A bögötei iskola
A hétről
A bögötei iskola. Egy szoczialistáskodó grófunk az ismeretes Batthyány Ervin, olyan népiskolát akart fölállítani Bögötén, a melyben szoczialista tanítók szoczialista szellemben tanítsanak.
Az iskola hivatva lett volna beoltani a zsenge szivekbe azt a szellemet, hogy a vagyon lopásnak a gyümölcse, hogy fel kell forgatni a társadalmi rendet és hogy a haza egy chimérikus fogalom csupán.
A gróf saját költségen emelte föl az iskolát, és sajátjából akarta fizetni a tanítót is, a kit a budapesti agitátorok sorából választott ki. Hinnünk kell, hogy a gróf egészen komolyan veszi az ő szocziálista meggyőződését.
Nem olyan komolyan ugyan, mint Tolsztoj Leó, a ki a saját életét is a tanainak megfelelő módon rendezi be., - de a kinek cselekedeteiben azért igen sok az affektáczió – de mégis eléggé komolya arra, hogy meggyőződése érdekében anyagi áldozatot is hozzon.
Nem osztja ugyan fel a javait, a hogy a szoczialista tanítás követi, de épít legalább iskolát, mely terjeszsze ennek a tanításnak üdvös voltát. Ám a bögötei polgárok más véleményen vannak, mint a földesúr.
Ők veszedelmet látnak az olyan iskolában, mely a hazafias érzést el akarja folytani a gyermekekben. Az ilyen iskolát meg sem tűrik a faluban, még ha más viseli is annak költségeit. S mikor meg kellett volna nyitni az iskolát, botra kapott a falu népe.
Még talán vasvilla és egyéb ily szerszám is szerepelt. Nyilvánvaló, a bögöteiek nem az igazságot, nem is a felvilágosodást akarták agyonbunkózni ezzel az alkalommal, csak a hazafiatlanságot akarták kiűzni községükből.
Igazán nem volt szép, hogy ennyire ragadtatták magokat, de mindenképen hazafias és dicséretre méltó volt cselekedetök. Más megoldás alig is lett volna helyén.
Csodálatos dolog az, hogy a tömeg milyen finom érzékkel hámozza ki bonyolult kérdésekből is a puszta igazságokat. Néhány esztendő előtt együtt jött ki boldogult gróf Andrássy Gyula és Haynald Lajos biboros a főrendiház üléséből. Nagyon meleg tárgyalás folyt odabent, künt pedig ellepte a muzeum előtti tért az utcza népe. Haynald a tömegre mutatott.
- Nem találja furcsának Exczellencziád, hogy ez a tömeg választja a képviselőt, s a választás utján ő irányítja a politikát, ő hozza a törvényeket, ő kormányozza az országot, a mely feladatok teljesítéséhez pedig annyi bölcsesség kivántatik?
- Gróf Andrássy nem válaszolt. A biboros folytatta tovább:
- Hát azt nem tartja-e furcsának, hogy ez a tömeg egyetlen perczben határoz a haza sorsa fölött, akkor, midőn leadja választáskor a szavazatát, s abban a perczben is rendszerint részeg?
- Andrássy mosolyogva felel:
- - Biz az furcsa dolog. De vannak ennél nagyobb furcsaságok is a világon. Például az, hogy az a politika, a mit ez a tömeg csinál, a mely csak egy pillanatig él a joggal és akkor is részeg, ez a politika eredményében mégis jobb és bölcsebb, mint az, a melyet az ország legokosabb tíz vagy húsz embere tudna csinálni, ha minden korlátozás nélkül kezükbe adnák a hatalmat.
- A bögötei iskola dolgában is nem-e a tömeg a bölcs és az okos?
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!