A maczedon forradalmi bizottságok működése. A bolgár kormány február 12-én a maczedon bizottságok évek ellen teendő intézkedéseket határozta el. A maczedon bizottságok évek óta Bulgáriában dolgoztak. Száráfov Boris volt elnökük, ki nagy kitartással szervezte az izgatást és a bandák betörését. Utóbbi időkben a bizottság vezetői meghasonlottak és az egyik fél Zoncsev és Mihajlovszki vezetése alatt folytatta az előkészületeket Maczedónia felszabaditására. Ezek a bizottságok most egyszerre mindent elkövettek, hogy tavaszra támadást szervezzenek. A bolgár kormány tilalma mellett is számos bolgár tiszt elhagyja a bolgár hadsereget és a maczedóniai bizottságok szolgálatába szegődik.

A maczedóniai fölkelés hir szerint az egyes pontokon márczius 28. és április 10-ike közt fog kitörni. Mind a két maczedon-bizottság egyesülni fog. A Mihajlovszki-Zoncsev-féle bizottság január 25-ikén a bolgár hadseregben szolgáló minden maczedon tisztnek körlevelet küldött, a melyben azt irja, hogy a szivtelen európai diplomácziától, de különösen az álnok orosztól mit sem várhatnak. Ezért is a bizottság a maczedon tisztek hazafiságára apellál és felszólitja őket, hogy a mihelyt a nagy mentő munka fontos pillanata elérkezik, hagyják ott valamennyien a bolgár hadsereget és menjenek át a maczedon határon.

A bolgár kormány a maczedon bizottságok ellen. A bolgár kormány parancsot bocsátott ki, mely szigoru büntetéssel és a hadseregtől való elbocsátással fenyegeti azokat a tiszteket, ki a fölkeléshez csatlakoznak. A kormány e hó 13-ikán éjjel föloszlatta az összes maczedón bizottságokat és letartóztatta a bizottságok vezetőit. A rendőrség az éjjel letartóztatta Zoncsev-et, Mihajlovszki-t, Sztaniszev-et és a maczedón-bizottságok más tagjait. A szobránye február 14-iki ülésén Takev ellenzéki képviselő megkérdezte Danev miniszterelnököt, miért fogadták el Zoncsevet és Mihajlovszkit, és miért oszlatták föl a bizottságot? A miniszterelnök azt felelte, hogy a minisztetanács elhatározta a bizottság megsemmisitését. Takev nem volt megelégedve a válaszszal és interpellácziót jelentett be.

A bolgár kormány tiltakozó jegyzéket intézett a berlini szerződést aláirt hatalmakhoz a legujabb török hadikészülődés dolgában. A bolgár kormány ebben a jegyzékében kifejti, hogy egészen biztos tudomása van arról, hogy a török kormány a drinápolyi és a monaszteri hadtestet mozgósitotta. Az utóbbi hadtest mozgósitást megmagyarázza ugyan a maczedóniai helyzet, de a drinápolyi hadtest mozgósitása egyenesen fenyegetés Bulgária ellen. Bulgária nem óhajt katonai összeütközést Törökországgal, mert még győzelme esetében is tönkremenne pénzügyileg. A bolgár kormány eddig nem tett nagyobbszabásu katonai intézkedéseket. Egyetlen intézkedése az, hogy az ujonczokat az idén nem márcziusra, hanem már februárra hivta be.

Mozgósitási hirek. A legutóbbi napokban a Bécsben már korábban elterjedt mozgósitási hirek oly alakban merültek föl, hogy a Balkán-országokhoz közel eső hadtesteket mozgósitják, a Boszniában levő ezredek számát is fölemelik, hogy előre nyomulhassanak. Némely hirek tudni vélik, hogy a budapesti 4-ik hadtesthez tartozó összes tartalékos tisztek bizalmas természetű parancsot kaptak, a melyben értesitik őket, hogy legyenek készen arra, hogy mozgósitás esetén 24 óra alatt bevonulhassanak ezredeikhez. (E mozgósitási hireket azonban csakhamar határozottan megczáfolták.)