Dtum
Login with Facebookk
1934 | December

100 új humoreszk

Mit jelent a nevetés? Mi van a nevetséges legmélyén? Mi közöset találhatnánk a cirkuszi arcfintoritásban, a szójátékban, a bohózatbeli félreértésben s az előkelő vígjátékjelenetben? - így kezdi Bergson a Nevetésről szóló tanulmányát. Valóban, mit jelent a nevetés? Aki örül, az nevet, nevetni jó, a jó és boldog emberek nevetnek. De nem nevetünk-e akkor is, ha valaki nagyképűen "visszaköszön", holott nem is neki köszöntek? Vagy ha rohanva érkezik s lihegve nézi az elfutott vonat hátát? Öröm és káröröm, nevet és kinevet tényleg egészen ellentétes dolgokat jelenthetnek.

Száz új humoreszk - ebből csak a száz új a preciz meghatározás; humoreszk, ez legfeljebb laza gyüjtőfogalom. Humor, szatira, gúny, vicc, pamflet, élc és irónia, ez mind humor, ha úgy tetszik, mindegyiken lehet nevetni, ha ez a humor definiciója. Némely filozófusok azt állítják, hogy a nőknek kiváló érzékük van a dolgokban meglátni a szatirikus elemet, de semmi érzékük sincs a humorhoz; ez azt látszik bizonyítani, hogy humoros és nevetséges ellentétes fogalmak is lehetnek.

Nem tudom eldönteni, hagy Karinthy Frigyes melyik kategóriába tartozik. E könyvben ahány darab, annyiféle pszihé; játék a szavakkal, játék a nevetséges világgal, kegyetlen játék még önmagával is. Ha azt keressük, hogy e sokféle humoreszkekben mi az a kifogyhatatlan közösség, melyből az örök nevetséges táplálkozik, majd mindegyik lapra érvényesnek látszik a bergsoni meghatározás: nincs komikum a tulajdonképpeni emberin kívül - az emberi test mozdulatai annál nevetségesebbek, minél jobban emlékeztetnek valamely egyszerű gépezetre..."

De nézhetjük a humornak ezt a világát más fogalmak fényében is. A "Pillanatfelvételek" című ciklust olvasgatva, az embernek olyan érzése támad, hogy ezek az esetek, ezek az emberek, ez a légkör nem is okvetlen humoros. Ezeket a történeteket pl. Dosztojevszkij legkomorabb lapjain is megírhatta volna, ez voltakép egy sötét világ, titkolt és elnyomott szorongásokkal, ütések és szégyenek maró ízeivel.

Valakit, valamit, ami puha, védtelen és jóhiszemű: üldöznek, gyötörnek és felejthetetlenül megszégyenítenek. Ezeknek a humoreszkeknek egyéniségét ez a különös, fulladt és izgatott atmoszféra adja meg, melyben valami vészes földalatti nyomás humorost és tragikust oly közel taszít egymáshoz, hogy szinte hajszálon táncol az ellentétek egyensúlya s a humor úgy tornássza az oldó fény felé magát, mintha káoszból menekülne.

 

A Hivatal, Nem nekem köszöntek, vagy a Magamban beszéltem című humoros eseteket például egyetlen emeltyű megbillentésével tragikus történetekké lehetne átváltoztatni. A lélek, amelyik önmagán nevet, sírni is tudna, s pusztán önvédelemből nevet, mint sötétségtől ijedt gyermek, ha énekel; ez a hang közelrokon a Karinthy-versek gyötrelmesen szép hangjával. De persze mégsem véletlen, hogy e szorongó emlékekből nem vers lett, s nem dráma, hanem humoreszk. A nevetés itélkezés, de önvédelem is.

 

Egészen komplikált s szövevényes pszichológiai munka az, ahogy Karinthy e sötét világban fényt tud gyujtani magának, amíg önismerete álmok és emlékek nyomasztó asszociációit kibogozza s a megtalált fényben kineveti balga félelmeit. Ez az önanalizis úgy hat sokszor, mint epikusan előadott példázatok egy gyermekkor pszichológiáját boncolgató könyv margóján, mint tételek illusztrációja és igazolása - hogy sötét gyermekkorunk elnyomott félelmeit és megalázásait egész életünkön át hurcoljuk magunkban, s mindaddig szorongatni és kísérteni fognak - míg ki nem nevettük őket.

Persze nem állítom, hogy minden Karinthy-humoreszk ilyen, de ez ha nem is leggyakoribb, ezer arca közül talán a leglényegesebb arc. Ez a belső arc. Kifelé a világ kissé más, a szem, amely nézi, vidámabb, bölcsebb és keményebb tekintetű. De ez sem a humorista szeme. Az igazi humorista vele nevet a hálás publikummal és élvezi önmaga mulatságosságát, Karinthy sajátságoskép indulatosan tiltakozik minden ilyen szituáció ellem. "Humorista alatt nem azt az embert értik, aki viccel, hanem inkább azt, akivel lehet, sőt muszáj viccelni" (Vicces házigazda).


