Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1939 | Április

Kölcsey Antónia naplója

Bevezetéssel kiadta Kozocsa Sándor

Tizennégyesztendős volt a kis Kölcsey Antónia, midőn Pestre hozták szülei, Tänczer Lilla nevelőintézetébe; tizenhatéves korában pedig már ismét Szatmár-Csekén van, családja és az írónagybácsi, Kölcsey Ferenc környezetében. De az a két esztendő, amit a 30-as évek Pest-Budáján eltöltött, elegendő volt ahhoz, hogy biedermeier értelemben vett, művelt úrilány váljék belőle és hogy magával vigye Cseke nemesi világába, az egykorú Pest-Buda érzelmes, irodalmiasult szellemét.

Belső életet élő, érzékeny leányszívvel járkál majd Antónia Szatmár-Cseke "paradicsomi vidékén", megrázkódtató eseményekre és jelentéktelen apróságokra hasonló meghatottsággal reagálva. Élete három nagy fájadalmáról számol be egyhelyt naplójában: Az egyik Feri bácsi halála; a másik Wesselényi Miklós házassága (a kis leány titkon szerelmes volt Wesselényibe); és a harmadik, (a biedermeier leány egy fokon említiti nagybátya halálával) elválása Guszti testvérétől. - Guszti igen-igen nagy útra indult, a debreceni kollégiumba diáknak! - Édes érzések és "iszonyú fájdalmak" töltik el lelkét, mint a pesti biedermeieri kiasszonyékét s mint ezeknek, Antóniának is a könyv, az irodalom a legnagyobb gyönyörűsége.

 

Pestről hozta magával az irodalmi érzékenységet, de nem kis mértékben támogtja lelkében az író nagybácsi személye és a mellette dolgozó író-joggyakornokok: Győry Dániel, Pap Endre és Obernyik Károly. A csupa realitás nemesi környezetében így rendezi be Antónia a biedermeier álmok, a soha be nem gyógyulú sebek érzékeny birodalmát, a jó értelemben vett széplélek irodalmias izgalmaival. A literátus szellem, a környezetében élő író hatása alatt, lassan kiterjed Antónia egész családjára.

 

Édesapja házánál - a fiatal leány nagy örömére - esténként almanachokból olvasnak fel, s éppoly örömet szerez itt egy-egy író látogatása, mint Pest-Buda polgári szalonjaiban. A hivatásos írók között azonban jelképezi a valódi biedermeier szellemet. Emlékkönyve van, amelybe nem kisebb személyiség ír verset, mint Kölcsey Ferenc barátja, Szemere Pál. Naplót vezet, ahol az események feljegyzésén túl részleteket idéz olvasmányaiból; magyar íróktól éppúgy, mint külföldiektől (Bulwer, Goethe, Victor Hugo, stb.) saját fordításában.

 

Környezete Molnár Borbála-i bölcsességet tulajdonít neki, amit ő szemérmesen elhárít de olvasottságára, biedermeierre jellemző szerénységgel soha nem szűnik meg büszke lenni, hiszen a kedves Feri bácsitól hallotta egyszer: "Asszonyoknak igen sokat kell tudni - s tudni leginkább olvasás által lehet, - mivel nekik nagy részek van az ember-, sőt népnevelésben; de mivel egyik legszebb női tulajdon a szerénység, ne kívánják ők tudatni értelmességöket, hanem csendes házi körökbe használni igyekezzenek." Antónia pedig nagybátyának minden gondolatát kegyeletes tisztelettel őrzi lelkében és szavait megmásíthatatlan iránymutatásnak tekinti az életre.


Naplójának néhány mondata azonnal beleringat bennünket a biedermeier légkör kellős közepébe: "Nekem az élet egy nagy virágkert, kies fás utakkal és mulatóhelyekkel. Jövendőm is csak ez utakon képzelhetem mindég. Midőn ollykor, csendes órákban, eszembe jut a jövendő, soha sem látja azt képzetem másnak, mint dúsnak szépségben, s ha néha akadályok és vészek támadnak a képzet előtt, csak felhőcskék azok, melyek enyészete után még szebb színben virítnak a virágok éltem kertjébe. Valjon lehet e idő egykor midőn lehajolnak e virágok, valjon jöhet e olly nap éltem nyarába, melly elszárítsa őket? Oh e gondolat még sejdítésnek se jó!" Sajátos biedermeier szellem! Ez a pár mondat elegendő lenne a kor stíluselemeinek meghatározására.

 

De ha elmélyedünk a napló hat esztendőt megörökítő lapjain keresztül Kölcsey Antónia világába (1838-tól 1843-ig terjednek feljegyzései), a pest-budai polgári biedermeiertől lényegesen eltérő kép bontakozik ki előttünk: a vidéki, magyar nemesi biedermeier. Más ez a világ, de még az ábrázoló szemlélete is különbözik a pesti formaképtől. Kölcsey Antónia érzelmessége diszkrétebb; ha a végsőkig ellágyul, akkor is keményebben viselkedik, mintha egy pesti polgárlánynak puszta könnycsepp csillan meg a szemében!

Ritka ínyenc élvezet olvasni ennek a fiatal lánynak bűbájos feljegyzéseit. Hálásak lehetünk Kozocsa Sándornak, hogy a levéltári kéziratból nyilvánosságra hozta.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Cirkálóharcok a világtengeren Cirkálóharcok a világtengeren
A világháború kitörésekor számos német hajó a hazai vizektől távol...
Drága mulatság Drága mulatság
Vanderbilt, a híres amerikai milliomos is szereti az automobilsportot...
Brüning nyilatkozata a jóvéteteli szerződés végleges megtagadásáról Brüning nyilatkozata a jóvéteteli szerződés végleges...
Hat hónap óta ostorcsapások és lándzsadöfések gyanánt érik az...
A vulkáni működést kísérő izzó felhők hőfoka A vulkáni működést kísérő izzó felhők hőfoka
A vulkáni kitöréseket sok esetben izzó felhők kísérik, melyek...
Lendvai István: Halottas versek 3.- 4.
Egy arasz, két arasz, alulról jön a tavasz égett ember lefelé ...
Hat hónapos indemnitás Hat hónapos indemnitás
A képviselőház dec. 5-iki ülésén Teleszky pénzügyminiszter...
El Európától El Európától
Borah szenátor a bázeli tanácskozások eredményéről kijelentette, hogy...
Szolgálni fogja-e a Jegybank a mezőgazdaság és az ipar érdekeit Szolgálni fogja-e a Jegybank a mezőgazdaság és az ipar érdekeit
A pénzügyminiszter – mint ismeretes – május hó 24-re...
Barry távozik Barry távozik
Barry, a Duna trénere, még e hónapban elhagyja Budapestet. Ez...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98