Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1943 | Július

A XX. század feladata

K. v. Neergaard könyve - Antiqua.

Az első világháború után, Spengler könyvének nyomában, felvirágzott az a tudományág, amely a Nyugat pusztulását jósolta, vagy, ha tisztább tudományossággal elutasított magától minden próféciát, korunk kulturális betegségeinek adta néha igen pontos diagnózisát. Most, a második világháború idején olyan könyv jelent meg, melynek szerzője éppenséggel ellentéte mindenfajta krizeológiának.

 

Az pesszimista volt, ez inkább optimista; az kultúránk elhanyatlását hirdette, ez arra figyelmeztet, hogy tudományunk kategoriális pontjain olyan belátások érvényesülnek, melyek egy újvilágképre utalnak. E pontokat összekötve láthatóvá válik az új világ körvonala s lévén ez tartalmilag kitöltetlen, a kidolgozás s a megvalósítás feladatát méri századunkra. Más kérdés természetesen, hogy ez a megvalósítás elkövetkezik-e valaha?

 

Hiszen bizonyos, hogy az érték parancsszava kötelez s az egyszer felismert érték természetes útja, hogy a valóságban is érvényesüljön, de tudjuk, hogy lényegét tekintve minden érték közömbösen és idegenül áll a valósággal szemben és realizálódása a kedvező, vagy kedvezőtlen történelmi helyzetek függvénye. Neergaard azonban úgy látja, hogy a történelmi változás törvényszerűségei kedvező irányba mutatnak s könyvének alaphangját éppen ez a józan optimizmus és ideges világunkban bizony csak nagyritkán tapasztalható magabízó nyugalom adják meg.


A klasszikus fizika alapján felépült világkép - tanítja Neergaard – ma már semmiképpen nem tartható; a modern fizika eredményei, a relativitáselmélet s a kvantummechanika megjavították. Pusztán a jólismert fáziskülönbségnek tudható be, mely minden korban meglelhető, a szaktudományos megismerés s az általános világkép között, hogy a régi világkép s a velejáró gondolkodásforma még ma is életben van a közszellemben, sőt jobbára a tudományban.

 

A klasszikus fizika csupán anorganikus törvényeket ismert s a gondolkodás, mit kialakított, additív és mechanisztikus. Sztatikájával szemben a modern fizika dinamikus: a tér és idő eleddig csupán egymásrautalt kategóriáinak egyberántásával megteremtette a négydimenziós gondolkodást, s a világegyetem ma már inkább hasonlítható egyetlen mindent átfogó gondolathoz, mint valami monstruózus gépezethez.

 

Az élet törvényei nem vezethetők le az anyagból; az első, az anyagnak megfelelő életfokozat, a „nagyság” vagy „szám” után egy magosabb rendbeli következik, az „alak” s ez újdonságként a holt anyaggal szemben az életet tartalmazza. Törvényeit már a biológia, kutatja s ilymódon - ellentétben régibb rendszertani helyével - önálló tudománnyá lép elő. Ez az új biológia szakít a mechanizmus és vitalizmus egyoldalúságaival és túljut rajtuk az alakelmélet („Gestalt-theorie”) segítségével, mely felismeri, hogy a szervezetben „a rész alárendeli önmagát az egésznek, szolgálja azt, viszont az egész ismét a részt szolgálja”.

 

Ez az „organizmikus” szemléletmód érvényben marad a következő valóságfokozaton is, az értékek világában. Etika csak közösségben képzelhető el, s ebben az egésznek és résznek ugyanazon egymástsegítő elve érvényesül, pontosabban: kell, hogy érvényesüljön, mint az alsóbb síkon. Mintha a keresztény etika a szeretet központi fogalmát az organizmus analógiájára alkotta volna. Más pontján sem ellentétes az új világkép a vallással, mert elismeri Isten létét, mintegy vallásos korrelatumaként a világ teljességének. Az államberendezésben az individualizmus és kollektivizmus végső fokon egygyökerű szélsőségei után az organizmikus államalakulat lenne a megvalósítandó eszmény.


Neergaard orvosprofesszor Zürichben; az utóbbi tény talán nyugodtságát és optimizmusát magyarázza, az előbbi pedig pro domo elfogultságát. Több ízben kiemeli a fizika s kivált a biológia vezető szerepét az eljövendő kor gondolkodásában. S azt, hogy maga is a biológia szemszögéből nézi a tárgyalt kérdéseket.

 

Azonban e tudományok világnézetileg relevans tételeit felmutatva éppen olyan elvek érvényességét hangsúlyozza, mik a valóságot véges-végig, áthatják, az anyagtól kiindulva fel egészen a szellem-, az értékvilágig. Ezek az elvek tehát nem sajátosan fizikai, illetőleg, biológiai jellegűek. S érvényöket pusztán azért általánosíthatja, mert nem szaktudományos, hanem egyetemes filozófiai szempontból tekinti. Elkövetkezendő biológizmusról ezért aligha lehet szó legföllebb olyan filozófiáról, mely hajlandó belátni ezen elvek alanyvető jellegét.

 

Hogy ez már alakulóban is van, elég Nicolai Hartmann filozófiájára utalnunk, külön is kiemelve a kategoriális alaptörvény rétegontológiát létesítő jelentőségét. Ma még a Neergaard tárgyalta elvek könnyebben válnak ismertté a fizikán és biológián keresztül, mint a filozófia útján; ez mutatja világosan, hogy korunk még mindig a materialisztikus világképben van elfogódva, s csak az érdekli, ami efelől érkezik. még akkor is és annak ellenére is, ha ez – mint a szóbanforgó könyv mutatja - belülről már leomlott.
A kötet bevezetőjét-nagynevű biológusunk, Huzella Tivadar írta; a fordítás kifogástalan volta M. Zemplén Jolán asszonyos szeretetét - s gondosságát dicséri.
Szigeti József

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Bosznia tervezett annexiója Bosznia tervezett annexiója
A „Daily Chronicle”-nek jelentik Bécsből:...
Lesz-e királyság Bulgária?
Ferdinánd bolgár fejedelemnek a czárnál tett látogatása után az a hír...
A Budapesti Korcsolyázó Egyesület háziversenye A Budapesti Korcsolyázó Egyesület háziversenye
Szombaton este még teljesen reménytelennek jelezte a BKE vezetősége a...
Harmadszor vitték filmre A maharadzsa gyöngyét Harmadszor vitték filmre A maharadzsa gyöngyét
Sokszor és sokat vitatkoztak már arról, hogy lehet-e régebben...
Vér és rombolás egy rákospalotai lakásban amelynek tulajdonosa Ujpesten öngyilkos lett Vér és rombolás egy rákospalotai lakásban amelynek tulajdonosa...
Vasárnap reggel hangos sikongatásra lettek figyelmesek a Rákospalota...
Gabriel de Gravona, a Száguldó kerék főszereplője újból fellép a Kamarában Az éjféli lakodalom cimű francia film főszerepét játssza Gabriel de Gravona, a Száguldó kerék főszereplője újból fellép a...
Az idei szezon egyik legkimagaslóbb filmeseménye kétségkívül Abel...
Az anyaczárné élete Az anyaczárné élete
A Romanov-család végzete lesújtott az anyaczárnéra is. Ő III. Sándor...
Csinszka Csinszka
Az utolsó pillanatban, mikor már a Nyugat e száma a gépekben van,...
Élet és halál titkai a Napban 2. Élet és halál titkai a Napban 2.
A toronyteleszkóp vakító sugárkévéje azonban még másról is beszámol a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98