Dtum
Login with Facebookk
1902 | Szeptember

Kossuth Lajos születésének 100. évfordulója

Hogy a számra nézve aránylag kicsiny magyar nemzet annyi tengernyi bajok és veszedelmek közt is egy ezredéven át fenmaradhatott, mialatt annyi nála nagyobb nép tünt le a világ szinpadáról, - a Gondviselés ama kegyének köszönhetjük, hogy időről-időre állitott a nemzet élére olyan férfiakat, a kik fel tudták a szunnyadó, vagy csüggedt erőket költeni s rá vezettek azon útra, mely a megmaradásnak, boldogúlásnak révébe vezet. Ezen férfiak közé tartozik Kossuth Lajos, kinek neve és tettei örökidőkre összeforrtak hazánk történetével.


Kossuthról lapunk számtalanszor megemlékezett; meg különösen születésének 90-ik évfordulóján és halálakor; s most, midőn születésének évfordulóját ünnepli az egész ország, kegyeletes megemlékezésünkben már mintegy csak ismételhetjük önmagunkat, a fényes pálya méltatásaként ide iktatván egy részét annak, a mit a nagy hazafi halála alkalmával elmondtunk; hiszen mindaz most is ép oly igaz és jellemző, mint akkor vala.


Kossuth rendkívüli, kivételes egyéniség volt, s kivételes sors jutott neki osztályrészül. A Gondviselés választotta ki, az emberke milliói közűl, hogy az időnek egy pontján végrehajtsa azt, a mire a magyar nemzetnek szüksége volt.

 

A középkori feudális, félig holt Magyarországból, melyet fejlődésben a belső és külső bajok hátra vetettek, kellett egy élő, új czélokért küzdő, a modern jog és szabadság alapjain álló nemzetet teremteni, mely Európa többi mívelt nemzeteihez hasonló legyen, s azokkal versenyt haladhasson.

 

Száz kéz égett a munkában; a költők, a politikusok: a nemzet legjobbjai remélő szivvel vettek részt abban. S az elsők közt legelöl ott küzdött Kossuth. De az ellenfél is össszeszedte minden erejét ; mindenki érezte, hogy döntő harcz készűl.

 

És ekkor a Gondviselés kivülről egy segitő társat küldött bajnokainak, a februári párisi forradalomban. Minden attól függött, lesz-e valaki, a ki a segitőtársat fölismeri s az eszmék közösségének szövetségét elfogadja.

 

Kossuth fölismerte a jelt, megértette az idők szavát s mert és tudott azok szerint cselekedni. Mert. Ebben volt a nagysága, végzete. És ezentúl a vezér nem lehetett más, csak ő. A kiváltságok eltörlésének, az emberek jogi egyenlőségének, az európai közszabadságnak (liberalizmus) nagy eszméit ő vette fel legerősebben magába, úgy hogy azok tényleg vele egygyé lettek s ékesszólásának varázsával azoknak csodálatos erőt adott. S ez eszmék és ő ettől fogva egyek.

 

Ezek teszik a helyzetnek, nemzetének urává; ezek viszik, irányozzák minden tettében, következetesen, végzetesen. Ez eszméket megvalósitja egy pillanatra Magyarországon és úr általok; elszántan védelmökre kél, midőn azok megtámadtatnak, és magával ragadja nemzetét.

 

S midőn külsőleg leveretik is, ő az eszme lobogóját magával viszi, bujdosó társaival, idegen népek közé; míg itthon, a vérrel és könynyel áztatott föld rögei közé, az érte vívott küzdelemben betapostatott az úgy, hogy a megtermékenyített anyaföldben kicsirázott s kihajtott újra, a legelső napfénynyel.

 

Őt magát pedig vitte tovább az eszme csodás viszontagságokon Törökországon, Anglián, Amerikán keresztűl Olaszországba, el Turinig, a sirig. S ez eszmék lobogóját el nem ejté egy pillanatra sem: tartotta öreg, reszkető kezeiben; s utolsó nyilatkozata nemzetéhez a hűségre intés volt ez eszmék iránt.

 

S arról lehet beszélni, hogy vajjon a liberális vagy konzervativ elvek hasznosabbak-e a népek kormányzásában (úgy hisszük: egymást felváltva és kiegészitve mind a kettő szükséges, bár Magyarországnak e tekintetben is kivételes helyzete van); de hogy akkor Magyarországot csak azon elvekkel lehetett átalakítani és életben tartani; azt a történelem szeme látja már most is s később még tisztábban meglátandja.


S azért, a mit tett Kossuth a magyar föld népéért: jutalma lőn akkora szeretet s oly mély, kiirthatatlan bizalom személye iránt e nép részéről, a minővel talán történetünk egy alakja sem dicsekedhetik. Mátyás csak igazságos volt, de ő Kossuth apánk: minden, a mit a sziv szeretetben és tiszteletben adhat, e névben benne van; .- a ki csak izen, s mindnyájunknak el kell menni! Nyugodott-e fejedelmi hatalom valaha erősebb, mélyebb, igazabb alapon?

