Dtum
Login with Facebookk
1920 | Július

Schöpflin Aladár - Ábrányi Emil

Ábrányi Emil abban a költői nemzedékben érkezett az irodalomba, amelyre Arany János a "kozmopolita költészet" megrovó jelszavát kitalálta. Az e nemzedékből való költők nagyobb része ugyanis azzal igyekezett Arany lenyűgöző hatása alól szabadulni, hogy az ő gyökerességével, specifikusan magyar képzet és képkincsével és a népköltészethez visszaforduló verstechnikájával szemben az európait, az egyetemes műveltségből vett képzet és képkincset, a szaloniasan választékosat és a verselésben a jambust hangsúlyozta.

 

Reakció volt ez Arany Jánossal szemben: a fordított hatásnak ez a jelensége gyakran előforduló, bár kevés figyelemre méltatott jelensége az irodalmak történetének.

Ábrányi költői stílusára és az élettel szemben való állásfoglalására a Byron-Hugó Viktor-féle életforma volt döntő hatással. Az a költői ideál, amelyet ő magában megvalósítani törekedett: a patetikus költő, aki úgy teszi le szerelmese lábához a szépségét és erényét zengő verseket, fél térdre ereszkedve, mint a választékosan kötött kamélia-bokrétát, aki a szabadságért és az emberiség ideáljaiért, az erkölcs fenséges eszméiért való rajongó lelkesedését, hazafias lelkesedését, a zsarnokság elleni gyűlöletét széles gesztusú retorikával, díszszólamú frazeológiával, messzire csengő szavakkal, elegáns ritmusokkal és gondosan összehangolt rímekkel hozza a világ tudomására, szorongó tekintettel, az emberiség örök nagy fájdalmától átszellemült arccal nézi a világ dolgait s közben nem irtózik némi diszkrét affektációtól, sőt excentricitástól sem.

 

A megjelenés eleganciájára sokat ad és gondosan ügyel pózainak választékos szépségére. Alapeleme a deklamáció: szerelmi verseit olvasva is nem az jut az ember eszébe, hogy énekelni, hanem az, hogy szavalni kellene őket. Ábrányi egykor híres Margit-dalai a szerelmi retorika termékei. Nem az egyéni szerelmet, a költő saját különleges viszonyát éneklik a szeretett nőhöz, hanem a szerelmi általánosságot, amelyben a nő oltáron álló ideálképpé magasztosul, a költő szerelme pedig minden hódoló szerelmek típusává halványodik.

A természetében rejlő retorikai pátosz tette Ábrányit specifikus ódaköltővé. Ő volt a nyolcvanas-kilencvenes évek hazafias ünnepeinek poéta laureatusa, a március 15-iki ünnepek hivatalos költője, nincs köztünk, aki nem hallotta ódáit szavalni és légió azok száma, akik diákkorukban az ő ódáival aratták első tapsaikat.

 

Ezeknek az ódai verseknek tartalmát a magyar hazafias lelkesedés és bánat, különösen pedig a szabadságharc emlékei adták abban a hangnemben, amelyet Petőfi ütött meg s amely a függetlenségi párt politikai harcainak mintegy a zenekísérete volt. A pátosz benne nem annyira a hevesen átélt és nagy lendítő erővel kifejezett eszmék, mint inkább a hangzatos szólamok, a szónokilag felépített frazeológia pátosza.

 

A külső formára Arany Széchenyi-ódája volt legnagyobb hatással. Gyulai Pál, az egyszerűség, az őszinteség és a plasztikus kifejezés híve, nem szerette ezt az ódaköltészetet, általában elutasítólag állt szemben Ábrányi költészetével. Szavalni azonban jól, könnyű hatással lehetett Ábrányi ódáit, nem csoda, ha népszerűek voltak.

A byroni hangulattal és Hugo Viktor romantikájával való kongenialitás inspirálta Ábrányit egész pályája legmaradandóbb alkotásaira: a Byron- és Rostand-fordításokra. A Don Juan fordítása a kilencvenes évek magyar műfordításának legnagyobb és mindenesetre legteljesebb sikerű erőfeszítése. Ebben a hatalmas műben valóban vissza tudta adni a byroni hangot, fejlett technikájával könnyen leküzdötte a formai nehézségeket.

 

Valamivel kevésbé pregnáns és becsesebb a Manfred fordítása, de még így is kiváló mű. A Cyrano és a Sasfiók, melyekben a Hugo Viktor-féle fogalmazású dráma éledt fel újra a francia színpadon, ragyogóan szellemes retorikával ragadta meg Ábrányit s fordításai a színpadi nyelv szempontjából is rendkívül figyelemre méltók.

Ábrányi költészetében igen tiszteletreméltó érzelmi kultúra van kifejezve s irodalmi kultúrája is jóval különb kortársai átlagáénál. Erős és őszinte idealizmus dolgozott benne, amely egész pályájának bizonyos emelkedettséget ad.

 

Schöpflin Aladár

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Antal István beszéde a nemzeti érdekek megvédéséről Antal István beszéde a nemzeti érdekek megvédéséről
A Magyar Élet Pártjának szolnoki nagyválasztmánya vasárnap délelött...
A pénzügyi államtitkár programmbeszéde A pénzügyi államtitkár programmbeszéde
Madarassy Gábor pénzügyi államtitkár augusztus 10-én mondta el...
A köhögés, tüsszentés és beszéd alkalmával a szájból kirepülő...
FLÜGGE vizsgálatai óta tudjuk, hogy sok fertőző baj, pl. influenza,...
Hegyi Aranka Hegyi Aranka
Ha igaz, hogy a szinész elérte a maga művészete legnagyobb...
Karlsbad - de Amerikában! Karlsbad - de Amerikában!
Az amerikaiak nagy szeretettel nevezték el falvaikat és városaikat...
Rádium a mellényzsebben Rádium a mellényzsebben
Ismeretes dolog, hogy vannak talizmánok és amulettek, melyekhez az a...
 Liebknecht és Adler Liebknecht és Adler
Hadi érdeket ne sértsek vele, ha egy percre elábrándozom azon, hogy...
A MTK. versenye A MTK. versenye
F.hó 8-án rendezte a Magyar Testgyakorlók Köre a millenáris...
Hajórajunk Máltában
Hadihajóink téli gyakorló osztálya, a Montecuccoli gróf...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98