Szeptember 1-je óta az Egyesült-Államok hadügyi államtitkárja, Mr. William Taft Kuba szigetének e régense. Taft proklamácziót bocsátott ki, a melyben tudatja, hogy ideiglenesen átvette a kormányt, a mig állandó kormány alakul. Taft kényszerítve látta magát erre az eljárásra a sziget zilált állapotai miatt. Az Unió hadügyi államtitkárja, a ki válságos időkben nem egyszer igen ügyes közvetítőnek bizonyult, minden lehetőt megkisérlett, hogy a kubai kormány és a fölkelők közt a békét helyreállítsa.

Roosevelt elnök megbizásából tárgyalt, a ki két héttel ezelőtt a washingtoni kubai követhez intézett levél alakjában fölhivást intézett a kubaiakhoz, a melyben meggondolásra intette őket és kijelentette, hogy ő nem szeretné a kubai ügyekbe való fegyveres beavatkozást s erre csak akkor határozná el magát, ha a pártok küzdelme anarkisztikus állapotokat idézne elő a szigeten. A kormány és a fölkelők közt pedig egyre jobban kiélesedett a helyzet, a kormánypárt sehogy sem akarta elfogadni a fölkelőknek Taft által is jogosnak elismert föltételeit, Palma elnök pedig ragaszkodott lemondásához. Palma képtelennek bizonyult arra, hogy új elnököt választasson, mert a kongresszus ülésén mindössze négy képviselő jelent meg s így Kuba valósággal államfő nélkül állott.

Ezért vette át Taft a kormányt és Havannából érkező hirek szerint proklamácziója általában jó hatást tett, mert nem vonják kétségbe a washingtoni kormány becsületes és őszinte szándékait. Vannak azonban mégis sokat, a kik azt hiszik, hogy az amerikai katonai beavatkozás nemsokára maga után fogja vonni a szigetnek az Egyesült-Államokhoz való csatolását. A lakosság többsége mégis szivesen látja az Unió intervenczióját, mert most már bizonyosan helyreáll a szigeten a rend és nyugalom.