Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1933 | Július

Herczeg Ferenc hetven éves

A természet is kedvében akart járni. Komor, esős, naptalan napok sora után gyönyörű napfényes, meleg őszi napra virradt a reggel, amelyen Herczeg Ferenc megérte hetvenedik születésnapját. A hűvösvölgyi kertben boldogan sóhajtottak fel az őszi virágok s a nap felé fordították színes orcáikat, mialatt a kert uránál a közélet nagyságai, a kormányzó legnagyobb kitüntetését hozó miniszter, a tudományos és irodalmi társulatok előkelőségei tisztelegtek, üdvözölve az írót, a legszerencsésebb pálya alkonyán, amelyet a magyar irodalom történetében ismerünk.

 

Ebből az üdvözlésből nem akarunk kimaradni mi sem, akik pályánk során többé-kevésbé távol állottunk tőle, személyileg és irodalmilag egyaránt, egyszer-másszor vitában is voltunk vele és sohasem titkoltuk, hogy magyar ideáljaink, írói ideáljaink és emberi ideáljaink nem azonosak az övéivel. Őszintén üdvözöljük, azzal a megbecsüléssel, amely kijár az írónak, akinek neve címszava a magyar irodalom egy nevezetes fejezetének s akinek műve finomra csiszolt tükre a magyar társadalom lelkiállapotának, ízlésének és magatartásának egy nemzedéken át.

Kétségtelen, hogy Herczeg Ferenc példátlan sikere, amelyhez irodalmunkban csak a legnagyobbaké mérhető, nem csupán írói képességeiből és emberi kiválósagaiból vezethető le, hanem egy harmadik, társadalmi tényezőből is. Az volt az ő szerencséje, hogy azok az életideálok, amelyeket formált magának, azonosak voltak annak a vezető társadalmi rétegnek az ideáljaival, amely az ő idejében hangadó volt s amelyhez igazodtak az összes többi rétegek, ha a magyar úri társadalomhoz tartozásra tartottak igényt.

 

Nem tartozott az "osztálytalan" írók közé, akik kivülről, egy különleges szempontból, egyénileg megalkotott világfelfogásból szemlélik és bírálják a körülöttük folyó életet. Tagja volt egy osztálynak, azonos annak meggyőződéseivel, erkölcsi és magatartási normáival, szórakozásaival és gondjaival - az egész közvéleményével. Lényénél fogva soha nem volt ellenzék, nemcsak a politikában, hanem ízlésben, az élet dolgairól való ítéletben, erkölcsi kritikában és lélektani elgondolásban sem.

 

Gondoljunk történelmi regényeire és színdarabjaira - történelmi felfogása pontosan azonos a közvéleményével, amely a múlt szemléletében okosan össze tudta egyeztetni a hatvanhetes józanságot a kuruckor kultuszának s általában a magyar hőskultusznak romantikus mélabújával és lojális tudott lenni, mialatt a történelemben lelkesedett a királyi hatalom elleni zendülésekkel. Gondoljunk minduntalan felbukkanó férfiideáljaira; mindben van mindig egy feltűnő katonás vonás, a fizikai, szellemi és társadalmi fegyelem korlátainak tisztelete s valamennyien hasonlítanak egy kissé Tisza Istvánhoz, akiben Herczeg, mint nem egyszer megírta, a magyar férfi legszebb ideálképét látta.

 

Gondoljunk kacér, elegánsan érzéki és elegánsan érzelmes nőire, akik bár francia irodalmi tejen nevelkedtek, mégis megfeleltek annak a képnek, ahogy magyar úriemberek a szép nőt látni szerették. És gondoljunk arra a rendszerint csak epizód-szerepre, melyet Herczeg műveiben ügyvéd, orvos, kereskedő, iparos és más demokratikus rétegek emberei játszanak, - hajszálig úgy vannak ábrázolva, ahogy a magyar úriemberek általában nézni szokták őket.


Azt a réteget, amelybe Herczeg ilyen teljesen beleélte magát, általában gentrynek szokták nevezni. Ez azonban nem az a gentry, amelyet Jókaiból ismerünk, nem a falusi nemes tekintetes urak, táblabírák és más megyei potentátok világa, nem is a Mikszáth politizálásban, kártyában és könnyelműségben mélabús kedélyességgel tönkremenő és közéleti panamák szalmaszálaiba kapaszkodó vidéki urainak világa. Herczeg a magyar úri osztály urbanizálódásának idejében jött, a régi gentry második vagy harmadik nemzedékét látta meg, amely az ő pályakezdésekor, a kilencvenes években jutott uralomra.

 

Ez már városban, városi életformák közt élő, a földdel, a vidékkel lazább kapcsolatot tartó úri társaság volt, kevésbé temperamentumos, különcködéstől írtózó, pontosan megszabott standardok szerint élő. Konfliktusai és komplikációi is mások, hivatalban, közéleti állásban élő és klubban társalkodó, a társadalmi formákra rátartós emberek anyagi, családi, szerelmi és féltékenységi konfliktusai. A nemesi származás már nem olyan kötelező a hozzájuk-tartozáshoz, ennél fontosabb az életfelfogás és magatartás szabályaihoz való ragaszkodás s a társadalmi kultúra bizonyos elengedhetetlen színvonala.

