Dtum
Login with Facebookk
1916 | Május

Hat milliárd

A negyedik hadikölcsön sikere méltóan sorakozik ugy Magyarországban, mint Ausztriában a megelőző három nagy pénzügyi próbatétel mellé. Ami különösen a magyar jegyzés eredményét illeti, a legvérmesebb reményeknek is megfelelhet, hogy az elért főösszeg ennyire versenyre kel harmadik hadikölcsönük – rekord summájával.

Nyilván jórészben annak folytán volt biztositható, hogy a kölcsön jegyzésének időszaka az aratás utáni hetekbe, a mezőgazdasági szemtermelés értékesitésének időtájába esett. Ezzel szemben a negyedik hadikölcsönre való jegyzés Magyarország gazdasági strukturájának szempontjából aránylag kedvezőtlen időpontban folyt le. 

Ezt azonban jelentékeny részben ellensulyozta az a körülmény – amire a Magyar Pénzügy már a jegyzés elején rámutatott, – hogy a III. és IV. magyar hadikölcsönre történt aláirás lezárása között, vagyis 1915. november 17-től 1916. május 23-ig a monarchia körülbelül 2 és fél milliárddal többet költött közvetlen hadiköltségekben, mint a II. és III. magyar hadikölcsön jegyzési zárlatai közé eső időben, vagyis 1915. junius 7-étől 1915. november 17-éig. Az a jelentékeny többlet, amely igy a IV. hadikölcsön előtt a gazdasági élet csatornáiba, a nép közé jutott, megfelelően éreztette is a jegyzésnél a már emlitett hátráltató körülményekkel szemben hatását. 

Bizonyos azonban, hogy ez alkalommal is a legnagyobb része volt az elért eredményben annak a lelkes, fáradhatatlan agitációnak, a melyet pénzintézeteinknek a hadikölcsönök szolgálatába állitott, mind tökéletesebben szervezett hatalmas munkaerői a IV. hadikölcsönnél fokozott agitálással végeztek.

Vidéki pénzintézeteinknek hazafias készségére vall, de egyuttal éppen a háborus állapot ideje alatt egyre örvendetesebb erősödésüket tanusitja, hogy az elégedetlenségnek egy hangja sem hallatszott a pénzügyminiszter abbeli intézkedése ellen, hogy a negyedik hadikölcsönnél való jegyzésre a moratóriumos betétek is korlátlanul igénybe vehetők. 

A négy magyar hadikölcsön összegezett eredménye több mint hat milliárd.
Hogy mennyi ez a mi viszonyaink között, arra nézve rámutatunk arra, hogy a magyar kir. államvasutak egész hálózatába nem egészen három milliárd korona van befektetve. A hat milliárdot másfél év alatt tudtuk előteremteni és pedig idehaza. Ezzel szemben az 1914. év első felének végén, tehát közvetlenül a háboru előtt, a magyar államadósság tőkeálladéka 6.6 milliárdra rugott, a melyből 2.8 milliárd (41,6 százalék) volt a belföldön elhelyezve. 

Amig tehát a háboru előtt hosszu évtizedeken át sikerült csak nem egészen három milliárdnyi cimletet idehaza plaszirozni, illetve repatriálni, most tizennyolc hónap alatt hat milliárdnál nagyobb értékü állami cimletet vett fel a magyar piac.

Amig a háboru előtt a 6.6 milliárdot tevő államadósságunknak 41.6 %-a volt itthon elhelyezve, ma a hadikölcsönök, valuta-kölcsönök stb. folytán mintegy kétszeresére emelkedett államadósságunknak, figyelembe véve természetesen, hogy a valuta kölcsönt Németországban, tehát idegenben vettük fel, figyelembe véve azt is, amit hadikölcsöneinkre Ausztriából és Németországból jegyeztek, szóval mindezt tekintetbe véve megállapithatjuk, hogy ma összes államadóssági cimleteinknek több mint 60 %-a belföldi kézen van. 

A monarchia hadiköltségei a háboru 22 hónapjára, vagyis 1910. május 31-éig 26 milliárd koronára becsülhetők. Ezzel szemben az első három magyar hadikölcsön eredménye pontosan 4.3 milliárd, az első három osztrák hadikölcsönre pedig összesen 9.1 milliárdot jegyeztek; a negyedik hadikölcsön eredménye Magyarországon és Ausztriában együttvéve több, mint 6 milliárd, ugy hogy a monarchia két államában a négy hadikölcsönre legalább 19,5 milliárdot, de lehet, hogy közel 20 milliárdot jegyeztek, ami a IV. hadikölcsönre vonatkozó pontos adatok ismeretével lesz megállapitható. A mindenesetre jegyzett 19.5 milliárd koronával az 1916. május végéig kiadott 26 milliárd hadiköltségnek 75 %-a van (névértékben) hoszu lejáratu kölcsönnel fedezve. 

A negyedik hadikölcsön eredménye ismét azt bizonyitja, hogy Magyarország népének apraja-nagyja, szegényebbje-gazdagabbja törhetetlenül bizik az ország katonai és gazdasági erejében. Makacs ellenségeinknek pedig most újból azt üzenjük az eredménnyel, hogy amint a világháborunak rájuk végzetesnél-végzetesebbé vált harctéri eseményeit visszaforditani nem tudják, épp olyan hiába reménykednek gazdasági kimerülésünkben. A végsőig ki tudunk és ki fogunk tartani minden vonalon.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A hadikölcsönök eredménye Tolnai Világlapjában Az Országház rajza Tolnai Világlapjában
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98