Dtum
Login with Facebookk
1912 | Július

A maláriás szunyog

A malária veszedelmes betegség. Magyarul mocsárláznak hivják s különösen a meleg égöv mocsaras vidékein gyötri az embert és kinozza sokszor halálra is. Az elnevezése malária szó szerint ezt teszi: rossz levegő. Régebben ugyanis azt hitték, hogy a fertőzést a levegő közvetiti. Ma már azonban, tudjuk, hogy nem igy van.


Másfél évtizeddel ezelőtt (1897-ben) Kelet-Indiában egy Ross nevü tudós megállapította, hogy a malária terjedése fontos kapcsolatban van a maláriás szunyogokkal, a melyeknek latin tudományos nevük: Anopheles


Ennek a szunyognak a nősténye a maláriás ember vérével magába szivja a mocsárlázat okozó apró szervezeteket, azokat a vérben élő véglényeket, vagy spórás állatokat, a melyek a piros vérsejtek anyagával táplálkoznak. Ezeknek a véglényeknek Plasmodium malariae a nevük.


A malária terjedéséhez tehát két különböző állatra van szükség: egy szunyogfélére (Anopheles) és egy véglényre (Plasmodium). Figyeljünk most a következőkre.


A nőstény szunyog magába szivja a maláriás beteg vérével a plasmodiumot. Ez a szunyog gyomrába kerül és a szunyog testében tovább él, fejlődik és elszaporodik; azután a nyirkedények utján belekerül a szunyog nyálmirigyébe és innen, mikor a szunyog megszurja az embert, a szunyog nyálával belekerül az ember vérébe.


Az emberi vérbe került Plasmodium most már az ember vérében fejlődik tovább. Behatol a piros vérsejtekbe, ott növekszik, azután oszlás utján számos apró részre szakad, a melyek ujabb vérsejteket fertőznek meg, vagy pedig félholdalaku testecskék formájában belejutnak az ember vérével megint a maláriás szunyog gyomrába.


Körforgást végez tehát ez a veszedelmes spórás állat, és kétféleképpen fejlődik. Az ember vérében egyszerü oszlás utján, a szunyog testében pedig rendes szaporodás utján.


A malária ellen ennélfogva a védekezés a következő:
Először is lehetőleg óvakodnunk kell maláriás vidékeken (Itáliában, a forró égövi tájakon stb.) a szunyogcsipéstől. A betegeket szigoruan el kell különítenünk, hogy a szunyogok meg ne fertőzhessék magukat és nyálukkal a fertőzést tovább ne terjeszthessék. A váltólázas maláriát magát khininnel gyógyitják.


Az emberi vér maláriás élősdijének fejlődését képünkön láthatjuk. A kép alatt van a részletes magyarázat.


A maláriás szunyog Francziaországban, sőt nálunk is el van terjedve. A közönséges szunyogtól abban különbözik, hogy szárnyai pettyesek és szivás közben függőlegesen tartja őket. Tapogatói olyan hossszuak, mint a szipókája, és a hátát nem pikkely, hanem serte boritja.


Egy tudós a forró égöv alatt megszámolta, hogy a tengeröböl melletti lakásokban 700 nőstény szunyog esik 16 him szunyogra. A nőstény 200-300 darab petét tojik hajnali 3-5 óra között, s a petéket szalagalaku tutajokká rakja össze, a vizbe ereszti.


Brazilia erdeiben él egy picziny, vörös szunyogálcza, mely szárnyra kelve csendesen közelit az alvó emberhez, vérét szivja és az erdei váltólázat okozza benne.


Több denevérfajban is találtak olyan vérszivó véglényeket, a milyenek az ember váltólázát okozzák.
Ezeknek a maláriás szunyogoknak az álczái, bábjai, mint általában a szunyogokéi, a vízben élnek. Vagy a fenéken élnek és kopoltyukkal lélekzenek. A kopoltyuk szőrszálak vagy piheszerüek, vagy levélalakuak. Vagy pedig a vizben eviczkélnek és a fölszinre is felkerülnek. Ezek légcsövekkel lélekzenek.


Megemlítjük még azt is, a mit kevés ember tud, hogy a szunyogok közül csak a nőstények tolakodó vérszopók. Az ártatlan himek tánczolva, zümmögve kisérik csak a nőstényeket.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98