Fasiszta tüntetés Békéscsabán
Békéscsaba, augusztus 2.
Fasiszta tömegtüntetés volt Békéscsabán, a városháza előtt, szlovák nemzetiségi gyűlés álarcában. A „Hej, Slováci” fasiszta induló hangjai mellett az állítólag „hazakívánkozó”, odavalósi szlovákok tüntettek a magyar demokrácia ellen, amely annyira „türelmetlen” velük szemben, hogy nekik, az „elnyomottaknak”, még egy ilyen tüntetés megrendezésére is alkalmat nyitott. Nos, eggyel legyünk tisztában: nekünk semmi beleszólásunk nincs és nem is lehet abba, hogy Szlovákia odahaza hogyan kezeli a magyar fasisztát, hogy azok szabadon járnak-kelnek, tovább garázdálkodnak, akárcsak a nácizmus idején. Ez Szlovákia magánügye! Értelmezze a demokráciát a maga módján, a saját elgondolásai szerint, de – otthon.

Itt, minálunk, a demokráciának más az értelme és ennek a meghamisítását nem tűrjük. Mi leszámoltunk a magunk fasisztáival érdemük szerint, kikapcsoltuk őket a magyar élet mozgatásából, de kikapcsoljuk a fasiszta lappangók akaródzásait egyebütt, így többek között – Békéscsabán is.

Aligha érhet a sovinizmus vádja bennünket, ha nem tűrjük a legsötétebb, álorcás idők hamis jelszavait, nem tűrjük vak szenvedélyek fellobbanását s azt, hogy a fasizmus jelt adó tüzei ártalmatlan pásztortüzek színében akarjanak feltűnni. Tiltakozunk az ellen, hogy Magyarországon olyan mozgalmakat szíthassanak és olyan megmozdulásokat lobbanthassanak fel, amelyek alól, bármilyen leplek fedi is a táncot, az első lépésben kivillan a lóláb. Államunkhoz és nemzetiségükhöz hű szlovákjaink itthon érzik magukat nálunk, fasiszta megtévesztőik és felizgatóik azonban ne érezzék magukat – otthon.

Náci kémek a dijoni bíróság előtt
Dijon, augusztus 2.
A francia ellenállási mozgalom sokszáz tagja került német kézre és halt hősi halált a Gestapo kémhálózat spionkodása következtében. A volt maquisardok nem felejtettek. Fogolytáborokban és a francia városok utcáin keresik volt árulóikast. Akiket felismernek, a francia népbíróság elé kerülnek. Dijon városában két náci kémet ítélt halálra a bíróság.

Lemondott a török kormány
Ankara, augusztus 5.
A Szaradsogla-kormány lemondott. Inönü államelnök Redzsat Peke volt honvédelmi és belügyminisztert bízta meg az új kormány megalakításával. Úgy tudják, hogy a lemondott kormány tagjainak fele sem kerül be az új kormányba. A török köztársasági néppárt egyébként egyhangúlag elhatározta, hogy ismét Izmet Inönút jelölik a köztársasági elnöki tisztségre. (MTI.)

A Szovjetúnió támogatja Románia békecéljait
Moszkva, augusztus 10.
A  moszkvai rádió hírmondója a béketárgyalásokkal kapcsolatos román kérdésekkel foglalkozva rámutatott arra, hogy Szovjetúnió nagy rokonszenvvel tekint a román nép felé és támogatja Románia békecéljait. A szovjetkormány igazságos békét akar kötni Romániával és ennek érdekében mindent elkövet. A Szovjetúnió figyelembe vette, hogy a román állam idejében szakított a hitlerizmussal és a szövetségesek mellett folytatta a fasizmus elleni harcot. A háború befejezése után a román nép és kormány jelentős erőfeszítéseket tett a demokrácia megerősödése érdekében. Ennek következtében a szovjet kormány elhatározta, hogy támogatást nyújt Romániának. Elismerte a román kormány kérelmeinek jogosságát és hozzájárult, hogy azokat – ha nem is teljesen – legalább részlegesen teljesítsék. Noha Románia háborús felelőssége nagy, a szovjetkormány könnyíteni kíván helyzetén.

Dobi István a magyar kisebbségek keserű sorsáról
Szécsény, augusztus 12.
Vasárnap a nógrádmegyei Szécsényben tartott gyűlést a Kisgazda Párt, amelyre Dobi István földművelésügyi miniszter utazott le.

- Csehszlovákia Pozsonyból területeket követel tőlünk, pedig annak a Szlovákiának, amely ma is fasiszta elvek alapján a gyűlölet jegyében kezeli a magyarságot, nem lehet joga a követelésekre. Csalló-közben és a többi magyarlakta területen lehető legnagyobb az elkeseredés és bizonytalanság. Ezeknek a magyaroknak a számára nemcsak hirdetni kell a kisebbségi jogok védelmét, hanem azt meg is kell adni. A kormány igyekszik ebben a kérdésben eredményeket elérni és reméljük, hogy fáradozásunk nem lesz hiábavaló – mondotta többek között a miniszter.

A miniszterelnök bicskei beszédének nemzetközi visszhangja
Budapest, augusztus 13.
A Reuter-iroda hosszabb jelentést közöl Nagy Ferenc miniszterelnök bicskei beszédéről, kiemelve a miniszterelnöknek azt a kijelentését, hogy egyetlen nemzetre se kényszerítsenek olyan békét, amely elégedetlenséget hagy maga után. A miniszterelnök kül- és belpolitikai kijelentései az angol rádió is ismertette.

Az AFP francia hírszolgálati iroda részleteket közöl Nagy Ferenc miniszterelnök bicskei beszédéből.

Népbírósági ítéletek
Budapest, augusztus 19.
Sztójait, Reményi-Schnellert és Szász Lajost kivégzik, Kunder Antal és Rátz Jenő kegyelmet kapott.

XII. Pius pápa az igazságos békéről és az antiszemitizmusról
Vatikánállam, augusztus 24.
Azon a kihallgatáson, amelyek során XII. Pius pápa a palesztinai arab küldöttséget fogadta, a Szentatya hangsúlyozta, hogy a béke csak igazságon és igazságosságon alapulhat. Ennek alapfeltétele az, hogy mindegyik tényező becsülje meg az igazságot, tisztelje a mások jogait, hagyományait, így vallási téren is. De egyúttal feltételezi azt is, hogy minden népfaj töltse be a reá háruló kötelezettségeket. A saját jogainak érvényesítése csak az igazság fegyvereivel történhetik és minden erőszak elítélendő. Ennek kapcsán arra is rámutatott a Szentatya, hogy a zsidó nép ellen elkövetett antiszemita erőszakot nem lehet helyeselni.

„Erdély sorsa eldőlt.”
Páris, augusztus 29.
1946. augusztus 28.
Ezen a napon este 6 óra tájban a Luxemburg-palota egyik bizottsági termében az elnöki székben ülő férfi feltette a kérdést:
- Delegátus urak, kérem önöket, hogy emelje fel a kezét az, aki pótindítvány formájában magáévá teszi az imént elhangzott javaslatot.

Egyetlen kéz sem emelkedik a levegőbe. Egy teljes percig csend van a teremben. Tragikus perc: Erdély sorsa eldőlt.