A király junius 18-ikáról kelt azon kéziratán kívül, melyben báró Fejérváryt miniszterelnökké kinevezi, elvárván a miniszterium megalakítására vonatkozó javaslatait, még egy külön királyi kéziratot adott ki, mely így hangzik:

„Kedves báró Fejérváry! Felette sajnálom, hogy hű magyar nemzetem országgyűlése képviselőházának többségéből kormányt mindeddig nem nevezhettem ki és pedig azért nem, mert a többséggé szövetkezett pártok nem terjesztettek elém oly kormányzati programmot, melynek alapján a soraikból vett kormányra teljes megnyugvással rábizhattam volna a nemzet sorsát.

„A törvényhozás alkotó munkájának sajnálatos szünetelése kiszámithatatlan gazdasági és erkölcsi kárára van kedvelt Magyarországomnak, reménylem azonban, hogy most, a kisebbségi kormány felmentése után, egy a pártokon kívül álló kormány közvetítésével, a felmerült ellentéteknek Általam forrón óhajtott kiegyenlítése mielőbb lehetővé fogja tenni, hogy a többség soraiból hivhatok meg ministeriumot szeretett Magyarországom kormányzására.

„A belkormányzati és közgazdasági reformok terén szivesen fogom venni a képviselőház többségének javaslatait, és a mi a katonai kérdésekben kifejezett kivánalmakat illeti, ezekhez az idők folyamán és legutóbb a kormány 1903-ik évben adott kötelező nyilatkozataiban a lehetőséghez képest már is hozzájárultam; az ennek következtében a hadseregben Általam már elrendelt intézkedések azonban uralkodói törvényes jogaim és ezekkel járó kötelmeim szem előtt tartása mellett mindenkor csak oly kertben mozoghattak, melyet feltétlenül be kell tartani a végből, hogy a hadseregnek a monarchia mindkét államára nézve egyaránt életbe vágó fontosságal bíró harczképessége veszélyeztetve ne legyen.