Dtum
Login with Facebookk
1900 | Január

Üdvözlet az Olvasónak!

 

Így kezdődtek régen az igazán komoly hangú bevezetők, amiket persze rendre nem olvastak el, mert sokkal jobban érdekelte a Nagyérdeműt a tartalom, mint a szerző előzetes mentegetőzése vagy melldöngetése. Nem is vetemednénk hát ilyen idejétmúlt tselekedetre,
ha nem éreznénk elengedhetetlenül szükségét néhány útbaigazító, a portál használatát megkönnyítő mondatnak.

A www.huszadikszazad.hu egy internetes napilap, mely 1900 január 1-től 1999. december 31-ig tekint rá a világra és kiemelten Magyarországra. A történelem száz éves útját 200 hét alatt tesszük meg, időarányosan tehát 1 hónap 1 napnak felel meg.
A rovatok a hét minden napján – vasárnap kivételével – azonos mennyiségű frissített tartalommal bővülnek. Célunk, hogy a korabeli sajtó szöveghű részletei alapján a nagypolitika csúcsaitól a kisemberek mikrovilágáig ábrázoljuk a kort, a mindennapi élet lüktetését: az embert, akik voltunk 100 éve, 50 éve, 10 éve.

Mert nyakig vagyunk még a 20. században, kedves Barátaim! Pillantásunk hiába is pásztázza a jövőt: ami kibontakozik előttünk, az csupán a múlt.
Mert vajon lehetett-e látni az óceánok partjai között száguldozó gőzmozdonyokból a Voyager űrszondát vagy a világot új dimenzióba helyező internet világát?
Lehetett-e látni 1900-ban a totális diktatúrákat, Auschwitz-ot és a gulágot, a kambodzsai és az észak-koreai rémálmot vagy el lehetett-e képzelni az Európai Uniót akkor, amikor mai tagállamai még halálos ellenségekként fenekedtek egymásra, hogy két világháborúban mérjék össze erejüket? A kérdések költőiek, a válasz költőietlen: nem. Csak most lehet látni.
Mert az életünk egyetlen reális dimenziója a múlt: ez van, ez ugyanis már megtörtént.

Itt ülünk a könyvtárban, laptopjaink kinyitva, bogarásszuk a mikrofilmtekercseket, a régi, megsárgult újságokat, könyveket, s közben száguldozunk az internet végtelen adatpályáin: tekintetünkkel megkíséreljük befogni a 20. századot. Szemünk belekáprázik a látványba: mintha egy óriási vulkán ontaná kürtőjéből az idő forró láváját, és vége hossza nincs ennek a kitörésnek! Egymásba torlódnak a sorsok, események: a születés és halál, a megistenülés és pokolraszállás véget nem érő örvényében sodródik az Ember: te, ő és én: Mi, akik lakjuk ezt a csodálatos bolygót a végtelen Univerzum embertelen magányában.

Módszerünkben Tacitust követjük: „sine ira et studio”, azaz harag és részrehajlás nélkül igyekszünk ábrázolni a kor minden eseményét és szereplőjét. Alapvető dolgunknak tehát az ábrázolást tartjuk, a minősítést, morális értékítéletek alkotását teljes mértékben az olvasó jogának tekintjük.

Az Önök elé táruló kép természetesen nem lesz teljes, aminthogy egy mai sajtótermék sem képes a jelen teljes metszetét adni. Van viszont két behozhatatlan előnyünk a jelenidejű sajtóhoz képest:
1. A mi jelenidőnk a múlt, s az idő eme hatalmas kazlában mára nagyrészt elvált a szem az ocsútól. Láthatóvá vált az a történelmi háló, melyben a század embereinek sorsa szövődött, amely meghatározta cselekvési lehetőségeiket, kitörési pontjaikat, és amelynek halálos szorításába annyian belepusztultak, ám egyszersmind ez a háló adta mindennapi boldogságaik keretét is;
2. A történelem birtokában utólag beleszőhető a történetbe az, amit Ők, „az anyagba leszálltak” nem láttak, de mi már látunk. Így egyedülálló lehetőség kínálkozik számunkra: a jövő tudásának birtokában ábrázolni a múlt eseményeit a jelenben.

Időutazásra hívjuk Önöket: a történelem röpke 100 évének beutazására. Az út során találkozni fognak elődeikkel, déd -és nagyszüleik, szüleik és – a legifjabb generációt kivéve – a saját múltjuk világaival: találkozni fognak Önmagukkal.
Tartsanak velünk, mindannyiuknak jó utazást!

Szabó Zoltán
alapító-főszerkesztő

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Az arczsömör Az arczsömör
Fiatal gyerek és nagyobb fiúk arczán gyakran láthatunk apró korpás...
A Hármas-Körös hajózhatósága A Hármas-Körös hajózhatósága
A Hármas-Körös hajózhatóvá tételére még a tavaszszal munkához fognak....
A balkezesség, a jobbláb A balkezesség, a jobbláb
A legtöbb ember jobblábas. Már a héthónapos gyermeknél mutatkozik a...
Képek az orosz irodalomról Képek az orosz irodalomról
Dosztojevszkij az ő Napló-jegyzeteiben keserű panaszra fakad azért,...
Milán király halála Milán király halála
Obranovics Milán, Szerbiának első királya meghalt febr. 11-én Bécsben...
A vérkeringés csodái, a vér összetétele A vérkeringés csodái, a vér összetétele
A legtökéletesebb vasúti hálozat - Hogy működnek a vérsejtek...
Gábori revánsot vett Szigetin a teniszbajnokság elődöntőjében Gábori revánsot vett Szigetin a teniszbajnokság elődöntőjében
Vasárnap hűvös időben folytatódtak Magyarország nemzetközi...
Tolsztoj Leo halálmadara Tolsztoj Leo halálmadara
A jásznája-poljánai ősz remete, Tolsztoj Nyikolajevics Leo gróf...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98