Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1945 | November

A Kisgazda Párt külpolitikája

Budapest, november 10.
Most, hogy az ország többsége a Kisgazda Párt jelöltjeire adta szavazatát, a választók érthető érdeklődéssel várják, hogy milyen külpolitikai elveket vall magáénak a párt külpolitikai közvéleménye.


A Kisgazda Párt külpolitikájának főbb irányvonalai eléggé ismeretesek. Hisz az elmúlt években a földreform követelése mellett főképpen a párt külpolitikai magatartása volt az, amely ezt a pártot a becsületes magyar tömegek előtt népszerűvé tette. Elítélte ez a párt a hármas paktumot, a németbarát politikát, a hadüzenetet és a szomszéd államokkal való együttműködés mellett foglalt állást.


A Kisgazda Párt külpolitikájának egyik legfontosabb célkitűzése ma a béke ügyének szolgálata. Tudatában vagyunk annak, hogy csak békés Délkelet-Európában tudjuk a magyarság érdekeit megvédeni és biztosítani. Függetlenül attól, hogy mekkora lesz a magyar hadsereg, amelyet a békeszerződés engedni fog, kétségtelen, hogy ez a hadsereg mindenkor csak a rend fenntartására és a jogos önvédelemre szolgálhat. A békéért akarunk dolgozni, a megértés és együttműködés szellemét akarjuk terjeszteni.

 

Öntudatos magyarságunk nem téveszthető össze semmilyen türelmetlen sovinizmussal. Tudjuk jól, hogy hazánk érdekeit akkor biztosítjuk legjobban, ha összeegyeztetjük azokat más népek érdekeivel. Ha kerüljük mindazt, ami más nemzetekkel szembeállít minket és biztosítjuk népünknek a béke áldásait, a zavartalan munka eredményeit. Kemény gerinccel védelmezni akarjuk mindazt, amihez jussunk van, de nem akarunk többé délibábos, expanzív külpolitikát folytatni és mások dolgába beleavatkozni.


Tudjuk, hogy mivel tartozunk a győztes nagyhatalmaknak. Szovjetoroszországgal szemben lojális szomszédoknak akarunk bizonyulni. Meg akarjuk nyerni az orosz nép legteljesebb bizalmát. Olyan demokratikus és szociális berendezkedést akarunk biztosítani hazánkban, amely a két nép közötti megértésnek záloga és kizár minden barátságtalan magatartást keleti szomszédunkkal szemben. Tudatában vagyunk annak, hogy nem szabad olyan nemzetközi kombinációkba sodródnunk, amelyek Szovjetoroszország érdekeit, habár csak közvetlenül is és legkevésbbé is sérthetik.

 

A kulturális kapcsolatok kifejlesztésével közelebb kell hoznunk egymáshoz a két nép lelkiségét, ifjúságunknak az orosz nyelvre való oktatása által a megértés ügyét kell szolgálnunk. Ki kell építeni gazdasági kapcsolatunkat és a legjobb szándékot kell tanúsítanunk jóvátételi kötelezettségeink teljesítésével kapcsolatban. Gazdasági bajainkról, teljesítési nehézségeinkről azonban beszéljünk kendőzés nélkül, becsületes, bizalmatkeltő nyílt őszinteséggel. Mindennél fontosabb a bizalmi atmoszféra kitermelése, aminek előfeltétele éppen – a feltétlen lojalitás mellett – a feltétlen őszinteség. Érthetőnek tartjuk a Magyar Kommunista Pártnak azt a törekvését, hogy mint a szovjet-rendszer világnézeti szempontból legközelebb álló párt Szovjetoroszország bizalmának letéteményese legyen.

 

Szovjetoroszországnak bizonyára objektív államférfiai az idők során meg fognak róla győződni, hogy éppúgy számítsanak a többségben levő Kisgazda Párt lojális magatartására, mint a Függetlenségi Front bármely más pártjára. Ha józan és hazájukat szerető emberek fogják a pártokat vezetni, Magyarországon nem lesz olyan párt, amely ne volna oroszbarát, mint ahogy nem lesz szovjetellenes párt sem.


