Dtum
Login with Facebookk
1927 | Március

A világ legérdekesebb múzeuma Münchenben

Ahol mindenki azt csinál, amit akar. Használatba veheti a kiállított eszközöket, tudományos műszereket, saját maga végezhet velük kisérleteket. Minden ország gondot fordít arra, hogy gazdagon fölszerelt múzeumai legyenek, össze legyen bennük hordva a világ minden kincse s mindaz, amit az emberi kéz az emberi szellem a legrégibb időktől fogva alkotott. A múzeumokban ott van az egész világ tömören, kivonatosan. Sétálgatni, nézelődni bennük nagy tanulsággal jár. Olyanok, mint egy-egy nagy, látványos iskola.

De csak sétálgatni, nézegetni lehet a sok kiállított, csodálatos dolgot. Kézbe venni, megtapogatni őket nem szabad. Mindent a szemnek, semmit a kéznek, ez a múzeumokban uralkodó rendszabály. A legféltettebb holmik üvegszekrénybe vannak zárva, s mindenütt ott függ a figyelmeztető tábla: „Hozzányúlni nem szabad”. Még külön örök is vigyáznak arra, hogy a látogatók valamelyike meg ne sértse az egész világba elfogadott múzeumi rendszabályt.

Nem régen nyílt meg Münchenben egy múzeum, a „Deutsches Museum”, amely példátlan merevséggel feje tetejére állította a múzeumok ősrégi rendszabályát. Ebben a múzeumban sehol sincsenek tiltó táblácskák, sőt éppen ellenkezőleg, a tárgyakon levő felírások valósággal csábítják a látogató közönséget, hogy nyúljanak hozzá mindenhez, fogjanak meg mindent, próbálják meg működésbe hozni a kiállított eszközöket.

A látogató, aki először lép be ebbe a múzeumba, meg van döbbenve, nem hisz a szemeinek. Az egyik finom műszaki szerkezet felírása barátságosan hívogat: „Kérem forgatni!” a másik bonyolult szerkezetű tudományos készülék táblácskája arra szólít fel mindenkit: Kérem, gombot kell lenyomni!" Egy nagy csillagászati távcső táblája szinte rákiált a látogatóra: „Az emelőt be kell kapcsolni s azután a lencsén át látható a kép”.

Ilyen felírások csábítgatnak minden kiállított tárgyon. A látogató lassankint magához tér a megdöbbenéstől. Látja, hogy itt mindenki használja, nemcsak nézi a kiállított szerkezeteket, gépmodelleket, kísérletező eszközöket. Végre nekibátorodik, elfelejti, hogy múzeumban van s ő maga is megpróbálja üzembe helyezni valamelyik gépet vagy kísérletezni valamelyik tudományos eszközzel.

Minden különösebb tudás, szakértelem nélkül megpróbálkozhatik vele, mert a szerkezeten levő rövid útmutatások világosan megmondják, hogy mit kell tennie. Eleinte talán nem veszi komolyan a dolgot, gondatlan mulatságnak tartja az egészet, megnyomkodja a villanygombot, forgatja a kerekeket pusztán játékösztönből.

A múzeum látogatói kisérleteznek: egy vasrudat próbálnak átvinni nagy elektromágnesek sarkai között, amelyek a vasrudat vonzóerejükkel magukhoz kapkodják.

A látogatók maguk állítanak elő légüres teret légszivattyukkal az üvegbúrákban, hogy benne az érdekes természeti jelenségeket megfigyelhessék.

De a játék örömei közben figyelni kezdi a gépezeteket, működését; rájön kísérletezés közben sok, eddig le is sejtett dolognak a nyitjára s egyszer csak azt veszi észre, hogy nemcsak kellemesen, hanem nagyon hasznosan is töltötte itt el az időt.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Elektromágnes kipróbálása a múzeumban Légüres tér előállítása a múzeumban
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Paulen, Klumberg és Tammer budapesti startja Paulen, Klumberg és Tammer budapesti startja
Mintegy 1000 főnyi közönséget vonzott a lágymányosi pályára a BEAC...
A repülőgépek fejlődése a háború után  2. A repülőgépek fejlődése a háború után 2.
Bréguet jelenleg újabb szerkezeten töri a fejét. Oly repülőgépet akar...
Szinyei és müncheni művésztársai Szinyei és müncheni művésztársai
Még nem volt tizenkilenc éves Szinyei Merse Pál, amikor 1864 március...
Mi várható az autóforgalom szabályozása terén? Mi várható az autóforgalom szabályozása terén?
Az E-betűs személygépkocsik és E-betűvel nem rendelkező...
Újpest – Hungária 3:3 (2:2) Újpest – Hungária 3:3 (2:2)
Az összes lejátszott két válogatott mérkőzés rossz reklámot csinált...
Jules Verne és a franczia akadémia Jules Verne és a franczia akadémia
Pierre Giffard, a párisi *Le Vélo* czimű sportujság szerkesztője...
Az entente és Oroszország Az entente és Oroszország
A Times és a Morning Post pétervári tudósítóinak jelentéseiből...
A miniszterelnök a jövő birtokpolitikáról A miniszterelnök a jövő birtokpolitikáról
A főrendiházban az indemnitás tárgyalása alkalmával gr. Tisza István...
A BEAC országos atletikai viadala A BEAC országos atletikai viadala
Legalább ezer főnyi közönség előtt minden tekintetben nagy sikerrel...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98