Dtum
Login with Facebookk
1930 | Szeptember

A szociáldemokraták két napos kongresszusa

Vasárnap és hétfőn alig néhányórai megszakitással reggeltől estig tartott s szociáldemokrata párt országos pártgyülése. A kongresszuson 253 hivatalos kiküldött vett részt, akik csak háromsoros szigoru igazoltatás után jutattak be a vasmunkások szövetségének disztermébe, ahol a kongresszust tartották. Elkeseredett kifakadások hangzottak el amiatt, hogy a székház lépcsőföljáratait megszállva tartja a rendőrség és gyűlésteremben, valamint az elnöki emelvényen is rendőrtisztviselők foglalnak helyet. Az izgalmas hangulat még növekedett, amidőn köztudomásuvá vált, hogy a „Népszava” vasárnapi számát elkobozták, ugy, hogy a lap csak többórás késéssel kerülhetett forgalomba, fehér első oldallal.


A kongresszust Farkas István nyitotta meg, majd Peyer Károly a szocialisták múltévi halottait, elsősorban Kunfi Zsigmondot parentálta el. Az elérzékenyülés moraja fut végig a termen, amikor Peyer a svájci jéghegyekben szerencsétlenül járt két ifjumunkásnak, majd a szeptember 1-i tüntetés halottjának. Darnyik  Jánosnak nevét emliti.


- Negyven év óta börtön, kitoloncolás, üldözés, gyakran sortüz volt a válasz a munkásság követeléseire – folytatja Peyer. – Ha az elsejei tüntetés nem volt elég, majd találunk még más módokat is arra, hogy a kormányt a munkanélküliség problémájának megoldására kényszerítsük. Nem tudjuk, hogy akik megzavarták az elsejei fölvonulást, jobb- vagy baloldali csoportból kerültek-e ki? A rombolást, amely csak kompromittálni akarta a munkásság akcióját, a magunk részéről a leghatásosabban oltóbban elitéljük. Az ország közvéleménye sürgős rendszerváltozást követel gazdasági és politikai téren és azt sürgeti, hogy a nyilt választási rendszer és a csendőrszurony eltünjön a rendszerváltozás és a revízió utjaból.
Magyarország minden becsületes emberéhez fordulunk: segitsen eltörölni ezt a szégyenletes választójogot!


A kongresszus külföldi vendégeinek üdvözlése után Ellenbogen Vilmos osztrák képviselő, a szociáldemokrata Internacionále kiküldöttje áll fölszólásra és arra kéri a magyar szociáldemokrata pártot, hogy ne tegye ölbe a kezét, mert az egész Internacionále üdvözletét hozza a magyar munkásságnak ahhoz, hogy ismét megtalálta régi magyar bátorságát. Utána Cecil Wilson angol munkáspárti képviselő köszönti a kongresszust, amely szerinte olyan politikai kivánságokról tárgyal, amelyek a többi országokban már évtizedek óta megvalósultak.

 

Most Walter Newbold angol képviselő, az angol munkásszövetség megbizottja lép a szónoki emelvényre:
A bankárok és nagyiparosok hazájában vettük át a liberális és konzervativ párt 40 éves rossz kormányzásának sulyos örökségét – mondja. – Vannak államok, vannak kormányok, amelyek kölcsönt akarnak tőlünk, amelyek látogatóba jönnek hozzánk, hogy az angol pénzt, az angol munka és verejték eredményét idegen országokba vigyék és azzal országuk gazdasági viszonyait állítólag megjavítsák. Az angol munkáspárt, amely ma diszponál ezekben a kérdésekben, de a liberálisok és a konzervativok is, kétszer is meggondolják, engedjenek-e Angliából tőkét kivinni olyan országokba, amelyek politikájával az angol nép legalább is nem tud együttérezni. Amig az angol munkáspárt helyén áll, sohasem fog megfeledkezni arról, hogy ugyanolyan nemzetközi szociáldemokrata párt, amely előtt most beszélek és sohasem fogja elfelejteni kötelességét, amellyel a magyar munkásság iránt tartozik.


Ezután Habrman Gusztáv, a prágai szenátus tagja, a csehszlovák szocialisták politikai küzdelmeiről beszélt, majd Farkas Zoltán kassai szocialista szenátor intézett magyarnyelvü beszédet kongresszushoz a szlovenszkói szocialisták nevében. Majd Koch József és Säfer Antal szólaltak még föl a csehszlovákiai szocialisták nevében, majd Radaceanu Lothar jelenti ki, hogy a román liberálisok uralmuk legsulyosabb éveiben sem használtak olyan eszközöket a munkássággal szemben, mint a mai magyar kormány.


