Dtum
Login with Facebookk
1944 | Március

A feketefejűek kincse

A német kereskedelem a középkorban ma elképzelhetetlen nagyhatalmat jelentett. A nagy német kereskedővárosok szövetségbe tömörültek s azt a „szövetség”-szónak gót nyelvű elnevezéséről Hansa-nak hívták.

A Hansa-városok ugyan önmaguk nem fogtak fegyvert, ellenben leszerződtek a Német Lovagrenddel, amely fegyverrel védte meg a Hansa-kereskedők érdekelt mindenütt a külföldön, főként a Keleti-tenger mellékén. Ilyen Hansa telep létesült a Düna-folyó mentén, a mai Rigában is.

Nagypénzű, nagyhatalmú kereskedők voltak ezek a rigai németek, akik valaha mint „feketefejűek” jelentek meg a Düna partján - szemben a lettek lenszőke népével. Később már csak az agglegény-kereskedők viselték a „feketefejű” nevet, s ezek külön klubházat tartottak fenn Rigában Szent György védnöksége alatt.

Rendkívül gazdag kincstára volt ennek a klubháznak. Amikor Hitler 1939-ben a külföldi németeket visszatelepítette a Birodalomba, akkor a rigai „feketefejűek” utódai is visszatértek őseik földjére, de magukkal vitték régi kincseiket, amelyek most egy német múzeumba kerültek. Érdekes kincseik közül néhányat itt bemutatunk.

Az 1404-ban épült rigai Szent Péter-templom egy barokkori gyertyatartója. Kovácsolt vasmunka. A hajnali rorátén vagy az esti vecsernyén ezek a gyertyatartók világosították meg a rigai „fekete-fejűek” kapcsos imakönyveit.

A „feketefejűek” klubházának régi ajtókopogtatója bronzból. Az oroszlán szájából függött ki a kopogtató, amellyel megdöngették a kaput, ha az esti órákban felkerestek klubjukat a mulatóskedvű kalmárok.

Billikomnak hívjuk magyarul az ilyen céh-kupát.
Ez a név a német „Willkomm” (Hozott Isten)-szóból ered, mert a céh tagjai közé felvett újoncnak ezt a kupát kellett a céh egészségére kiürítenie.

Ezüst gyümölcsös-tál a rigai „feketefejű” agglegények klubházából. Egy-egy jól sikerült üzletkötés után hatalmas dáridókat csaptak a rigai kalmárok s ilyenkor ilyen ezüsttálakon kínálták fel Kelet pompás gyümölcseit.

Művészi szerkezetű ládazár, amely valaha a kalmárcéh ládáját zárta. Biztonsági szerkezettel volt ellátva: ha illetéktelen akarta felnyitni, akkor megszólalt a záron lévő vészcsengő.

A rigai kereskedők céhjének két védőszentje: Szent György és Szent Gertrúd.
Szent György pajzsán ott látni Riga városának két kulcsát, valamint a kereskedők céhét védő lovagrend keresztjét.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Az 1404-ban épült rigai Szent Péter-templom egy barokkori gyertyatartója A „feketefejűek” klubházának régi ajtókopogtatója bronzból Billikomnak hívjuk magyarul az ilyen céh-kupát Ezüst gyümölcsös-tál a rigai „feketefejű” agglegények klubházából Művészi szerkezetű ládazár, amely valaha a kalmárcéh ládáját zárta A rigai kereskedők céhjének két védőszentje: Szent György és Szent Gertrúd
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98