Dtum
Login with Facebookk
1914 | November

A budapesti kereskedelmi kikötő épitése

A magyar hajózási egyesület szükségesnek tartja, hogy a magyar viziforgalom az ország fővárosában összpontosuljon és annak lebonyolitása érdekében Budapesten korszerü berendezésekkel ellátott, az áruk ki- és berakását, valamint az átrakási forgalmat megkönnyitő kikötő épittessék. A soroksári Dunaágban tervezett kereskedelmi kikötőt e célra alkalmasnak tartja s az „Adatok” II. kötetében leirt ujabb kikötőterveknek némi módositással leendő mielőbbi megvalósitását maga is sürgeti. 

A soroksári most már szabályozás alatt levő Dunaágnak a kikötő első részeként való felhasználását helyesli, miután ez módot nyujt arra is, hogy a további fejlődés követelményeihez képest e Dunaághoz, mint főmedencéhez további ujabb medencék is hozzá kapcsoltassanak, véleményük szerint azonban ugy, hogy az „Adatok”-ban foglalt ujabb tervtől eltérőleg a kikötőbővitésnél nem egy hosszabb, hanem – bár ugyancsak a Csepelsziget felső részén – több és pedig a soroksári Dunaág jobb partjától oldalt nyiló medence épittessék. 

Szükségesnek tartja az egyesület a Csepelsziget felső csucsán levő egész terület kisajátitását, hogy majdan a gyáripari telepek ide fészkelhessék be magukat, miután kétségtelen, hogy az ország iparfejlesztési törekvéseinek egyik igen számottevő eszköze is lesz, ha a tervezett fővárosi kikötővel határos területek az idejében történt gondolkodás révén gyári vállalatok részére elfogadható árak mellett átengedhetők lesznek. Ezen felül a viziforgalom fellendülését, a hajózás állandóbb foglalkoztatását is inkább fogja biztositani, ha a kikötő körül ilyen gyáripari telepek fognak csoportosulni. 

Szükségesnek tartja az egyesület, hogy a soroksári Dunaág ne 120 m.-re, hanem 150 m.-re szélesittessék ki. Szükségesnek tartja továbbá azt, hogy a soroksári zsilipes medence vizszintje a Duna 0 pontja felett a két métert meghaladja, hogy igy a Duna nyári középvizállásával megegyezzék s igy ilyenkor állandóan nyitva tartható legyen. 

Javasolja, hogy a rendező pályaudvar ne a soroksári Dunaág mellé, hanem a gubacsi zárgát közelébe helyeztessék. A szénpályaudvart és szénrakodót ne a kikötő balpartjára helyezzék, hanem a mai szigetvágányon hagyják meg, hogy a hajók a csatornába való betérés nélkül is vehessenek fel szenet. Végül, hogy a tutaj és fakikötő ne helyeztessék a csatorna alsó végére, hanem Újpest alá a szabad Duna partjára.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Rakparti árusok. Budapest A Margit-rakpart alsó rakodója víz alatt
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Pestis Hamburgban Pestis Hamburgban
Németország nagy kikötő városában, Hambugban nem valami példás az...
Darányi legyőzte a súlydobó világrekorder Hirschfeldet Darányi legyőzte a súlydobó világrekorder Hirschfeldet
Az idei szezon első nagyobb nemzetközi atletikai versenyét a...
Takarékos gazdálkodás a porosz vasutakon Takarékos gazdálkodás a porosz vasutakon
A porosz közmunkaminiszter rendeletet intézett a...
Argentin zárdákban Argentin zárdákban
Hónapokkal ezelőtt a világsajtót is bejárta annak a különös kalandnak...
Pesti koldusok
A Rákóczi-uton áll, ötvenéves, katonakabát van rajta, fején...
A Hakoah nemzetközi úszóversenye A Hakoah nemzetközi úszóversenye
A Hakoah nemzetközi úszóversenyének mai második napján, már jóval a...
Kánya külügyminiszter helyzetértékelése Kánya külügyminiszter helyzetértékelése
A Reichspost vasárnapi számában Kánya külügyminiszter érdekes cikket...
Német uszók a harctéren Német uszók a harctéren
Hooff Ottó, a kiváló műugró, a ki mint aviatikus szolgálja a...
Rövidek Rövidek
Moszkvából jelentik: Az orosz kommunista pártok központi választmánya...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98