A Vichyhez intézett amerikai jegyzék szövege
Vichy, május 17.
(NST) Az Egyesült Államok kormányának jegyzéke, melyet Hoover amerikai megbizott Robert tengernagynak, a Francia Antillák főbiztosának átadott és amelyet Laval miniszterelnök a sajtókonferencián felolvasott, a következőket mondja:
Miután a vichyi kormány jelenlegi főnöke bejelentette, hogy a Németországgal való legszorosabb együttműködés politikájára tér át, az Egyesült Államok kormánya számára nem lehetséges többé, hogy továbbra is fenntartsa Greensdale és Herne tengernagyok megegyezését, amelyet régebben kielégítőnek tekintett.

Ilyen uralom alatt a francia birtokok a tengelyhatalmak hasznára válhatnak, akár ugy, hogy a főbiztos egy napon ezt tudomásul veszi, akár ugy, hogy egy más főbiztos érkezik a szigetekre. Azzal kell számolni, hogy Németország ebben a tekintetben nyomást gyakorol a francia kormányra, mert a nyugati félteke francia gyarmatai Laval hatalma alatt állanak. Ezt a hatalmat azonban az Egyesült Államoknak ugy kell értékelniök, hogy az nem felel meg a francia hatóságok szabad akaratának.

Bizonyos feltételek mellett az Egyesült Államok kormánya kész az Antillák és Francia-Guyana főbiztosával, aki ebben az esetben legfőbb tényezőnek tekinthető, tárgyalni ezekről a gyarmatokról, feltéve, hogy az Vichytől függetlenül tárgyal.

Ezek a feltételek a következők:
1. Hathatós intézkedések amerikai felügyelet alatt az Antillákon jelenleg tartózkodó hadihajók és repülőgépek leszerelése céljából.

2. Az amerikai hatóságok hathatós ellenőrzést gyakorolnak a szigeteken a rádió- és táviróösszeköttetés, valamint a postacenzura fölött.

3. A kereskedelmi forgalmat, a bevándorlást és az utasforgalmat amerikai ellenőrzés alá veszik.

4. A szárazföldi és tengeri haderők tevékenysége rendőri feladatokra korlátozódik.

5. Az Antillákon tartózkodó leszerelt francia kereskedelmi hajókat igazságos feltételek mellett az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátják.

6. A francia gyarmatokon levő aranyat és kormányköveteléseket zárolják és megőrzik, hogy később a francia nép rendelkezésére bocsássák.

Az Egyesült Államok a maguk részéről beleegyeznek abba, hogy:
1. A legénység a hadihajók fedélzetén marad; a hajók továbbra is megtartják a francia lobogót és francia tulajdonban maradnak. Az Egyesült Államok megteszik a szükséges intézkedéseket a személyzet, a tengerészek és a polgári egyének Franciaországba való szállitására, amennyiben azok vissza akarnak térni.

2. Az Egyesült Államok elismerik Robert tengernagyot a francia gyarmatok legfőbb parancsnoka gyanánt, aki Franciaország nevében működik. A francia igazságügyi és polgári hatóságok folytatják működésüket.

3. Gazdasági egyezménnyel biztositják a szigetek ellátását. Ez az egyezmény kiterjed a francia gyarmatok és a szomszédos területek árucsere forgalmára is.

4. Az Egyesült Államok felvásárolják a francia gyarmatok főbb kiviteli termékeit.

A jegyzék azt kivánja, hogy az első feltételre a legrövidebb időn belül világos választ adjanak, azaz ami a hadihajók leszerelését illeti. A többi feltételekre nézve is kivánatos a lehető leggyorsabb megegyezés. Egyedül a főbiztos van abban a helyzetben, hogy olyan békés egyezményt kössön, amely Franciaország érdekeit biztositja és francia nép számára megtartja ezeket a gyarmatokat. Ha a főbiztos azon a nézeten van, hogy nincs ellenőrzése a gyarmatok fölött, akkor a statutum megváltoztatható. Ebben az esetben az Egyesült Államok nincsenek többé abban a helyzetben, hogy francia nép számára e gyarmatokat garantálják.

Laval a francia kormány álláspontját ebben a kérdésben a következő főbb pontokban szögezte le:
1. Franciaország semmiféle tekintetben sem engedi meg, hogy felségjogát a Francia-Antillákon bármi módon csökkentsék.

2. A francia kormány semmiesetre sem engedi, hogy a világ bármely hatalma, az Egyesült Államokat is beleértve, felhasználja az Antillákon tartózkodó francia hadi- és kereskedelmi hajókat.

3. Robert főbiztos a vichyi francia kormány nevében tárgyal és semmiféle döntést sem hozhat a Francia-Antillák kérdésében a vichyi kormány nélkül.

A francia válaszjegyzék hangsulyozza, hogy a fegyverszüneti egyezmény Franciaországnak teljes cselevési szabadságot hagyott gyarmatai tekintetében és hogy a fegyverszünet megkötése óta az Egyesült Államok ismételten garanicákat kapott arranézve, hogy a francia semlegességet minden módon Franciaország biztositsa. Utoljára Leahy tengernagy vichyi amaerikai nagykövetnek nyujtottak ilyen biztositékot.