Dtum
Login with Facebookk
1938 | Február

Belehalhat-e az ember a nevetésbe? 1

A kacagásról köteleket írtak össze és Bergson, korunk legnagyobb filozófusa a nevetésről írt nagy tanulmányával vált világhíressé. A nevetés az ember kizárólagos kincse. Egyetlen állat, még a legmagasabbrendű sem, mint a csimpánz sem képes nevetni, vagy akár mosolyogni.

Az örömöt, a jókedvet kizárólagosan az emberi faj tudja ezen a módon kifejezni és továbbadni embertársai számára. Az egyik nagy és csodálatos tulajdonsága a nevetésnek: hogy ugyanis járványszerűen terjed.

Az örömöt, a jókedvet, a kellemes meglepetést például csak egyetlen ember érzi. Nevetni kezd. És az ő kacagása adott esetben, mondjuk ha rádió segítségével közvetítjük, alkalmas arra, hogy százezer és százezer szomorú és érdektelen ember életébe villám perceket varázsoljon.

A nevelés az emberi öröm legmagasabbrendű kifejezése. De a lélek világában nagyon közel állanak egymáshoz a legellentétesebb tulajdonságok. Magunk is észrevehettük, hogy az ember hosszú és kimerítő nevetés után hirtelen elkomolyodik, elcsendesedik és valami üresség marad vissza a lelkében. Ettől csak egy lépés választ el a szomorúságig.


A legérdekesebb, legváltozatosabb tünetcsoporttal rendelkező elmebeteg a mániás-depresszív elmezavar nagyon világosan, megmutatja, hogy nevetés és szomorúság, kacagás és sírás nincsenek olyan távol egymástól. Ennek a betegségnek egyik legfontosabb tünete, hogy a páciensek, hol az őrjöngő jókedv állapotában vannak, hol pedig a súlyos lelki fájdalom jellemző szimptómáit találja meg nálunk az az orvos. Ilyen stádiumban gyakran követel öngyilkosságot a mély kétségbeesésben vergődő beteg, úgyhogy az orvosok ennek a bajnak már enyhe szakában is állandó felügyelet alá helyezik a pácienst.

Van a nevetésnek mástermészetű tragikus kísérőjelensége is, ami azonban szerencsére nagyon ritkán, egyszer tíz esztendőben fordul elő. Ez a nevetőgörcs következtében fellépő halál. Éppen nemrégiben írták meg az amerikai lapok, hogy Bob Mitchinson newyorki polgár egy viccen halálra nevette magát. Ez nem tréfa, hanem szomorú valóság. Bob Mitchinson idős férfi volt, érelmeszesedésben szenvedett. Egy napon felkereste kedvenc klubját, ahol egyik ujságíró éppen egy frissen Párizsból érkezett viccet mesélt el. Franciaországban teremnek tudvalevően a világegyetem legjobb ötletei és tréfái. Mitchinson kacagni kezdett, előbb egyszer, azután kétszer, végül valóságos nevetőgörcs fogta el. Egész testét rázta a kacagás.

A tagok eleinte maguk is hangos hahotával kísérték a jókedvnek és a tetszésnek ezt a szűnni nem akaró kifejezését. Később azonban megdöbbentek. Mindenki elhallgatott, de Bob Mitchinson még mindig harsányan kacagott. Ritmikus időközökben feltört belőle a futamszerűen lejátszódó kacagás-roham. Orvost hívtak, aki minden módon igyekezett Mitchinson nevetőgörcsét megszüntetni. Rábeszélés, morfiuminjekció nem használt.

Mitchinson mögött váratlanul revolvert sütöttek el: meg akarták ijeszteni őt, abban a feltevésben, hogy az ijedelem erősebb, mint a nevetésroham. A kísérlet sikertelen maradt. Mitchinson végül is lefordult a székről. Halott volt. Az orvosok megállapították, hogy egyik fontos ér megpattant szervezetében. Az elmeszesedett érrendszer nem bírta el a túlzott megterhelést, amelyet a test órákon át való hallatlan erejű megrázkódtatása idézett elő.

Az orvostudomány más ilyen halált is ismer, a nevetőgörcs következtében. A nevetést a tüdő és a szív közvetlen közelében lévő rekeszizom összehúzódása kíséri. Kacagásnál a rekeszizom fel és alá hullámzik, amit magunk is megfigyelhetünk, ha nevetésnél oldalunkhoz illesztjük két kezünket. Egyes esetekben a nevetőgörcs a rekeszizmok oly nagymértékű munkáját idézte elő, hogy fulladásos halál következik be. Mindez persze hála Istennek, csak nagyon ritkán fordul elő, mint ahogy maga a nevetőgörcs sem mindennapi dolog.

A régi Kína történetében olvassuk, hogy, voltak egyes vidékek, ahol t a halálraítélteket mesterséges nevetőgörcs segítségével végezték ki. A delikvenst hanyatfekve odakötözték egy padhoz, úgy, hogy nem tudott mozdulni. Most talpát alaposan behintették megnedvesített sóval. Azután két kecskét vittek oda. Az állatok rögtön nyaldosni kezdték a sót és a halálraítélt kénytelen kelletlen kacagni kezdett.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A diadalmas Vörös Hadsereg A diadalmas Vörös Hadsereg
Ugy nyomul előre a feltámadt proletáriátus, mint győzelmes tengerár,...
Halotthamvasztás Indiában Halotthamvasztás Indiában
Keletindiai utazásom alatt, noha halottégetést először már Bombayben...
A pénzügyminiszter a milliárdos agrárprogram célkitűzéseiről A pénzügyminiszter a milliárdos agrárprogram célkitűzéseiről
Nagyjelentőségű nyilatkozatot tett dr. Reményi-Schneller Lajos...
Az uj kereskedelmi minisztertől sokat vár az ország Az uj kereskedelmi minisztertől sokat vár az ország
Az egész nemzet osztatlan örömmel vette a hírt, hogy a nagy nemzeti...
A német-magyar pisztolylövő verseny A német-magyar pisztolylövő verseny
A Horthy Miklós-lőtér ünnepélyes zászlódíszben fogadja a német-magyar...
A munkanélküliek tüntetése Budapesten A munkanélküliek tüntetése Budapesten
A sok munkanélküli a fővárosban deczember 21-én, szombaton este felé,...
MacDonald levelet irt a frankhamisitásról MacDonald levelet irt a frankhamisitásról
Thomas Mann és De Monzie után ma MacDonald, Anglia volt...
Itt a pengő! Itt a pengő!
Köztudomású, hogy jövő évi január hó 1-én életbe lép a kötelező...
Magyarország vizipoló bajnoksága Magyarország vizipoló bajnoksága
A Magyar Athlétikai Szövetség tanácsa elvileg elfogadta azt az...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98