Dtum
Login with Facebookk
1943 | Február

Magyarország útépítő politikája megalapozza az ország teljes gazdasági egységét

Évtizedek mulasztásait hozta helyre a kereskedelem- és közlekedésügyi kormányzat annak a hatalmas útépítési programnak a megvalósításával, amely mind méreteiben, mind technikai kivitelében bármelyik nagy és gazdag nyugati államnak is becsületére válna. A háború nem tudta megakasztani a kitartó, következetes haladást, amely a közlekedési ütőér-hálózat kiépítése terén évről-évre jellemezte a minisztérium céltudatos tevékenységét. Kérdésünkre illetékes helyen rendkívül érdekes, átfogó jellegű, tartalmas tájékoztatást adtak a végzett munkáról és az 1943. évi munkaprogramról.

A közlekedéshez túlnyomórészben gazdasági érdekek fűződnek.

A vasút, a vízi és légi utak között a szerves kapcsolatot a közút teremti meg. A fejlődés irányát a közúti motorizáció és vele kapcsolatban az úthálózat fejlesztése szabja meg. Az úthálózat fejlesztése kettős feladatot jelent. Az egyik újabb és újabb területeknek bekapcsolása a gazdasági élet vérkeringésébe, vagyis az úthálózat kvantitatív fejlesztése, másrészt korszerű és a közlekedő járművek fejlődésével lépést tartó útpályák létesítése, vagyis az úthálózat kvalitatív fejlesztése.

A közlekedési kormányzatnak a közúti igazgatással kapcsolatos törekvését az alábbi néhány számadat világítja meg:

Állami közutak 1914-ben 11.028, 1920-ban 3678, 1938-ban 5006, 1943-ban 8760 km. Törvényhatósági és vicinális közutak 1914-ben 62.902, 1920-ban 23.710, 1938-ban 33.444, 1943-ban 38.226 km.

A közúti igazgatást az 1914. évben 12 közúti kerületbe sorozott 69 m. kir. államépítészeti hivatal látta el.
1938-ban a trianoni megcsonkítottság utolsó évében a 25 államépítészeti hivatal 5 közúti kerületbe volt sorozva, míg az ország területének örvendetes gyarapodása után jelenleg 9 közúti kerületbe sorozott 42 hivatal végzi a közúti teendőket.

A 8760 km hosszú állami közúthálózatból 2931 km, tehát a közutak közel 35%-a portalan burkolattal van ellátva.
A burkolatok között 818 km hosszal a betonburkolatok vezetnek. A 13 cm vastag és a gondos talajfizikai kísérletek eredménye szerint javított talajra helyezett betonburkolat a magyar útépítő technikusoknak egészen kimagasló teljesítménye.

A betonburkolatot követik a különböző aszfaltburkolatok.

675 km hosszú útszakasz ú.n. könnyű burkolattal van ellátva, amelyek sorába tartoznak a portalanítást és az alzatot képező makadámpályák védelmét szolgáló aszfaltos felületi bevonások is.

A magyar állami közutakon 5828 km hosszában még makadám kőpálya van.

Ez az adat már egymagában szembetűnően jellemzi a közúti igazgatásra háruló jövőbeni feladat méreteit.

A trianoni országrészen az országgyarapodás időpontjában 5006 km állami úthálózatnak 35 százaléka volt portalan burkolattal ellátva.
A felvidéken a 812 km úthálózatból 25 százalék volt burkolva. A Kárpátalján 23 százalék a burkolt állami út. A délvidéki 396 km hosszú elég szűkös állami úthálózat 31 százaléka burkolt útszakasz. A visszatért Erdély úthálózatára a fenti egyetlen adat is szomorú képet mutat.

A kormány a főközlekedési közutak fejlesztése mellett
fokozatosan gondoskodik a bekötő utak kiépítése terén jelentkező szükséglet kielégítéséről is.

A bekötőút építés terén az 1938. év fordulópontot jelentett.
Részletes felvétel alapján megállapították a bekötőút szükségletet. A trianoni területen 853 község, 95 népes tanyacsoport és 329 sűrűn lakott tanyavidék több mint 900.000 főnyi lélekszámmal közút, közlekedési érdekeinek kielégítésére 3.130 km bekötő út építését vették tervbe. Az építési költségeket a győri milliárdos nemzeti beruházási program keretében biztosították. A Felvidék, Kárpátalja, Erdély és a Délvidék visszatérésével a bekötőút szükséglet a duplájára emelkedett. A kifejezetten népi, szociális érdekeket szolgáló bekötő útépítésekre jellemző, hogy a trianoni országrészen az országgyarapodás idejében a községeknek csupán 7 százaléka nem rendelkezett köves, minden időben járható közúttal, ezzel szemben a Felvidéken 23 százalék, Kárpátalján 13 százalék, Erdélyben 25 százalék, visszafoglalt Délvidéken a községek 59 százaléka, tehát jóval több, mint a fele, nélkülözte a gazdasági fejlődést alátámasztó kiépített közutat.