 

Herczeg jól megfigyelte a magyar úriságnak ezt az átalakulását s ez az ő legfőbb adománya, amellyel a magyar irodalom élet-anyagához hozzájárult. S maga is meggyőződésével, ízlésével, kultúrájával hozzáilleszkedett alakjaihoz és atmoszférájukhoz. Ezért ismerte fel benne jóformán fellépése pillanatában a magyar úri közönség a maga reprezentáns íróját s a tenyerén hordozta pályája egész során.

 

Szatiráját sem vette rossz néven, mert az a családtag szatirája volt, amiért senki sem szokott megharagudni. S különös szerencséje volt, hogy a nőknek is többet tudott adni, mint bármely más magyar író. A mi költőink, Vörösmartyn, Petőfin kezdve Mikszáthig férfiak költői, az egy Jókait kivéve. Herczeg szinte automatikusan foglalta el azt a helyet a nőolvasók szívében, amit Jókai üresen hagyott.

De hű sáfára volt önmagának. Okosan gazdálkodott tehetségével és elért eredményeivel. Sikerét és nőttön-növő tekintélyét kötelezvénynek érezte arra, hogy ne csak szórakoztatója, hanem közéleti tanítómestere, lelkiismereti ébresztője legyen a közönségének. Munkássága élesen elválik két részre: magánéleti és közéleti témák szerint. Egyik-másik társadalmi regényében is érint közéleti, vagy legalább közerkölcsi témákat, de a magyar regény Jósika óta szinte kötelező hagyományának megfelelően jobban szerette a közélet aktuális kérdéseit történelmi témákba vetítve tárgyalni.

 

Történelem-felfogása diszkrétebb páthoszú, mint elődeié, kevesebb benne a brokát és csillogó ékszer, de velejében mégis romantikus, aminthogy az ő korában még kizárólagosan élt a tudományban is a történelmi romantika, amellyel csak legújabban igyekszik egy új történelmi iskola szakítani. A történelmet a jelenre való tanulságok céljából lapozza s közéleti hatást akar vele elérni.

 

Történelmi regényei és drámái nem történelmi személyek lelkiismereti kérdései körül bogozódnak, mint Kemény Zsigmond regényeiben, hanem a nemzet sorsát szimbolizáló típusok sorsát ábrázolják, mint a Keletben gyökerező és Nyugat felé törekvő magyar, a fegyelmező féket nem tűrő s ezért népével és önmagával meghasonló kuruc, az élet kapuját a legnagyobb becsvággyal ostromló s a idegenség ellenállásán visszahulló magyar lángész tragédiái. A történelmi magyart mindig katonai fegyverzetben, karddal az oldalán látja, - ebben is egyetértve a közfelfogással.

Minden igazi író felfedező is. Herczeg a maga korának magyar úri társadalmát fedezte fel és írta le szabatos pontossággal. Élete munkája ezeknek a rétegeknek a dokumentuma, a leki állapotuknak, kultúrájuknak, életformáiknak és annak a szemléletnek, amellyel önmagukat nézték. S ha most ünneplőben elébe járulnak, önmagukat ünneplik benne.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A Magyar Labdarugók Szövetsége
A Magyar Labdarugók Szövetsége ujabban igen serényen dolgozik, de...
Egy elképzelt pamphletből.
Őszinte részvéttel olvastuk, hogy Afrikában egy német tisztet és négy...
Törekvés SE - KAC 2:1 (1:0) Törekvés SE - KAC 2:1 (1:0)
Mint annyiszor a futballban, ezúttal is a szerencse és nem a nagyobb...
Mindennapi kenyerünket takarítják be a magyar rónákon szerte az országban Mindennapi kenyerünket takarítják be a magyar rónákon szerte az...
Bár az időjárás késleltette, ma már teljes erővel folyik az aratás...
Szokatlanul sok diák bukott meg, mert szokatlanul sok diák érdemelte meg a bukást Szokatlanul sok diák bukott meg, mert szokatlanul sok diák érdemelte...
Feltűnést keltett az érettségi vizsgálatokról szóló jelentések között...
A siófoki országos lawn-tennis verseny A siófoki országos lawn-tennis verseny
A nevezések igen szépen sikerültek. Jobb játszóink Tóth Edét kivéve...
A verőcei és szlatinai uradalmak eladása A verőcei és szlatinai uradalmak eladása
A Schaumburg-Lippe herceg tulajdonát tevő verőcei és szlatinai...
Bucsúzó - Rédey Tivadar verse Bucsúzó - Rédey Tivadar verse
Valaki, a ki a szívébe lőtt, Ezt imádkozta el a vég előtt: ...
A MAC országos atletika versenye A MAC országos atletika versenye
Szenior versenyek. 100 m. handicap. 1. Stern Géza MTK 9 m.e. 11.4...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98