Dtum
Login with Facebookk
1942 | Február

Mika Waltari regénye

Az asszony és az idegen

Az új finn regényirodalom legértékesebb alakja: Sillanpää pontosan tudja meddig terjed tehetsége varázsköre s ezen a körön belül ma már befejezte a modern parasztregény megalkotását. Waltari első regényének „A nagy ábránd”-nak („Suuri illusioni”) megjelenése azért volt a finn irodalom fontos eseménye, mivel a fiatal író a Sillanpää művészetében tiszta költészetté nemesedett parasztregény kiegészítőjeként lépett fel, mint a polgári osztály életének élesszemű megfigyelője.

 

Regénytrilológiájának (I. A férfi és a képzelet, II. Lélek és láng és III. Égő ifjúság) tárgya a finn főváros fejlődése, 1860-tól kezdődően. „Kuriton sokupolvi” („Neveletlen nemzedék”) című vígjátéka a modern finn társadalmi élet szatirikus rajza.


Sillanpää legszebb regényét, a „Nourena nukkonut”-ot („Silias) és a „Michen tie”-t („Egy férfi útja”) már ismeri a magyar közönség a finnül és magyarul egyaránt kitűnően tudó N. Sebestyáén Irén fordításában. Waltarinak ez az első regénye magyarul. Nem tudjuk helyeselni, hogy erre a parasztregényre esett a kiadó választása, hiszen ez a pályázatra készült mű nem ad igazi képet az író tehetségéről. A kiválasztásánál, úgy gondoljuk, nyomós érv lehetett, hogy ezt a regényt svédre és németre is lefordították.

 

S ha ez így van, még szerencse, hogy nem Waltarinak szintén díjnyertes detektívregényén akadt meg a fordító szeme, hiszen ez is megjelent svédül és németül! Csodálni való szimattal tudják kiszemelni, azokat a műveket, amelyekben az író oktalanul tékozolja tehetségét! De lássuk magát a regényt. „Egy idegen jött a tanyára” (Vicras mies tuli talopa), ez a regény eredeti címe és első mondata. Az idegen úgy jelenik meg, mint a termékenység istene, akinek érintésére felserken a tunya álomba merült föld és kivirul az alkoholista férj közelségétől megdermedt asszony teste-lelke.

 

A férj a meddőség szelleme: minden elhervad, amihez csak hozzányúl. Féltékenységében lelövi az idegent A dörrenésre előrohanó asszony, látva, hogy férje a haldokló kedves arcát rugdossa, a kezeügyébe akadt fejszével agyonvágja a bosszú mámorában ujjongó beteg férjét. Aztán leereszti a férj holttestét a feneketlen mocsárba. Eddig az első rész. A második rész azt mondja el hogyan deríti ki egy becsvágyó, fiatal rendőrtiszt a férjgyilkosság részleteit, és hogy a bölcs öreg bíró hogyan veszi védelmébe az asszonyt, aki gyereket vár halott idegentől. Végül a bíró úgy irányítja a tárgyalást hogy a legkisebb büntetést róják ki az asszonyra.

 


A második részt az értékelésben külön kell választani az elsőtől, amely jó parasztregény, bár inkább jelképeket mozgat benne az író, mintt emberi lényeket (az idegen: a nap, az asszony: a föld, a férj: a termékenység, az öreg Herman; a halál jelképe). Ennek az első résznek legnagyobb erénye a nyugodt, méltóságteljes és mégis gyöngéd elbeszélő stílus, amelynek tökéletesen tiszta élvezetében csak egy-két kirívó idejétmúlt naturalista vonás zavar bennünket.

 

A második rész később íródott, mint a nagy érdeklődést ébresztett regény folytatása, - nincs is meg benne az írónak az a tiszta áhitata az ihletnek az feszültsége, amely az első részt olyan hitelessé teszi. Az író kemény, biztos fogása elernyed: a sok új alak és a pergő események csak tarkítják a történetet: ezek ellenére is az első rész marad izgalmasabb olvasmány, a maga belső túlfűtöttségével és állandó veszélyeket sejtető nyugalmával.
A fordítás Beke Margit munkája; legnagyobb erénye könnyed és természetes nyelve, amely többnyire töretlenül szólaltatja meg a regény értékeit. Legnagyobb kifogásunk az, hogy a fordítás pontatlan. Néha többet mond, mint az eredeti, indokolatlanul, sőt úgy is, hogy a fordítás csak veszít ezzel a többlettel. Nincs helyünk rá, hogy ezeket a hibákat sorra szedjük, csak egy-két példát tudunk itt idézni. „Nainen oli kattanut ruokaa pöytään” - ez csak annyit jelent: „Az asszony az asztalra készítette az ételt”. De a fordító még hozzáteszi: „Nem sokat, de valamit”.

 

Néha rövidít is, szintén szükségtelenül, az eredeti szöveg tömör mondatain. Magyartalanságok is akadnak a fordításban („alapjában idegen maradt” 68. o., „alapjában elhagyatott” 391. o.) Általában, az összehasonlítás közben nem tudtuk leküzdeni azt az érzésünket, hogy a fordító nem is látta az eredeti finn szöveget.

Képes Géza

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Az osztrák választások pesti tanulságai
A vasárnap lezajlott osztrák nemzetgyűlési és községi választások a...
Tóth Árpád -  Magyar humoristák Tóth Árpád - Magyar humoristák
Érdekes irodalomtörténeti adat, hogy az újabb magyar irodalom csaknem...
Radvány Ödön és Breznetics Miklós Stockholmban Radvány Ödön és Breznetics Miklós Stockholmban
Radvány Ödön és Breznetics Miklós Stockholmban. Mint értesülünk,...
A műselyem, a selyemfonal finomsága A műselyem, a selyemfonal finomsága
A természetes selyemnedv a levegőn magától megszilárdul. Ezen...
Fedák Sári, mint Bob herceg Fedák Sári, mint Bob herceg
Ötven egymást követő estén át egy ugyanazon szerepet eljátszani,...
Elektromos automobilok a városi forgalomban. Elektromos automobilok a városi forgalomban.
A világháború sok mindenben megváltoztatta életünk berendezését. Ezek...
Nagy baj lehet Amerikában Fedákkal Nagy baj lehet Amerikában Fedákkal
Mintegy kéthete hogy egy hollywoodi sürgöny arról adott hírt, hogy...
Bajcsy- Zsilinszky Endre rejtegetésének története Bajcsy- Zsilinszky Endre rejtegetésének története
Diogenes égő lámpással járt Athén utcáin és embert keresett. Mi is...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98