Az olasz szocialista párt Párisból küldi sürgönyét: anyagi okok akadályoztak meg abban, hogy megjelenjenek a magyarországi szociáldemokraták közt. A spanyol szocialisták is azt sürgönyzik, hogy szegénységük miatt nem jöhettek el Budapestre.


Ekkor Györki Imre képviselő napirendelőtti fölszólalásra kért engedélyt és rövid, éleshangu beszédben sürgette az emigráció megszüntetését.

 

Farkas István a szocialista párt vezetőség jelentését terjesztette elő:
- Mindenütt tüntettek az országos nyomoruság ellen. Közben a kormány nyaral, a legfőbb kormányzati bölcsesség: ahogy esik, ugy puffan. Azok az erőtényezők pedig, amelyeknek az volna a kötelessége, hogy komolyan vegyék az ország sorság és egyesüljenek: a baloldali polgári pártok, maguk is széttöredeztek, nem képesek egységes koncepciókra, nem tudják egységes küzdelemre elszánni magukat. Az elégedetlenség hulláma nőttön nő. Nekünk kell belekényszeríteni a polgári pártokat a demokratikus követelményekért folyó harcba és akkor célt fogunk érni.


Buchhinger Manó tatrott előadást a szocialista pártmozgalom föladatairól. A pártvezetőség jelentései nyomán hétfőn reggel heves vita indult. A fölszólások hosszu sorában, több éleshangu ellenzéki kritika hangzott el a mai pártvezetőség müködésével szemben.


Az első fölszólaló Halász Alfréd volt. - Az ifjuság nevelésének szabotálását nem indokolja az – mondotta - , hogy egyes ifjusági szervezetekben bolsevista kisérletek történtek, éppen a bolsevizmussal szemben kell megvédelmeznünk az ifjuságot.


Berkes Jenő után Kertész Jenő beszélt:
- Mindössze négy-öt szocialista képviselő dolgozik – mondotta - , a többiek kényelmesen átengedik nekik a parlament tribünjét. Mi nem akarunk megállni a szeptember elsejei főpróbánál, hanem meg fogjuk rendezni az előadást is. Mi Klár Zoltántól politikailag távol álunk, de meg akarjuk állapitani, hogy Klárt, aki nem mint ellenség, hanem mint segítsére kész orvos jött közénk, nem szociáldemokrata munkások bántották.


Udvaros István, Elkán László, Stettinger Alajos, Márkus Simon, Stern Szerén és Szepessy Albert szóltak még hozzá a jelentéshez. Hétfőn délután Farkas István és Buchinger Manó válaszoltak a fölszólalásokra, majd izgalmas hangulatban azt az ellenzéki inditványt bocsátották szavazás alá, hogy a pártvezetőség tagjainak számát tizenötre emeljék föl. Ez volt a pártkongresszuson az ellenzék első erőpróbája, amely a pártvezetőség győzelmével végződött, az ellenzéki indítványt hetvenhárom szavazattal ötvenhárom ellen elvetették.

 

Ezután került sor Peyer Károly előadására a munkanélküliség kérdéséről:
A segítés első módja: a kormány távozzék a helyéről! Ne a szociáldemokrata pártnak adják át a kormányzást, hanem ültessenek a miniszteri székekbe szakembereket, akik nem bolétapolitikát folytatnak, hanem tényleges beruházási programot kezdenének, amely a hitbizományok megszüntetésén, a bürökrácia megszüntetésén, az állam nyugdijterheinek revizióján kezdődik.
Le kell számolni a kartelekkel, amelyek az anyagárak drágitásával lehetetlenné teszik az építkezést és ezzel legfőbb okozói a munkanélküliségnek. Ebben a kérdésben nem ismerünk pihenést. Ha idejekorán nem segítenek, akkor – ezt ne vegyék fenyegetésnek - , a szeptember elseje más formában fog ismétlődni.


Peyer előadása után, amelyet a kongresszus viharos lelkesedéssel kisért mondatról-mondatra, a fölszólalások hosszu sora következett a munkanélküliség kérdésről.

 

A kongresszus ma is folytatódik, első programpontja Weltner Jakab előadása: küzdelem az ország demokratizálásáért, cimen. Ebben a vitában fog, hir szerint, Garami Ernő is fölszólalni.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
 Peyer Károly Györki Imre Ellenbogen Weltner Jakab  Garami Ernő
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98