Karinthy humora nem a naiv viccelők konyhájából kerül, ezt a humort a legmagasabb értelem csiholja, éles, világos és fölényes elme munkája. Mindig tudatos, s ha úgy érzi, hogy analizálják, gúnyosan visszaanalizál. Fáradhatatlan szimattal dobja fel a mindennapi élet kis furcsaságait, hazug és rejtett és elferdült titkait; felvágja s elénk fordítja a képtelent, s nevetnünk kell azon, mit eddig természetesnek hittünk, annyira megszoktuk már élő mozdulatokban is a gépiest; önérzetes tetteinkben kigúnyolja a logikátlanságot, s a tett egyszerre nevetséges lesz, s paradoxon, mert logikus szándék vezette.

Egy-egy darabban az ifjú Karinthy üde vidámsága is felcsillan, (Mahlzeit és Zaturek) - ez nem az a harapó, gonosz világ, itt nevetni lehet s nem kinevetni, nem az ember komikus, csak a szituáció, mely mintha maga is mosolyogna a véletlenek félszeg játékain.

S még mélyebbre is áshatunk, megint egy új arc: az értelem játéka önmagával, minden súlytól megszabadult, anyagtalan boldog humor. (A weekend világtörténete, Szabadalmi irodám, Szavak, Rejtvények).

Itt nem pusztán az ötletek és szójátékok sziporkáin fordul meg a dolog, egy nagyon mély és komplikált elme bravurja ejt bámulatba, az értelem játszik könnyedén, s önfeledten, majdnem mintha önmagának játszana, mint nagyerejű ember, ki fölös energiáit súlyok játékos dobálásában tombolja ki. Itt mindegy a téma, nincs cél se, a játék öncél, de látszik, ez az erő akármi mást is tudna véghezvinni, ha akarna.

 

L'art pour l'art humor, Karinthy legszellemibb arca, s a legboldogabb. A humor légies lesz, s szennytelen, független anyagtól s aktualitástól, az elvont fogalmak külön dimenziójú világa ez. S olykor, mint akit a pajkos öröm rugalmas lendülete szélsőségekig sodor, a kamaszkor infantilis vidámsága buggyan fel, - "...látjuk Hannibál táborozását Róma falai alatt, közvetlenül a portásfülke mellett, lásd: Hannibal ante portas." Az efajta Karinthy-irásoknak még ötleteiben is van valami diákos, minden szava friss, könnyű és felelőtlen, mint kiszabadult vidám csikó.

 

Az ötletek e szilaj rohamában már alig lehet az értelmes egymásutánok "miért"-jét kutatni, nem is fontos, jönnek tömegesen, egymás hegyén-hátán, pukkannak, felrepülnek, nagyot villannak s eltünnek légiesen. Tudatosság, fölény és suta gyermeki báj együtt, viharzó és akadálytalan könnyűség, aztán egy kamaszos grimász még a fölény felé is. "Mert nekem a szó azonkivül amit jelent, érzéki gyönyörűség is, önálló életű zengése nyelvnek, szájnak, fognak, toroknak!"

Azt mondják, az a jó könyv, amiben mindenki a maga érzéseire és gondolataira ismer, amiben mindenki a saját egyéni ízlésének pontosan megfelelő szellemet kapja. Karinthy új könyve ebben az értelemben is jó könyv; ahány olvasó, ahány mentalitás, annyi színt, szempontot s értelmezést fog találni benne.

 

Romlatlan elmék vidáman végignevetik az egészet, szilárd jellemükre büszke egyének fölényesen lemosolyoghatják a hős ügyetlen baklövéseit, ártatlan nők ötleteket tanulhatnak kevésbé ártatlan tapasztalatokból, férjek pedig felvilágosodhatnak az egész vonalon. A tudásra-szomjas komoly irodalmat kap, tudós készültséggel előadott eseményeket a nagyvilágból, s aki nem túlságosan vidám természetű, fel fogja fedezni e jókedvű világ alatt a földalatti sötét vizeket is.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Miamit, az amerikai milliárdosok floridai tündérvárosát a ciklon vasárnap hajnalban eltüntette a föld szinéről Miamit, az amerikai milliárdosok floridai tündérvárosát a ciklon...
A Wolff ügynökség jelenti: Az orkán, amely Miami városát...
Szerbek merénylete egy képviselőjelölt ellen Szerbek merénylete egy képviselőjelölt ellen
A szerb megszállás alatt levő Kiskőszegen Varga Jánost, a magyar párt...
Lipótvárosi desszert Lipótvárosi desszert
Volt egyszer, hol nem volt, sehol se volt, csak épp a Lipótvárosban...
A párisi Folies Bergeres szerződteti a 14 éves Fenyő Ducit A párisi Folies Bergeres szerződteti a 14 éves Fenyő Ducit
A Hétfői Napló beszámolt arról az incidensről, ami a legutóbb tartott...
A második atlétikai „tengely viadal” A második atlétikai „tengely viadal”
A Torinóban megrendezett idei második „tengely viadalon”...
Az apa és fiú
Megindító eset hirét közlik Nyitráról. Szeptember 24-ikén este...
A Kút kiállítása A Kút kiállítása
A Nemzeti Szalonban látható Kút kiállítás eleven, friss és változatos...
A két forradalmi költő A két forradalmi költő
Ahogy az egyetlen nagy kidőlt s divatos szavakban, mímelt pátoszban...
Jármos kut villamos hajtással Jármos kut villamos hajtással
Előttünk van egy rendezett belsőségü tanya. Balra egy istállóépület,...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98