagy jelentőségük. is az ő nevéhez fűződik; így ismeri ezt a jelenséget az egész tudományos világ, Amerikától Spanyolországig. Ennek lényege az, hogy segítségével szabályokat lehet alkotni a zivatarelektromosság létrejöttére.

A Nobel-díj


A természettudománnyal foglalkozó egyetemi tanszékek 1904-ben már jól ismerték Lénárd tevékenységét és tehetségét. Nagy meg tiszteltetést készítettek elő a számára: egyetemi elöljárói felterjesztették a Nobel-díjra. A stockholmi bizottságnak ugyan volt módja válogatni a különbőzé egyetemek előterjesztései között, mégis a magyar Lénárd Fülöpre esett a választás. Idehaza pedig szenzációként hatott a hír: Nobel-díjat ítélőbizottsága az 1905. évi Nobel-díjat Lénárd Fülöp egyetemi tanárnak ítélte.

Lénárd azonban nem bízta el magát a világsiker után sem. Szorgalmasan dolgozott évtizedek mulva is a heidelbergi egyetemen. Egyenestartású, katonás öregúr volt a híres professzor még a világháború utáni években is; a Heidelbergbe özönlött külföldi hallgatók állandó kíváncsi érdeklődésének tárgya. Megérte még mint aktív egyetemi tanár az 1930-as évek nagy változásait is; sőt még a Harmadik Birodalom tudományos világában is sokáig élénk tevékenységet fejtett ki az öregúr. Nyolcvanadik születésnapját ünnepelte utoljára a világ az egykori híres, Nobel-díjas professzort.

Dr. Kerekesházy József

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Lénárd Fülöp Lénárd Fülöp Lénárd Fülöp
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Rablótámadás Kecskemét határában
A Kecskeméthez tartozó tapaszszállás – jakabszállási pusztán...
MTK – MTK – "33" FC 4:0 (1:0)
A napok óta tartó esőzéstől felázott talajon a nagy technikai...
Hírek kis gazdáknak Hírek kis gazdáknak
A mult évben 72 millió korona jött be az országba...
Magyarország 30 kilométeres gyalogló bajnoksága Magyarország 30 kilométeres gyalogló bajnoksága
A Székesfehérvári TC rendezésében ma folyt le Székesfehérvárott a...
A gödöllői kiállítás megnyitása A gödöllői kiállítás megnyitása
Az elmult csütörtökön délelőtt volt a sajtóbemutatója a Faluszövetség...
Taktikák Breszt-Litovszkban Taktikák Breszt-Litovszkban
A központi hatalmak nevében Kühlmann német külügyminiszter és...
Las-Torres veresége Las-Torres veresége
Las-Torres veresége volt a MAFC fiumei versenyének szenzációja. Az...
Történelmi napok
Nincs se szünet, se megállás az események fejlődésében. Órák...
A tavasz bevonulása Európába és Budapest növényzetének tavaszi ébredése 1. A tavasz bevonulása Európába és Budapest növényzetének tavaszi...
Budapesten a tavasz 1927-ben március 21-én 15 óra 59 perckor...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98