A befektetési lehetőségek háború idején rendszerint összezsugorodnak.
Változik az értékelés, változnak azelőtt teljesen stabilnak tekintett jogszabályok, viszont a tőke csak a teljes biztonságot és értékállóságot jelentő befektetések iránt érdeklődik. Ebből a szempontból igen kedvező lehetőséget kínál a búzakötvény, amelyet úgy konstruált meg a kibocsátó pénzügyi kormány, hogy ezzel kitünő, értékálló vagyongyüjtő eszközt ad a jövőbelátó takarékos polgárok kezébe.

A búzakötvény visszaváltásánál vagy tőzsdei értékesítésénél a búzának akkori hivatalos, a mainál esetleg nagyobb ára lesz mérvadó.
A búzakötvény tehát teljes biztosítékot nyújt a befektetés valamennyi követelménye szempontjából, mert ha a búza ára esne, a befizetett teljes pengőösszeget hiánytalanul visszafizetik. A búzakötvény tulajdonosa tehát minden irányban biztonságban érezheti magát. A búzakötvény ezért megfelel a legszigorúbb befektetési kritériumoknak, sőt nem szabad elfelejteni, hogy az ingatlanok árához képest a búza ára ma mégis mérsékeltnek mondható.

1944 február 1-től kezdődik a búzakötvény kamatozása, 5%-kal.
1945 február 1-vel indul meg a kötvények visszaváltása. A búzakötvények útján befolyó 200 millió pengő visszaváltása pedig 1969 február 1-én fejeződik be. A visszafizetésre kisorsolt kötvényeket és az esedékessé vált szelvényeket mindennemű adó, illetékbélyeg vagy más közteher levonása nélkül váltják be.

A búzakötvénybe való pénzbefektetésnél annál jobban jár a kötvény tulajdonosa, minél később sorsolják ki a kötvényét.
De ha már az első, 1944. november második felében esedékes sorsoláson kihúzzák a kötvényt, akkor is szolgálatot tett a kötvény tulajdonosa az államnak, mert ha csak egy évre is, de bejuttatta pénzét az egészséges körforgalomba. Az a pénz, amely nem vesz részt a nemzeti termelésben, közvetett vagy közvetlen formában, éppen olyan áruló – állapította meg a pénzügyminiszter –, mint a nem dolgozó munkás, épp olyan káros, mint a parlagon hagyott föld.

A búzakötvény-akció emellett a takarékosságnak is nagy szolgálatot tesz.
A jobb kereseti és csökkent fogyasztási lehetőségek mellett a búzakötvény módot ad arra, hogy a józan, előrelátó emberek tőkét gyűjtsenek, egyben pedig az így összegyüjtött tőkét értékálló módon helyezzék el. A könnyebben megkeresett feleslegeket tehát a búzakötvénnyel konzerválhatják az előrelátó emberek, családok arra az időre, amikor a gazdasági élet irama csendesebb lesz és amikor ezek a teljes értékükben félretett, megőrzött búzakötvény-tőkék igen nagy szolgálatot tehetnek akár termelési, akár fogyasztási célok szolgálatában a kötvény tulajdonosának.

Üzleti biztosítékul, bánatpénzül bárhol és bármikor elfogadják a búzakötvényeket.
A tőzsdén is jegyzik ezt az új állampapírt, tehát az, aki búzakötvénybe helyezte el a pénzét, azt bármikor értékesítheti és újra pénzre válthatja. A közönség köréből olyan intenzív érdeklődés mutatkozik a búzakötvényjegyzés iránt, hogy ez már önmagában is bizonyítéka a búzakötvényről alkotott helyes értékítéletnek: a társadalom legszélesebb rétegei felismerték a búzakötvényben rejlő nagy lehetőségeket és megtakarított pénzüket ennek a papírnak a jegyzésére fordítják.