1943. év végéig a kiépített bekötőutak hossza hazánkban 4.535 km-re,
ezzel kapcsolatban a kiépített közúthálózatba bekötött községek és települések száma 1.495-re emelkedik. A bekötőutak kiépítésénél a költségek csökkentése céljából a legolcsóbb útépítési mód kerül alkalmazásra, mindamellett jól alapozott, teherbíró és a forgalmi igényeknek megfelelő útpályát építenek.

A közúti igazgatást tárgyalva meg kell emlékezni a közutak fenntartásáról is.

Hatalmas nemzeti vagyon fekszik a közutakban. Jelenleg már évi 150,000.000 pengőt meghaladó összeget fordítanak az ország közúti igazgatására. Az útfenntartásnál fontos szempont a rongálódások megelőzése, illetőleg kezdeti állapotban való kijavítása. Ez a törekvés a rendkívüli viszonyok dacára még ma is tökéletesen érvényesül. A burkolt útpályákon a hibákat keletkezésük után azonnal kijavítják, a kavicsolt (makadám) pályákon fedő-, illetőleg védőréteggel növelik az útpálya tartósságát. A korszerű és fokozott útfenntartás következményeként a magyar közúthálózat a jövőbeni várható gazdasági fellendülés egyik biztos alapját fogja szolgálni.

Az 1914-18-as világháború alatt és után az útfenntartás siralmas volt,
hiszen 1918-ban az állami közutakra átlagosan km-ként csupán 6 mł kavicsot szállítottak, 1919. évben pedig a fenntartási kavicsszállítás teljesen szünetelt. 1942. évben az állami közutak makadám útpályával ellátott szakaszaira összesen 662.623 mł kavics és védőanyag lett kiszállítva. Tehát a km-kénti átlag meghaladja a 100 mł-t. 1942. évben az állami és törvényhatósági kezelésben levő közutakon 1,994.048 mł, tehát több mint 300.000 vagon útfenntartási kavics- és védőanyagot használtak fel.

A korszerű és fokozott fenntartás tükre az útfenntartási költségek alakulása is.

1913-ban 1 km állami út fenntartására 730 K-t fordítottak. Az 1933. évi gazdasági válság idején ez az összeg lezuhant 360 P-re, 1938. évben 1.500 P, 1940-ben 1.700 P, 1943-ban 2.600 P az állami közutak 1 km-re eső fenntartási költség.

A közúti igazgatás terén a meglevő közutak fokozott fenntartása,
a főközlekedési közutak átépítése és a bekötő útépítések a jelenlegi rendkívüli viszonyok közepette is megállás nélkül folynak. Az útépítések terén elsősorban az ország gazdasági egységének alátámasztása és ezzel a visszatért területeknek a trianoni országrésszel való szerves összefűzése az elérendő cél. Különleges fontossága van azoknak a közlekedési utaknak, amelyek oly országrészeket tárnak fel és kapcsolnak be az úthálózatba, amelyeknek gazdasági terményfeleslege más országrészek ráutaltjai számára nélkülözhetetlen.

A feladata magaslatán álló közúti igazgatás
az ország gazdasági fejlődésének alátámasztásában jelentős szerepet játszik. Az ismertetett adatok igazolják, hogy a magyar közúti igazgatás szilárd alapja a jövő gazdasági fellendülésnek.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Kant Immanuel  halálának 100 éves évfordulója Kant Immanuel halálának 100 éves évfordulója
Száz éve volt február 12-én, hogy Königsbergben meghalt Kant, a...
A legujabb erőforrás A legujabb erőforrás
Ki tudja, hogy a jövő embere nem fog-e mosolyogni a mi gépeinken s...
Köszönet a kereskedelmi miniszternek! Köszönet a kereskedelmi miniszternek!
Hegedüs Sándor minisztert az ország kereskedelmi- és iparkamarái...
Nagy Képes Világtörténet Nagy Képes Világtörténet
A Nagy Képes Világtörténetből, melyet a Franklin-Társulat és a Révai...
Vizsgálat két munkásszövetség ellen Vizsgálat két munkásszövetség ellen
A belügyminiszter május 29-ikén leiratot intézett a fővároshoz az...
Járványos vallási őrültség Kecskeméten Járványos vallási őrültség Kecskeméten
Kecskemétről különös eset híre érkezik. A tömeges tébolynak, a...
Apróságok Apróságok
Újabb panaszok a margitszigeti strandfürdő ellen: néhány nap óta...
Ismét Sógor nyerte a gyorskorcsolyázó versenyt Ismét Sógor nyerte a gyorskorcsolyázó versenyt
A Budapesti Korcsolyázó Egylet vasárnap reggel a műjégen rendezte...
Zyganievicz Stanislaus, a birkózás világbajnoka Zyganievicz Stanislaus, a birkózás világbajnoka
Zyganievicz Stanislaus az – „Auto” által rendezett...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98