Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1912 | Március

Négyes kiállítás a műcsarnokban

A Képzőmüvészeti Társulat ismét egy óriási tárlattal lepi meg közönségét és hozza zavarba a kritikust, ki beszámolót szeretne adni róla olvasóinknak. Hegedűs László és Tull Ödön hagyatéki-kiállítása mellett az akvarell és pasztelfestők, valamint a grafikusok egyesületének kollekcziója is látható, összevissza mintegy ezerháromszáz műtárgy vár szerető megértésre a Műcsarnok termeiben.


Hegedűs László
egész pályafutása az akademizmus jegyében folyt le. Első nagyobb művészi vállalkozása, a tatai szinháznak freskódekoráczióiban való segédkezés máris ennek légkörébe juttatta őt. S ha voltak már törekvésének mégha öntudatlan csirái is, itt csak megerősödhetett az a hajlama, hogy a művészet végső czélját az emberi akttal kifejezhető monumentalitás teszi.

 

Münchenben folytatta tanulmányait főleg aktrajzolásban képezve magát, úgyszintén Bécsbe is. Párisba is eljutott, hol az Akademie Julien szabad légkörében tanult tovább s tanitványul a modern franczia akademikus festészet egyik viruóz, bár üres mesteréhez Laurenshez szegődött. Az új franczia piktura azonban teljesen hatástalan maradt reá. Nem érdekelték annak végtelen subtilis szín-, és fény- és levegő problémái, sem a mozgások kifejezésére törő küzdelme.

 

Hajlamainak erőteljességre való törekvésével, művészi látásának vonalat s a lokális szineket hangsulyozó voltával ezek nem férnek meg. Hazakerült s itt természetesen Benczúrhoz szegődött. Évről-évre erősebb lett mellette a modern magyar művészet hullámverése s ő nem is zárkózott el teljesen nagy eredményeitől, egyetmást átvett belőlük, így néha némi pleinair világítást, sőt mérsékelten mereven egymás mellé rakott lokális szineinek erejét, de az első dolog mindig a kompoziczió monumentális vonalegysége maradt az ő szemében s az új törekvések nem igen tudták a tájképezés terére csalni.

 

Római útja csak megerősítette őt a maga igazában, hogy a művészet czélja a nagyvonalú hatásokra felépített figurális alkotásokban áll. Kétségtelen, hogy Hegedűs újabbkori akadémikus festőink közt a legtöbb festői tehetséggel felruházottak egyike volt. A sokszor már vértelenné vált sémákat új erővel, új lüktetéssel tudta megtölteni. Nem követett el erőszakot a maga erőteljes és erejét nem szégyenlő, kissé hetyke temperamentumán, úgy hogy gyakran szét is törte az iskola szabályait.

 

A hanyatló történelmi festést ő sem tudta új életre galvanizálni, de egyházi dolgain emberibb és sokkal természetesebb volt legtöbb pályatársánál, de a legmaradandóbbat mégis az aktokat ábrázoló képein adta. Ezek legtöbbje duzzad az erőtől, s ha vázlataik többnyire több frisseséget és invencziót rejtenek is magukban, az elkészült nagy képek is eleget megőriznek abból. Életének utolsó éveiben mindinkább elhagyta az aprólékos ábrázolást, nagy felületekkel leegyszerűsítve festett, úgy hogy egy pár képe igazán erősen és monumentálisan sikerült.

 

Azonkivül jó arczképfestő is fejlődött volna belőle. Az az önarczképe, mely feleségével együtt ábrázolja a mult évtized egyik legsikerültebb arczképe, eszközeinek egyszerüsége, jellemző ereje, természetessége, mind figyelemreméltóvá avatják. Hegedűs látásában sok volt a plasztikus elem. Első aktrajzaitól kezdve utolsó nagy képeiig mindenütt térben és nem felületen állnak alakjai. Ez a hajlandósága mintázófát is adott kezébe s egy pár meglepően jól sikerült kis szobrot alkotott.


A másik elhunytnak Tull Ödönnek kiállítása egy sokkal könnyebben megközelíthető, egyszerűbb egyéniséget mutat be. Sohasem voltak oly nagy törekvései, mint Hegedűsnek, de viszont a mit maga elé tűzött, teljesebben oldotta meg. Pályafutása és művészete a virtuóz jellemző sorsát mutatja. Szerfelett nagy technikai készségre tett szert, az akvarellfestést alig kezelte nálunk más oly fölényes könnyedséggel, mint ő.

 

A modern művészet szolgálatába szegődött, elfogadta az impresszionizmus vivmányait, végigélte a minucziózus hajszálfinom vizfestésnek az odavetett foltokkal való harczát s az utóbbi győzelmét. Nem volt modor, melyet játszva el nem tudott volna sajátítani. De ezen túl sohasem vált valami túlságosan egyénivé, a kifejezés könnyedsége nem igen párosult nála a meglátás finomságaival, igazságával és eredetiségével.

 

Alig egy-két képe van, mely a kényszerű művészi igazság erejével és az átérzettség izgalmával hatna reánk. Az a sok kisérlet is, melylyel hosszas és messzire vezető utazásokon témáinak változatosságát mindenáron szaporítani akarta, csak azt mutatja, hogy a meglevő környezettel szemben csekély volt az átteremtő, alakitó ereje és új élményekre s új izgalmakra volt szüksége, mert nem tudta igazán mélyen átélni témáit.


A másik két kiállításon nem igen akadnak meglepetések. Mégis arról tanuskodnak, hogy a magyar közönség erősen halad a grafika méltánylása felé, a mi a művészeti kulturának mindig egy fejlettebb korát jelenti annál, midőn csak festmények találnak vásárlókra.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Hegedűs László nejével Tull Ödön - Bihari Sándor festménye
HIRDETÉS
Cikk-ajánló
40-ezer korona olimpiai célokra.
Az olympiád rendkívüli jelentőségének átértését és helyes...
A kávéházi tőzsde A kávéházi tőzsde
A tőzsdetanács tiltó határozata ellenére ma rendkivül élénk üzlet...
A részeg ember A részeg ember
Ha valakinek, ugy bizonyára a rendőrségnek van legfőbb oka rá, hogy...
Apróságok Apróságok
Az elmult héten történt, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök...
Egy öreg honvéd levele a Magyar Pénzügy-höz Egy öreg honvéd levele a Magyar Pénzügy-höz
Nagyflorrsi Nagy Nep. János, 1848/49-iki honvédfőhadnagy, most...
Ifj. Bókay János - Egy orosz író novellájához Ifj. Bókay János - Egy orosz író novellájához
...Meghalok. - Egy kéz elsimítja a hullám-redőket, Melyeket az élet...
Budapesti XIV-ik Árumintavásár Budapesti XIV-ik Árumintavásár
A vásár iránt ugy a belföld, mint a külföld, kiváltképpen azonban a...
Különös hajószerencsétlenség Különös hajószerencsétlenség
Szentpétervár mellett a Néva folyón különös hajószerencsétlenség...
Hitler és a szocialisták összecsapása a Saarvidéken Hitler és a szocialisták összecsapása a Saarvidéken
Vasárnap Koblenz mellett Saar-Ehrenbreitstein ősi várában hatalmas...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98