Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1946 | Március

„János vitéz” Archangelszkben

János vitéz Tündérországa, a Tűzhányók birodalma s más óperenciántúli tájak után elkészült most a jeges tengeri is. Különös és megható előadása volt a „János vitéz” daljátéknak fantasztikus távolságra a magyar földtől, olyan tájakon ahol nyolc hónapot él – délután két órákor kezdődik az éjszaka! Archangelszkben a magyar hadifoglyok gyönyörű színháztermet és szép színpadot építettek, hogy tréfákkal és dalokkal szórakoztassák egymást a hosszú és vigasztalanul sötét estéken. Én is részese voltam a munkának, melyről most számolok be a magyar olvasónak, mikor nyolchónapos utazás után Archangelszkből megérkeztem Budapestre. Köri László hadifogoly, aki színész volt, emlékezetből leírta Kacsók és Heltai daljátékát: a „János vitézt”.


Illés Béla budapesti muzsikus pedig a kottákat, ugyancsak emlékezetből. Halász Zoltán rajzoló pompás díszleteket festett. Köri játszotta János vitéz szerepét, rátaláltak Bagó trombitás, a francia király, az udvari bolond és a strázsamester megszemélyesítőjére is, akadt egy hadifogoly, aki vállalta a gonosz mostoha alakítását, csak éppen – Iluskát nem találtak…
Honnan vegyenek ilyen szüzies, szende és leányt a fogolytáborban, ahol csupa szakállas, marcona férfi található?... Végre beugrott a szerepbe a leglányosabb külsejű hadifogoly. Kalmár György.
Megkezdték a próbákat. A késő éjszakáig dolgoztak, hogy a díszletek idejére elkészüljenek, a szabómesterségűek a jelmezeket varrták, a villanyszerelők a fényhatásokat készítették elő és végre megtarthatták a „nyilvános főpróbát.” A négyszáz személyt befogadó színházterem zsúfolásig megtelt hadifoglyokkal, orosz tisztekkel és polgári személyekkel.
Óriási sikere volt a hadifogolyegyüttesnek.


Köri háromszor is elénekelte belépőjét: „Én, a pásztorok királya..” Kalmár György olyan „élethűen” elbájolóan és tehetségesen alakította Iluskát, hogy előadás után – virágcsokrot kapott egy hódolójától. A bemutatót már felerészben orosz közönség tapsolta végig. A főszereplők, Köri, Kalmár, Sipula, Pufi és Adler, a zenészek, a díszletfestők és a többiek, akik az előadás sikerében osztozkodtak, nem győzték fogadni a gratulációkat. Négyszer játszották Archangelszkben a János vitézt!
Lukács László




„Csicsónénak három lánya…”

Beszámoló a Fővárosi Operettszínház bemutatójáról

A pajzán régi nóta kezdődik így: „Csicsónénak három lánya, három lánynak egy szoknyája…” A duhaj dal most – operettcím lett: a Fővárosi Operett Színház ujdonságának neve ez! Békeffi István és Kellér Dezső műve a mulatságos mese, ők a szerzői a könnyen énekelhető, hajlékony verseknek is. Komjáti Károly ezúttal nagyigényű muzsikát írt. Szimfónikus arányokig jut el a jazz ebben a művében, amelyet bőven áradó dallam-lelemény és mesteri hangszerelés jellemez. (Az új operett zeneszerzőjét csak olyan színházigazgató választhatta ki, aki – maga is kitűnő muzsikus!) A rendezés Tihanyi Vilmos igen szép munkája: dús képzelőerő és választékos ízlés a legnagyobb erényei. (Szeretnők azonban figyelmeztetni a rendezőt, hogy az egyébként kedves szöveg fölösleges részleteit bátran elhagyhatja!)
Honthy Hanna ezúttal anyaszerepet játszik. Olyan fiatal, bájos és kedves, hogy ez a Csicsóné inkább – Csicsóné negyedik lányának látszik, mint a három lány mamájának. Szép hangja felszabadultan szárnyal és már az első estén megszerzi a népszerűséget az új Komjáti-slágernek. A leányokat a koboldvidámságú Csikós Rózsi, a porcellánbabaszerű Kardos Magda és a széphangú Mátrai Márta alakítja. A három Csicsó-lány triászában az első táncban, a második játékban, a harmadik énekben kitűnő! Latabár Kálmán, Budapest legnagyobb nevettetője mintha száz tenyérrel pazarolná a bohóságot! Solthy jelenetei kedvesek és szívetostromlók. Antalffy kitűnően táncol és rokonszenves színész. Az együttesből kiemeljük még Somogyi Katit, Pártos Gusztávot és id. Latabár Árpádot. A táncokat a Rudas fivérek tanították be, akik remek akrobatikus revüjelentek is mutattak be Sugár Babával együtt. Elismerés illeti a táncosok karát, élén Csikós Eszterrel. A szinfónikus operett-jazzt Bródy Tamás vezényli tehetségesen, a díszletek káprázatos szépségéért Bercsényi Tibornak gratulálunk. A statisztéria sajnos gyenge! Egészbevéve: az operett nemcsak mulatságos és dallamos, de a szemnek is megadja a magáét: káprázatos!
Pataky Károly

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Homonnay II. három gólt dobott vasárnap az FTC ellen Homonnay II. három gólt dobott vasárnap az FTC ellen
Vasárnap délelőtt az FTC csapata ellen játszott tréningmérkőzést az...
Az orosz forradalom harczosai Az orosz forradalom harczosai
Egy január 2-ikán kelt hivatalos jelentés szerint Moszkvában végkép...
Rendelet a védett birtokok teherhatárainak helyesbítéséről Rendelet a védett birtokok teherhatárainak helyesbítéséről
Az igazságügyminiszter nagyjelentőségű rendeletet bocsátott ki, amely...
A porta és a maczedóniai reformok
A porta mai napig sem felelt a magyar-osztrák és orosz nagykövetek...
Hol rendezik meg az 1908-as Olympiát?
Még hónapok választanak el az idei olympiai versenyektől és már...
A budapest- zimonyi második gyorsvonat A budapest- zimonyi második gyorsvonat
Az Ország Magyar Kereskedelmi Egyesület az érdekelt kereskedelmi...
Ludendorff új taktikája
Galántai József könyvéből idézünk: „A gyalogság közvetlenül a...
Baudelaire női eszményképe Baudelaire női eszményképe
Amikor Kant után Hegel és Schopenhauer vissza kanyarítják a...
Megkötötték a békét Megkötötték a békét
Lapunk jelen számának összeállitásakor augusztus 27-ről váratlanúl...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98