Emlékeztetem az olvasót Hesslein Józsefnek, magának is állami tisztviselőnek, ki azóta szívós agitációjával országos hírre is jutott, egy múlt télen itt a Nyugat-ban megjelent tanulmányára, melyben úgy, mint ugyancsak itt a Nyugatban Jancsó Károly is, tudományosan igyekezett meghatározni a magyar tisztviselői karnak s tisztviselőink mozgalmainak természetrajzát.

Amit akkor mintegy tudományosan leszűrt szükségnek hirdetett, azt most tettre kívánja váltani: mozgalmat indított a magyarországi minden rendbeli, s úgy köz-, mint magánszolgálatban álló szellemi bérmunkások osztálybeli szervezésére.

S tervében még egy lépéssel tovább megy: ezt az osztályában s ebbeli érdekei körül szervezett tábort országos politikai párt gyanánt kívánja felvonultatni, hogy nem ellentétesen, hanem egyaránt az ipari munkásságot ugyanígy szervezett s politikai párttá is emelt szociáldemokrata párttal, e rendnek a kizsákmányolás ellen való s a szabadság és egyenlőség elérésére törő küzdelmét és érdekeit közérdekké emelje.

Meg kell mondani, hogy ez az érdek valóban közérdek - ha már úgy van, ahogy van, hogy a társadalom egyes rendjei érdekeik szerint külön szervezkednek, akkor azzal, ha egyik csoport vagy rend nem szervezkedik, nem érjük el azt, hogy a társadalom egymással versengő csoportokra szét ne essék, legfeljebb lesz itt egy rend, melyen a többi osztozkodik és tulajdonképp a közérdek rovására, élősködik.