Dtum
Login with Facebookk
1938 | Június

Tolsztoj és Rachmanova

Hónapokon keresztül egész irodalmi közvélemény alakult ki, amely szigorúan elitélte Alja Rachmanovát a Tolsztojról írt Halhatatlan szerelmes című regénye miatt. Lapok és folyóiratok forgatása közben lehetetlen volt elkerülni a cikkeket, melyekben írók tiltakoztak a nagy író leleplezése ellen. (Maga a könyv kiadója hirdetéseiben cinikus üzletiességgel hivatkozott a megrovásokra.)

Nem szeretem ezeket a goromba cikkeket, különösen az nem tetszett bennük, hogy íróik Tolsztojt mint kartársukat védték, valami ilyen hozzáállással: mégis csak disznóság, hogy valaki valaha is rólunk ilyen diszkrét adatokat hozzon nyilvánosságra. A cikkírók pártossággal is megvádolták Rachmanovát, miközben ők maguk mintegy célnak tekintették, hogy minél elfogultabbak legyenek a "kollégájuk" javára.

Ilyen cikkek sorozata bírt rá, hogy most már, a per lezajlása után, magam is megszerezzem a híressé vált könyvet s elolvassam. Hátha valamit el lehet mondanom  Rachmanova javára. Legalább annyit, hogy a valóság feltárása írói feladat, még akkor is, ha az a valóság történetesen egy nagy ember élete. Azután: egy ember élete, bárkié is, mindig tele van oly megnyilatkozásokkal is, amelyek a konvencionális gondolkodás számára megbotránkoztatóak, az író azonban nem köteles a konvenciókhoz alkalmazkodni, sőt minél inkább író, annál kevésbé alkalmazkodik azokhoz; egészen bizonyos, hogy ha akár szentek fantáziáit, álmait leírnánk, de akárcsak a viselt dolgaik közül is válogatás nélkül mindent, az adathalmaz megborzongatná a közönséges embert. Igen, a közönséges embert, azt, aki a jelenségeknek csak eszményített, szóval hamis képét tudja elviselni.

Rachmanovát, könyvének elolvasása után, nem is marasztalom el azokban a bűnökben, amelyekkel kritikusai megvádolták. Rachmanova nem tehetségtelen író, még inkább ügyes és rutinos, könyve azonban rossz. Mert  nem volt hivatottsága ahhoz, hogy Tolsztojról írjon. Ötszáznyolcvan oldalas könyve annyi tényközlést tartalmaz, amennyi elférne húsz oldalon.

 

A többi mind beszélgetés, vagy elmélkedés, még pedig úgy, hogy Tolsztoj beszél, vagy elmélkedik. És Tolsztoj azt mondja, illetve "elmélkedi", amit Rachmanova gondol. Ez azután az, ami borzasztó. Oly borzasztó, hogy a Tolsztojra ráfogott gondolatok még a leíró részleteket is megfosztják hitelességüktől, legalább is azokat, amelyek Tolsztojjal közvetlenül kapcsolatosak.

 

Még a leírások is csak addig érvényesek, amíg csupán annyit mondanak, hogy például: "a hold fehér fénnyel borította el a nyírfákat", de rögtön jogos a kétely, mihelyst ilyesmi következik: "Moszkva! Lev Nikolájevics észre sem vette, mikor érkezett meg a városba". Hátha észrevette? Mert most már az olvasóban dúl és helyesen dúl a buzgalom, hogy az író, azaz Rachmanova, minden szavába belekössön.

A beszélgetések tömegéből idézek néhány elrettentő részletet:

"Ha cárnő leszek, mindig csak ilyen kis kocsiban akarok ülni!  kiáltja (Szonja) és felemeli kis kezét."

"És én egész életemen át az én cárnőmnek akarok szolgálni  kiáltja diadalmasan Lev Nikolájevics."

Vagy:

"Szonja, Szonja, bocsáss meg nekem mindenért! Kell, hogy megértsél! Egyedül nőttem fel, nehéz, komor természetem van, kínoz a tehetségem teremtő ereje."

Bármely egyszerű kis jelenet a mi számunkra csak így lehet valóság, például: És ekkor belépett a szobába Tolsztoj. Rachmanovának, a nőnek, lelke azonban más... hogyan is mondjam?... más húron pendül. Neki ez így az igazi:

"És ekkor belépett a szobába a gróf."

A gróf, az ő nagybirtokával és egy-két moszkvai, szentpétervári házával.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A képviselőház hangszerei A képviselőház hangszerei
Az osztrák képviselőházban tudvalevőleg a nemzetiségi törvényjavaslat...
Az aratás előkészítéséről és a mezőgazdaság ipari szükségleteiről Az aratás előkészítéséről és a mezőgazdaság ipari...
Vitéz Imrédy Béla közgazdasági miniszter az elmúlt hetekben...
Olimpia: siker és misztérium! - Olimpiai tallózó a huszadik század első feléből... Olimpia: siker és misztérium! - Olimpiai tallózó a huszadik század...
Egy olimpián manapság elsősorban testi extremitásokat láthatunk....
Az öreg kapus vendégei Az öreg kapus vendégei
Legboldogabb embere Alcsutnak most Földi János, a ki a napokban...
Anarchia Németországban Anarchia Németországban
Nagyberlin több pontján ma is folyik még a harc a Spartacusokkal. A...
Sűrített levegő alkalmazása a hullámcsapások ellen Sűrített levegő alkalmazása a hullámcsapások ellen
A nagy viharoktól származó hullámok erős rombolást visznek végbe a...
A balkezesség, a beszédhiba A balkezesség, a beszédhiba
A világháború keserves tapasztalásai, mint annyi más téren, itt is...
Ily László A Reggel-hez intézett levelében megnevezi az Erzsébetvárosi bombamerénylet tetteseit Ily László A Reggel-hez intézett levelében megnevezi az...
A kommün utáni kaoszban nem egy ember volt, akit megszéditettek az...
Bartók Béla - II. Suite. Bartók Béla - II. Suite.
Minden zeneművész bő ruhában kezdi meg pályafutását. Még fejletlen...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98