Dtum
Login with Facebookk
1943 | Július

Európának Amerika felé nyíló kapujában zajlik a történelem legnagyobb vihara

Hammerfest-tól Biarritz-ig vonul a harci zaj Európa óceáni partjain

Az amerikai inváziós tervekkel kapcsolatban a világháború kialakulását figyelemmel kísérő Európának legnagyobb részé a tenger felé nyílik. A tengerpart lakossága állandóan történelemalakító nép, talán éppen azért, mert állandóan támadásoknak van kitéve s így a védekezőkényszer különlegesen kialakította bennük az államalkotó és államfenntartó képességeket. Az atlanti partvidék a mostani világháborúban heves küzdelmek színhelyévé vált Harnmerfest-től egészen Biarritz-ig. A parti védelem vagy a támadás a part természetes körülményeitől függ.

Ebből a szempontból a norvég tengerpart védi legjobban a Skandináv-félszigetet a támadások ellen. A hosszú partot az ősrégi Kaledónia-hegyrendszer alkotja, amelynek egy része elsüllyedt, de a fennmaradó tömbje védi Norvégiát. A jégkorbeli gleccserek alakították ki itt a partot, a kövezetet lekoptatták; azonban a partvidéknek több mint háromnegyed része alkalmatlan a földművelésre. A legészakibb Kirkenestől Kristiansundig több mint két ezer kilométer - azonban, ha a fjordok öbleit is beleszámítjuk, akkor nyugodtan húszezer kilométernek számíthatjuk ezt a parti vonulatot. A partokat nem lehet észrevétlenül megközelíteni; de annak a hajónak sem kényelmes a sorsa, amely esetleg védelmében egészen közel kerülne n parthoz.

A vízből kiálló kemény sziklahátak, a sérek ugyanis százezer számban fenyegetnek kilyukasztással a legjobban megépített hajószerkezeteket is. Benépesedésre ez a vidék annál alkalmatlanabb, mert a partszegély közelében rögtön magasan égbe emelkednek a lakatlan és kopár fennsíkok. 1000-2000 méter magasban. Itt vannak Európa legnagyobb hó- és jégmezői s a partvidékek mögött nem fejlődött ki mögöttes gazdasági terület. A városok is csak a fjordoknál épültek fel, hiszen nem a földből, hanem a tengerből élnek. A Golf-áramlat miatt nem fagy be a tenger; a melegáramlás kitűnő hajóutat biztosit a félsziget felé.

A norvég partvédelem minden rendelkezésre álló eszközzel megakadályozza a partraszállást és biztosítja a partmenti kereskedelmi hajózást, hiszen a norvég partmenti hajóutak nagyon fontosak, márcsak a bányatermékek elszállítása miatt is. Bergen közelében egy millió tonna piritet termelnek a norvégek s ezzel csaknem túltesznek Japán pirittermelésén is. Az évi egymillió tonna pirittermelés mellett a nikkel, a titán, a bauxit és a kőolaj Norvégia főtermékei; az ipartelepek nagy részét vízierővel tartják üzemben: különösen alumíniumgyáraikat, amelyeknek termelése Európában a második helyen áll.


Azok a norvég tengerparti részek, amely most haditerület, a legjobb halászterületek és az itt működő norvég halászat eredménye az az óriási halkivitel, amely a 150 millió pengőt közelítette meg évenként, amikor még nem dúlt a háború.

A népek történelmi sorsának kialakulásában az Atlanti-partvidék déli vonulata is heves küzdelmek színhelyévé vált. A Skagen-foktól Calais-ig 1100 kilométert tesz ki a partvonulatok hossza. A folyók torkolata sok ágra bomolva ömlik a tengerbe. A La Manche-csatorna pusztuló partjaiból keletkező hordalékból dombvonulat keletkezik és a dagály finom homokot hagy apálykor a parton, amelyet a szél mint buckasorokat lassan vándoroltat tovább. A buckák, vagy hollandul dűnék, 50 kilométerre is megnőnek és mint természetes védőgátak mögött, termékeny földek keletkeznek. A tenger hullámzása és árapálya romboló és építőmunkát egyaránt elvégez és az egész partvidéknek tulajdonképpen az árapály a legjobban működő természeti tényezője; tőle függ a partvédelem, a parti hajózás és a kikötőépítés egyaránt.

