Dtum
Login with Facebookk
1916 | Április

Fenyő Miksa: Humor és komikum

Laczkó Géza a Nyugat múlt számába cikket írt Karinthy Frigyesről, abból az alkalomból, hogy a kitűnő és tréfás írásai révén népszerűvé vált írónak "Tanár úr kérem" című könyve megjelent. Amit Laczkó Géza Karinthy Frigyes humoráról, írásainak jelesül pedig új könyvének jelentőségéről mond, - okosan és szellemesen - Karinthy értékének megállapításában alapvető jelentősége lesz.

A Karinthyra vonatkozó fejtegetések irodalomtörténeti megalapozását azonban nem tartjuk szerencsésnek. Mindaz, amit Laczkó cikkében a humoros és komikus írásműveknek a magyar irodalomban elfoglalt helyéről - Csokonairól, Kisfaludyról, Jókairól, Mikszáthról, Rákosi Viktorról, Molnár Ferencről - olvasunk, valahogy nincsen organikus összefüggésben a Karinthyról szóló fejtegetésekkel.

 

Karinthyról való megállapításai helyesek, de semmivel sem válnak helyesebbé, mélyebbé és érthetőbbé a megelőző fejtegetések által. Sőt inkább Laczkó bevezetése zavarba ejt bennünket? Mi volt az író célja az irodalomtörténeti beállítással? Miért mondja mindezt el és miért éppen ezt? Nyilvánvalóan nem a magyar humoristákról szóló fejezetét akarta skizzírozni irodalomtörténetünknek, hanem inkább annak a műfajnak magyar kezdeteit, melyet ő Karinthyról beszélve pastiche-nek nevez.

 

Hogy e kutatásai közben elkalandozik, hogy Mikszáthban a novellistát nézi ("az ő tehetségének lényegét a humor s a vele határos fantasztikum alkotja", mondja. Fantasztikum! Soha!) Sipuluszban a mókaszerzőt, Molnár Ferencben a kroki-írót s ilymód más és más szemszögletből nézett írókat vet egybe, hoz egymással vonatkozásba, ezt meg tudjuk érteni, ha a téma keménységére gondolunk, melyen Laczkó elszánta magát átrágni. Ez ellen szavunk sem volna. De fel kell szólalnunk Laczkó írásának két főbenjáró mulasztása ellen.

 

Amikor azokról beszél, kiknek a humorról készülő magyar könyvben külön fejezet dukál, nem lett volna szabad megfeledkeznie Ambrus Zoltánról. Sem a novellíró Ambrusról, kinek számos írását a humor legigazibb, tengervízízű fajtája, kellergottfriedi fajtája, nemesíti meg - tessék végiglapozni akármelyik novellakötetén, én e pillanatban az Álomvilág néhány darabjára gondolok, - s még kevésbé a Berzsenyiék írójáról, aki ezzel a művével a tréfás karcolatok műfajának (hogy kénytelen-kelletlen ennél a szerény kifejezésnél maradjak) a művészi értékelés szempontjából való egyenjogúsítását vívta ki.


Még rosszabbul jár Laczkó cikkében - egy kissé nyilván Laczkó akarata ellen - Heltai Jenő, mert a róla szóló néhány sor könnyen az alábecsülés, az alacsonyrendűségben való marasztalás látszatát kelti. Persze úgy áll a dolog, hogy mire fejtegetéseiben Laczkó Géza Heltai Jenőhöz jut, már csak azokat az írásokat veszi számba, melyek a napilapokban nap-nap után megjelennek, a huszonnégy órai életre kárhozottakat - krokikat és tréfás karcolatokat - (holott, mint mondottuk, Mikszáthról szólva a regényíróra, a novellaíróra sőt esztétikusra gondol, de nem az országgyűlési karcolatok szerzőjére) és itt aztán, mert hogy éppen Heltainak valami szerencsés vagy nem szerencsés szójátéka ragadt meg emlékezetében, e szójátékanyag alapján definiálja ("nyelvtani humor") és értékeli Heltai humorát.

 

Pedig ha a novellistához fordult volna, ha azt a fáradtságot - feledhetetlen élvezetet - vette volna magának, hogy Heltai Jenőnek "Írók, színésznők és más csirkefogók" kötetét elolvassa, vagy akár csak egy novelláját, Mese a sovány költőről, meg a kövér költőről, melynek humora a bölcsesség bölcsességével, elragadó szeretetreméltósággal, régi olasz elbeszélők derűjével teljes, akkor kétségkívül mindazok között, akiket Laczkó fejtegetésében felvonultat, a legkülönb helyet jelölte volna ki Heltai számára.

 

De még így is, ha Heltaiban pusztán a napilapok krónikását, karcolatok íróját, tréfák szerzőit nézzük, akkor is lehetetlen nem a legkülönb értékelést követelnünk számára. Tréfás verseiben, párbeszédes formájú karcolataiban, kis meséiben annyi igaz művészi értéket pazarolt el, hogy ezekről az írásairól is csak a legigazibb elismeréssel szólhatunk.

 

Ami daumier-i ötlet, jókedv, okosság, meg nem fakuló színek és hangulatok ezekben az írásokban kiteljesednek (melyek korántsem a gazdasági kényszer szülöttei, hanem az írójuk lelkéből-lelkezettek), abból igazán néhány kötet társadalmi regényre, korrajzra, novellára futná, aminthogy senki nagyobb hatással éppen humoristánkra nem volt - finomító, nemesítő hatással - mint Heltai Jenő.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
150 millió pengő a folyó költségvetési év hiánya 150 millió pengő a folyó költségvetési év hiánya
Január hó 31-én, a képviselőház első délutáni ülésén Imrédy Béla...
A penészvirág A penészvirág
Penészgombának is mondják, mert külső formájában, fejlődésének...
Bravúros küzdelem után Gerevich Aladár nyerte Európa kardvívóbajnokságát Bravúros küzdelem után Gerevich Aladár nyerte Európa...
Szombaton délután tartották meg Európa kardvívóbajnokságának döntő...
Gondolatok a földteherrendezésről
Nem akarok foglalkozni sem világjelenségekkel, sem általános...
Egy város, amely egy ásvány nevét viseli Egy város, amely egy ásvány nevét viseli
Az oroszországi Ural-hegységben van egy város, amelynek Aszbeszt a...
Sajtóvélemények a 30 éves Nyugatról - Pester Lloyd Sajtóvélemények a 30 éves Nyugatról - Pester Lloyd
Január 1-vel 30-ik évfolyamába lép a magyar irodalom vezető...
A szépség sebészete A szépség sebészete
Plasztikai, kozmetikai operációk. A szépségre és annak megőrzésére...
Az írástudók árulása (1.) Az írástudók árulása (1.)
Az ember, ha nagyon nagy a mondanivalója, önkénytelenül szerény lesz....
Abdul Kadir herceg kibékült a feleségével, és végül elutaznak Budapestről Abdul Kadir herceg kibékült a feleségével, és végül elutaznak...
Abdul Kadir budapesti lakos most már rövidesen a vége felé közeledik...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98