Budapest, 1908. junius 21.

A MOTESz. – MASz. békeegyezmény értelmében két évi szünet után ismét egy bajnoki viadal egyesítette az összes magyar atlétákat. A bajnoki viadal, a tavaszi atlétikai élet legfontosabb eseménye, vasárnap délután zajlott le a szigeti versenypályán. A klasszikus küzdelmeket nagy közönség nézte végig, ami örvendetes jele az atlétikai népszerűségnek.

A versenyek sportszempontból magas színvonalon állítottak. Az eredmények – egy-két kivétellel – jobbak, mint voltak bármely a MASz által rendezett bajnoki viadalon, de különösen óriási javulást mutatnak a tavalyiakhoz képest, melyek tudvalevőleg nem adták hű képét a magyar atletikai fejlettségének. Távol áll tőlünk minden pártoskodás felidézése, de mint hű krónikás konstatáljuk, hogy ez elsősorban a – tavaly kizárt – MOTESz-atléták részvételének tulajdonítható.

A sprinttávok aránylag gyenge eredményekkel végződtek. Az elért időknél már ez évben jobbakat is értek el, és sprintereink e forma változása kell, hogy gondolkodóba ejtsen bennünket és felvetjük a kérdést, vajjon nem-e a sok versenyzés (egy héten esetleg két verseny is) okozta ezt.

Hogy a középtávok mily elhanyagolt ágai a magyar atlétikának azt szomoruan mutatták a 1/4 és 1/2 angolos bajnokságok. Bodor és Nagy, illetve Nagy egyedül indultak. Bodor és Nagytól nagy külömbségek választják el többi 1/4 és 1/2 angolos futókat, ami azonban szorgalmasabb munkára és épen nem a versenyektől való tartózkodásra kellene, hogy sarkalja őket.