Ha a tengerparton bársonyos föveny van, akkor világhírű fürdők keletkeznek az ilyen helyeken; de a partvonulat éppenígy kényelmetlen is lehet. A folyótorkolatokba nehezen juthatnak fel a hajók, mert a parti ütegek torkában szabad célpontot jelentenek, zátonyra és aknamezőre futhatnak. Ha esetleg mégis ki tudnának a tengerparton kötni, a szárazföld felé való előnyomulás majdnem a lehetetlenséggel határos, hiszen az árapály-kimosta föld és a feneketlen iszap felületén a modern hadászat egyetlen járműve sem tud mozogni.

Az 1942 augusztusában megkísérelt angol partraszállás Dieppe-nél ezek miatt az okok miatt teljesen meghiúsult. Ezen a partvidéken alakultak ki a kikötővárosok, amelyek közül Hamburg, Bréma, Amsterdam, Rotterdam, Antwerpen, Calais, Ostende, Dünkirchen a legismertebbek; de ezek mellett még egész sor kisebb kikötőváros keletkezett s ezeknek a különleges településeknek a foglalkozási, szokásai, életszínvonala és kultúrája annyira jellegzetes, hogy Teleki Pál gróf egész Nyugat-Európa kultúráját kikötővárosi kultúrának nevezte el. A kikötővárosok helyzeti energiája a mellettük tengerbe ömlő folyók miatt is rendkívüli erővel fejlődött ki.


A franciaországi partvidék Calais-tól Biarritz-ig 1600 kilométerre nyúlik. A normandiai partvidéken a halászat fejlődött ki a legnagyobb mértékben s a flandriai partiőrségek, csapdák és rejtett ütegek akadályoznák meg az esetleges támadásokat. Bretagne nyugati partján a legnagyobb a dagály; a sziklás, csipkézett parton 10 métert is meghalad a tengervíz felemelkedése dagály idején.

A harci zaj Európa Atlanti-óceáni partján ma arra figyelmeztet, hogy sorsdöntőbb vihart még nemigen látott földrészünk is az Amerika fele nyíló távoli földek kapujában fog talán a mostani világháború sorsdöntő ütközete lezajlani.
E. J.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A tenger felől ilyen a tengeralattjárók szállodája Épül a tengeralattjáró-hodály az atlanti parton  Eltávolították a betonvendégfalat, a tenger vize szabadon özönölhetik be a betonhodályba
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Mükedvelők iparmüvészeti kiállitása Mükedvelők iparmüvészeti kiállitása
A mükedvelők iparmüvészeti kiállitása, melyet az Országos Magyar...
Sajtóvélemények a 30 éves Nyugatról - Népszava Sajtóvélemények a 30 éves Nyugatról - Népszava
Január havában harmincadik esztendejét tölti be a Nyugat....
Nem kell beismerés Nem kell beismerés
A bécsi rendőrségnek karácsonyfiául mindjárt egy egész –...
Nagy Ferenc miniszter a demokrácia kibontakozásának egyetlen lehetséges útjáról Nagy Ferenc miniszter a demokrácia kibontakozásának egyetlen...
A Független Kisgazda Párt politikai akadémiájának előadássorozatában...
Három világkiállítás Három világkiállítás
Magasan – olyan magasan, hogy csaknem egyszínűnek mutatkoznak a...
Újpest – Hungária 5:0 (2:0) Újpest – Hungária 5:0 (2:0)
A profifutball fönnállása óta nem szenvedett ilyen súlyos vereséget a...
Repülési krónika Repülési krónika
Míg Santos-Dumont-ról és Delagrange-ról hallgat a krónika, a nyár...
Ötszázharminc uj fővárosi kislakás áll befejezés előtt Ötszázharminc uj fővárosi kislakás áll befejezés előtt
A budapesti szükséglakótelepeken több mint harmincezer személy lakik....
Az Universal-film 1935-36. első félévi produkciója
Siegler Frigyes, az Universal-film r.-t. igazgatója e héten tette...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98