Ezek után nyilvánvaló, hogy a magyar-orosz barátság nem jelenti sem a magyar önállóság, sem a parlamentáris rendszer feladását, amire a Kisgazda Párt sohasem lenne hajlandó. Nincs nagyobb érdekünk, mint az, hogy a szövetségesek között fennálló nézeteltéréseket sikerüljön minél előbb eloszlatni és ismét teljes legyen az egyetértés az oroszok és az angolszászok között. Ez az előfeltétele azon óhajunk teljesedésének, hogy Szovjetoroszországhoz való baráti kapcsolataink mellett ne kelljen elszakadnunk a reánk mindig nagy vonzóerővel bíró angolszász demokráciáktól, az Egyesült Államoktól, ahol oly sok magyar testvérünk él, amelynek demokratikus berendezését mindig csodáltuk és amelynek anyagi támogatására rá vagyunk utalva, valamint az Angol-Birodalomtól, amelynek kulturális, gazdasági és szociális berendezkedése, parlamentáris élete mindenkor tanulságos példaként lebegett szemünk előtt s amelynek nyersanyagait aligha fogjuk nélkülözni.


Épp ezért minden olyan tervezgetés, mint amilyen egy nyugati blokk létesítése, amely Szovjetoroszország ellen irányulna, számunkra nemcsak fájdalmas, hanem egyenesen katasztrofális lenne. Remélnünk kell, hogy hamarosan helyreáll a szövetségesek között a teljes harmónia és létrejön a békés együttműködés, az új szövetség, az Egyesült Nemzetek összefogó keretében. És nincs hőbb vágyunk, mint az, hogy ennek a szervezetnek minél előbb tagjává váljék Magyarország is és minden képességünk és lehetőségünk felhasználásával közreműködhessünk a tartós béke biztosításában, a kulturális, gazdasági és szociális haladás előmozdításában.


Franciaországgal a második világháborúban nem kerültünk hadiállapotba és így ezzel a kontinentális nagyhatalommal könnyű lesz baráti kapcsolatainkat kiépíteni. Segítségünkre lesznek azok a francia katonák, akik a háború alatt Németországból hozzánk menekültek és itt részben otthonra találtak, részben lehetővé tettük számukra, hogy átszökjenek határainkon és tovább harcoljanak ősi ellenségük, a német ellen. És segítségünkre lesznek a franciaországi magyar partizánok, akik együtt harcoltak az ellenállás bátor francia katonáival.


A velünk szomszédos kisállamokkal meleg baráti viszonyt, szoros gazdasági kapcsolatokat óhajtunk létesíteni. Áll ez Csehszlovákiára és Jugoszláviára éppúgy, mint Ausztriára és Romániára. Ennek, sajnos, nagy akadálya Csehszlovákia magatartása, az ottani magyar kisebbséggel szemben. Nem látjuk ennek a problémának más orvoslását, mint az új békeszerződést, amely a politikai határokat lehetőleg az etnikai határokkal egyezően állapítja meg és így jórészt véget vet a délkelet-európai atmoszférát megmérgező kisebbségi problémának s elejét veszi minden irredenta és reviziós mozgalomnak. Végre pontot kell tennünk egy negyedszázados vita után és meg kell teremteni a végleges békét és baráti együttműködést a Duna völgyében.


Főbb vonásokban ez az a külpolitika, amelyet a többségi párt magáénak vall.

 

Auer Pál

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Gyöngyösi János Auer Pál
HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Garami Ernő a jobboldali és baloldali diktaturáról Garami Ernő a jobboldali és baloldali diktaturáról
Garami Ernő, aki a napokban tért vissza Budapestre, a...
Kivándorlás az Alföldről Kivándorlás az Alföldről
Április 14-én 475 magyar kivándorló utazott eresztül Budapesten a...
Az életmentő vérátömlesztés Az életmentő vérátömlesztés
A modern orvostudománynak egyik legizgalmasabb és legmegrázóbb...
A Szovjetuniónak a közélelmezés frontján is nagyszerű hadvezérei vannak A Szovjetuniónak a közélelmezés frontján is nagyszerű hadvezérei...
Faraghó Gábor közellátási miniszter, mint ismeretes, éveket töltött a...
Minden kiderül Minden kiderül
Nincsenek politikai titkok; előbb vagy utóbb minden kiderül! -...
Ignotus -  Demokrácia Ignotus - Demokrácia
Én, olvasóim emlékezhetnek rá, elejétől fogva egy percig sem voltam...
A munka irredentizmusa A munka irredentizmusa
Acsarkodnak ránk az „utódállamok”. Fáj nekik, hogy van...
A számoló-művésznő titka A számoló-művésznő titka
Nemrégiben Londonban óriási feltünést keltett egy számolóművésznő, a...
Csók és Márffy
Az Ernst-múzeumban a kiállításrendezés véletlene egymás...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98