Dtum
Login with Facebookk
1942 | Május

Pató Pálék letargiája

Pató Pálék pipafüstös letargiába süllyedt közömbösségét is felráznák az adatok, amelyeket Oltay Károly műegyetemi tanár tett közzé a tagosítás mai állapotáról és új rendezéséről. Mint elrettentő példát említi a baranyai birtokost, akinek 7 hold földje 92 tagban van. Milyen terméseredményt lehet várni az ilyen szétszaggatott birtoktól?

Az ilyen állapotok megszüntetésére szolgál a tagosítás intézménye.

Ez azonban nálunk nem felel meg a hivatásának, mert átlagosan 92 hónapig tart, míg egy tagosítási eljárás befejeződik. Ez az oka, hogy nálunk évente csak hét községet tagosítanak átlagosan, jóllehet a trianoni Magyarországon 1860 olyan község van, amelynek határát sürgősen tagosítani kellene.

A mostani ütemben ezek tagosítása három évszázad mulva készülne el.

Az eljárást a tagosítási kérvényre választ adó gazdasági szakbizottság döntése húzza el ennyire. A 92 hónapból 56 hónap megy arra, hogy a törvényszékhez beadott és a földművelésügyi minisztériumhoz továbbított kérvényre megérkezzék a döntés. Amíg a tulajdonképpeni tagosítás elvégzése az egész idő 31%-át teszi ki, addig a közigazgatási eljárás 69 százalékot emészt fel. Persze ez a 92 hónap átlag csak, mert voltak községek, ahol a tagosítás 120 hónapig, azaz 10 évig tartott. De a tulajdonképpeni tagosításban is az alakiságok elintézése majdnem annyi időt vesz igénybe, mint a tagosítás érdemi része.

Oltay szerint a tagosítás korszerűsítésére fel kellene állítani az Országos Tagosító Hivatalt,
amely a most három minisztériumba utalt kérdést egyedül intézné, s mint központi szerv gyorsabban végezhetné el a közigazgatási eljárást. Ha sürgősen elvégeznék a tagosítást, az 1860 község 2,100.000 holdjának csak szerényen számított 25%-os jövedelem fokozásával 500.000 katasztrális hold jövedelmét menthetnénk meg.

Gondolkodásra késztetnek ezek a számok különösen ma,
amikor a fővárosi parkokat is felássák, hogy nagyobb terméseredményre tegyünk szert, de ugyanakkor 500.000 holdnyi többtermelést engedünk kicsúszni a kezünkből.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Tagosítás
Szabóné Fricska Anna

A tagosítás a község határában fekvő birtokrészek (egyazon tulajdonos parcelláinak) egy tagban való egyesítését jelenti. 

Részben a középkori földművelés öröksége a sokszor egymástól távoleső, szétszórtan elhelyezkedő parcellák birtoklása, részben öröklés alkalmával is történt osztódás.

 

A tagosítás többnyire hivatalos eljárással történik.
Szerepet kaphat a község összes birtokosainak közös megegyezése a birtokcseréről, vagy valamely törvényes fórum dönt a határ újrarendezéséről.

 

Magyarországon a XVIII. században, a majorsági gazdálkodás terjedésekor voltak az első kezdeményezések tagosításra.

A reformkorban a folyamat felgyorsult, országos méreteket a XIX. század utolsó harmadában ért el. (Jellemző adat, hogy a kiegyezés előtt egy birtokra átlagosan 20 parcella és egy parcellára 2 hold művelhető földterület esett.)

Az ország jelentősebb agrárvidékein a tagosítások az 1870-1880-as években megtörténtek.
Felvidéken és Erdélyben a XX. század elején fejeződött be.

Meg kell említeni, hogy a parasztság kezén lévő földterületek tagosítása általában elhúzódott, és az ideálisnak tekinthető egy tagban való egyesítés a földesurak birtokrészeivel valósult meg.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98