Dtum
Login with Facebookk
1943 | November

Kállay Miklós beszéde Huszton

Huszt, november 7.
A miniszterelnök szoboravató beszédében a hősök emlékének áldozva hangsulyozta, hogy a ruszin nép hűsége nem ujkeletű, nem mondvacsinált, nem érdekből fakadó. Amióta a ruszin nép sok-sok századdal ezelőtt hozzánk jött, egyetlen nyoma sincs annak, hogy hűtlen lett volna a magyar anyaországhoz, az államépitő és államfenntartó magyarsághoz.


Zavartalan volt ez az együttélés, amig egyes emberek kizárólag és mindig csak kizárólag egyéni érvényesülési vágyukból nem igyekeztek megbontani azt az összhangot, amelyet a történelem és a jó Isten szabott meg az itt élő népek és a magyarság között.


Ezekkel szemben tényeket kell felsorakoztatni, azt a tényt, hogy mind a ruszinok, mind a magyarországi románok a határainkon tuli elnyomás ellen menedéket és szabadságot keresve jöttek és sorakoztak a magyar állam és hatalom védelme alá, hogy számokban itt nem fogyatkoztak, népi erejükből nem veszitettek, hanem számukban, népi erejükben, vallásukban nemcsak megmaradva, hanem megerősödve éltek évszázadokon keresztül velünk együtt a magyar állam keretében. Ezt bizonyitja az is, hogy ezen a földön csak a magyarság tudott a nemzetiségekkel együtt álni, államot alkotn -  mert ezen a földön csak a magyar államiság tud és tudott tartósan békét, biztonságot nyujtani.


Bármit is próbáljanak hiresztelni rólunk történelmünket nem ismerő vagy azt ferditő ellenfeleink és bármiképpen is próbálják lemosolyogni az ezer évre való hivatkozást, a mai nagy világégésben és kavarodásban az egyedüli pozitivum, amely a Kárpát-medence kérdésének megoldásánál szóba jöhet, a magyar ezeréves mult, annak tárgyilagos kiritikája és a mai kor nemzetiségi és szociális szemléleteinek megfelelő konzekvenciái.


A miniszterelnök beszédében hálával emlékezett meg Kurtyák Jánosról, aki Husztról irányitotta a ruszinság politikai pályájának küzdelmét és aki példásan össze tudta egyeztetni a magyar hazához, a magyar állam szerkezetéhez való törhetetlen hűséget a russzin nép érdekeinek, szabadságának és törekvéseinek felkarolásával.


Végül hangsulyozta a miniszterelnök, hogy nekünk magyaroknak és a Kárpátok medencéjében élő minden népnek szent kötelességünk, hogy egymás segitségére siessünk és földünk szabadságát, népi és nemzeti életünk függetlenségét, idegen befolyástól mentességét ugy, hogy abból mindnyájunkra a legtöbb jó s a béke és nyugalom származzon, kimunkálni szent emberi hazafiu kötelességünk.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Apróságok Apróságok
A legújabb pesti foglalkozás: a kutya házasságközvetítés. Az új...
Ingujjban? Ingujjban?
Budai söröző kedves kertjében, a szomszéd boxban, arról folyik a...
A magyar népművészet A magyar népművészet
Ortutay Gyula kiváló műve két hatalmas kötetben a magyar nép...
Hogyan tanul a madár énekelni?
Bulman angol természettudós az éneklő madarakat két csoportja...
Az állategészségügyi törvény módositása Az állategészségügyi törvény módositása
Az állategészségügyről szóló 1888. évi VII. törvényczikk egyes...
Budapesti Szemle juniusi számából Budapesti Szemle juniusi számából
„Budapesti Szemle” juniusi számának első helyén Hatvany...
Szivóelevátorok Szivóelevátorok
A hamburgi, rotterdami és antwerpeni kikötőkben már néhány év óta...
135.000 pengőbe került a Lila akác 135.000 pengőbe került a Lila akác
Budapest közönségének pár nap mulva hallatlan élményben lesz része:...
A szocziáldemokrata párt beszámolója tevékenységéről A szocziáldemokrata párt beszámolója tevékenységéről
A magyarországi szocziáldemokrata-párt kiadta egy évi működéséről...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98