 

S a Kossuth nevéhez fűződött e varázsnak nem árthatott sem ellenség, sem jó barát. Változatlanúl megmaradt az akkor is, midőn ama név egy másik, a nemzet előtt nem kevésbé tizsteletre méltó névvel jött ellenkezésbe. Valami ős, kiirthatatlan ösztön súgta a magyar népnek, hogy azt a nevet ne hagyja cserben.

 

Kossuth nagy vágyakat ébresztett, nagy csalódásokat és fájdalmakat szerzett; de a nemzet helyes ösztöne megérezte, hogy ama vágyak egy ki nem vesző nagy gondolatot is foglaltak magukban; s hogy a szenvedésekért a mit maradandóúl cserébe kapott, az bőven felér az érte fizetett árral, sőt fölözi azt. A magyar nép ezen mély, bizalomteljes, rendületlen ragaszkodásánál Kossuth személye iránt, meginditóbbat nem ismerek sem a történelemben, sem a költészetben.


De mindezekért nagy árt is kellett fizetnie. A nagy átalakúlások, a forradalmak vezetőin, a kik mernek a maguk felelősségére egyet fordítani a világ tengelyén: a végzet uralkodik. Ki egyszer a Gondviselés munkáját a kezébe vette, hogy sietteti a világ fejlődését: nem ülhet le ismét a közönséges emberek asztalához, hogy velök vidáman koczczintson.

 

A nagy Cromwell Olivér, talán a legnagyobb a forradalom-vezetők közt, a míg egyik kezével rakja le a mai Anglia nagyságának alapjait: a másikkal folytonosan védni kénytelen saját személyét, méltóságát, hatalmi jogát. S holta utána hatalom visszaszáll az elűzött méltatlanokra.

 

Danton és Robespierre a vérpadon vesznek el; örökösük Napoleon, leggyűlöltebb ellenségének foglyaként hal meg, szivében megtörötten. Garibaldit kicsi hija, hogy meg nem öli saját nemzete egyik katonájának golyója, a kinek a hozzátartozóinak számára ő egy egységes, szabad hazát teremtett.

 

A mi átalakulásunk vezérei közül Deák mindig a jog és a törvények alapján állott s azért életében a tragikumnak nem volt helye. De Széchenyit, ki az eszmék forradalmát kezdé, merészen, s szintén a maga felelősségére: tragikuma a döblingi tébolydába, majd az öngyilkosságba űzte.

 

Kossuth életének java részét, szinte negyvenöt évet abból, idegenek közt, bujdosásban tölt, küzdve ezerféle bajokkal; - s idegen földön – Turinban hal meg. „Van valami az emberben” – mondja valahol Carlyle – „a mi magasabb és becsesebb az életnél; a lélek igazsága és becsülete; s ha a kettő összütközésbe jő, az igaz ember habozás nélkűl az elsőt áldozza fel.”


Kossuth, az emberi szivekre való nagy hatását első helyen rendkivüli szónoki képességének köszönheté. S e téren, egy pontban, páratlanúl áll az egész világtörténelemben. A világ nagy szónokai mind csak egy nyelven, saját népüknek nyelvén voltak képesek varázshatalmukat gyakorolni.

 

Demosthenes csak az ő szeretett Athenéjének nyelvén mennydöröghetett Fülöp ellen; Cicero csak római nyelven volt képes megalkotni művészi szerkezetű beszédeit; Burke és Sheridan csak a hatalmas erőteljes angol nyelven tudták elragadni London és a brit szigetek közönségét; s Mirabeaunak, midőn nagy harczát vivja a királyságért, a Corneille és Bousset nyelve ömlik ajkairól.

 

S idegen népek közé hirtelen áthelyezve, alighanem a némaság lett volna szerepük. Kossuth, tudtunkkal, az egyedüli, a ki két – egymástól oly végtelenűl különböző nyelven – egyaránt nagy szónok volt.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
A szocializmus jövője A szocializmus jövője
Az Arbeiter Zeitung cikksorozatot kezd a szocializmushoz vezető...
Télen megjelenő ehető gomba Télen megjelenő ehető gomba
Az 1922/23-i télen december hó folyamán valamint januáris hó első...
Egy új magyar szőlőfaj Egy új magyar szőlőfaj
A szőlőtenyésztést hazánkban még csak nemrég is csupán borkészítés...
Olcsóbb lesz a szesz Olcsóbb lesz a szesz
Bécsből jelentik, hogy az osztrák szeszkartel tegnap ülést tartott,...
Az államvasuti bevételek csökkenése Az államvasuti bevételek csökkenése
Az államvasuti bevételek csökkenésének okait igen érdekesen...
Egyszer megnyugszom… Erdős Renée
Egyszer megnyugszom és erős leszek S majd könnytelenül járom az...
Ő Felsége fogadta a delegácziókat - a balkáni kérdés Ő Felsége fogadta a delegácziókat - a balkáni kérdés
Május 13.ikán délben fogadta ő felsége mind a két delegáczió...
Uj repülőgép Uj repülőgép
A levegő meghóditásának korát éljük. Szeretnénk szabadulni a földi...
Andrássy Gyula gróf a hosszú külügyminiszterválságról Andrássy Gyula gróf a hosszú külügyminiszterválságról
Mint ismeretes, a mult heti csütörtöki minisztertanácson Bánffy...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98