Dtum
Login with Facebookk
1943 | Április

Gazdaszékek felállítása

A földművelésügyi közigazgatás decentralizálására már régóta szükség van.
Ujabban tervek merülnek fel a földművelésügyi igazgatás újjászervezésére. Munkatársunk felkereste ebben a kérdésben dr. Mutschenbacher Emil felsőházi tagot, az OMGE igazgatóját. Dr. Mutschenbacher Emil a következőket mondta:

– Minden igazgatásnak érdeke, hogy meglegyenek az alsóbb szervei,
amelyekre a végrehajtást rábízhatja s amelyek a legközelebb állnak az igazgatott közönséghez. Egyetlen olyan ága sincs a szakigazgatásnak, amely annyira a néppel volna kapcsolatban, mint a mezőgazdasági igazgatás. A gazdák és a mezőgazdaság helyes igazgatása, ellenőrzése, a mezőgazdaságra vonatkozó szabályok és intézkedések végrehajtása a legszorosabb összefüggésben van a népesség nagy többségének, sőt az egész országnak az érdekével, mert az, hogy helyesen gazdálkodjanak, nemcsak a gazdák érdeke.

– A magyar mezőgazdaság igazgatásának alsófokú szervei nem épültek ki.
Ezek azonosak az általános közigazgatási szervekkel, mert hiszen a mezőgazdaság végrehajtó közege a községben a jegyző, a városban a polgármester, vagy a tanácsnok, aki a gazdasági ügyeket intézi. Ilyenek a vármegyéknél a gazdasági felügyelők, azután a szőlészeti és borászati felügyelők, a kultúrmérnöki hivatalok, erdőigazgatóságok és erdőfelügyelők. Egész sora a különböző hatóságoknak, amelyek között azonban nincs intézményesen biztosítva olyan együttműködés vagy összhang, amely kivánatos volna. Tehát itt állunk annál a pontnál, hogy mivel egy törvényhatóságban több külső szerve van a földművelésügyi minisztériumnak, ezeknek az együttműködését valamikép biztosítani kellene az ügy érdekében.

– Ez az első, ami miatt helyesnek tartjuk az OMGE elgondolását a mezőgazdasági közigazgatás decentralizálásáról.
Az OMGE elgondolása az volt, hogy egy-egy törvényhatóságban lésvő földművelési szervek – a gazdasági felügyelőtől az erdőfelügyelőig, a kultúrmérnökig, a szőlészeti, borászati és méhészeti felügyelőig – együttvéve alkossanak olyan úgynevezett gazdaszéket, mint amilyen például a Vitézi Szék. A gazdaszék bizonyos időben összeülne, megbeszélnék a rendelkezéseket és tájékoztatnák egymást a kérdésekről. Ez volna tulajdonképpen az, ami eddig hiányzik és ami bizonyos mértékben közelebb vinné a mezőgazdasági igazgatásnak az érdekeltekkel való érintkezését.

– Még hátra van az alsófokú mezőgazdasági igazgatásnak a kiépítése,
ami annyit jelentene, hogy bizonyos hatósági jogkört is adunk e külső szerveknek. Kivánatos volna, hogy ne menjen fel minden a minisztériumba, hanem bizonyos dolgok már első fokon itt bíráltatnának el és bizonyos ügyeknek, amilyenek például a mezőrendőri ügyek, a fellebbezése csak eddig tartana. Ez volna a tulajdonképpeni decentralizáció.

– A mai idők nem alkalmasak arra
– folytatta nyilatkozatát dr. Mutschenbacher Emil, – hogy ezt a szervezetet megvalósítsuk, mert a háború miatt nem tudjuk a megfelelő organizációt kiépíteni, nincs helyiség, de más egyéb nehézségek is vannak, utazási, ellátási nehézségek. Amennyire természetes, hogy ennek a jó gondolatnak meg kell valósulnia, a mi véleményünk szerint természetes az is, hogy meg kell várni a háború végét.

– Tudjuk, hogy a gazdakönyvvel kapcsolatos adminisztráció kiépítése is milyen nehézségeket jelent.
Addig mindenesetre meg lehet csinálni az elgondolást, a terveket és nagyon is jó volna készíteni ilyen terveket, sőt nagyon okos volna ebbe bekapcsolni az autonómiákat, tehát a gazdák érdekképviseleti szerveit.

– Jó példa az a rendszer, amely a pénzügyigazgatóságoknál van,
ahol az adófelszólamlási bizottságokban az adózók is résztvesznek az ügyek alsófokú intézésében. Kétségtelen, hogy addig nem lehet jó mezőgazdasági igazgatást elképzelni, amíg az elöljáróságokban nincs olyan valaki, aki mezőgazdasági ügyekkel foglalkozik. Kell, hogy legyen ilyen a járásokban és vármegyékben. Harmónikus egyetértésnek kell uralkodni a gazdasági egyesülettel, valamint a kamarai bizottságokkal, mert ezeknek a hivatásuk, hogy a gazdák szempontjából nézzék a kérdést és a gazdák érdekeit is szóvátegyék. Végső következtetésül leszűrhetjük tehát – fejezte be nyilatkozatát dr. Mutschenbacher – hogy a földművelésügyi igazgatóságok igenis kiépítendők, de későbbi időben.

Füleki Géza

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98