Dtum
Login with Facebookk
1938 | Február

A folyékony gyümölcs bevonult a gyógyszerkönyvbe

Befejeződött Berlinben a második Nemzetközi Folyékony Gyümölcs Kongresszus, amelyen 36 nemzet kiküldöttei jelentek meg. Szabó Béla, a Kertészeti Tanintézet tanára beszámol a kongresszus tanulságairól. A világ minden táján kapós a magyar gyümölcs, mégis 6000 vagón pusztul el évente felhasználatlanul.

Nyolc napon keresztül ülésezett a II. Nemzetközi Folyékony Gyümölcs Kongresszus a berlini Reichstag palotájában. 36 nemzet küldötte el szakértőit, hogy a folyékony gyümölcs problémáját népegészségügyi, közgazdasági és előállítási szempontból megvitassák. 3000 résztvevő hallgatta naponként az egyetemi tanárok, orvosok és közgazdászok előadásait, amelyeken a folyékony gyümölcs különböző kérdéseit vitatták meg.

Az első ilyen kongresszust három éve Párizsban tartották. Azóta folytak a kísérletek a folyékony gyümölcs előállítása terén. Keresték a leggazdaságosabb módot. Eddig két előállítási mód volt szokásban, a hideg és a meleg. Ujabban egy új fagyasztómódszerrel is kísérleteztek, ahol a gyümölcsléből kivonták később centrifugálással a jeget. A németek szerint ez a rendszer nem megfelelő, mert közben a gyümölcs ízváltozást és vitamin értékcsökkenést szenved.

A berlini kongresszusnak az volt a főszerepe, hogy a világ gyümölcsszakértőinek a meghallgatása után egyöntetűvé tegyék az előállítást mindenütt. Tisztázni kellett, hogy a hideg és meleg előállítás között milyen különbség van.

Magyarországot Szabó Béla, a Kertészeti Tanintézet tanára képviselte a berlini konferencián. Nagyjelentőségű tapasztalatairól a következőkben számolt be: - Először népegészségügyi szempontból tárgyaltak a folyékony gyümölcs kérdését. A legnevesebb orvosprofesszorok vonultak fel a kérdés tárgyalására. Mérhetetlen jelentőségű a kérdés.

Arról van szó, hogy a gyümölcsök ne csak az érés idején legyenek hozzáférhetők. Egyetemi tanárok bizonyították be, hogy a folyékony gyümölcs mint gyógyszer is nagyjelentőségű, külföldön sok esetben mint orvosságot rendelik a folyékony gyümölcsöt. Bármilyen furcsán hangzik, a folyékony gyümölcs bevonult a gyógyszerkönyvekbe.

- Hogy érti ezt tanár úr?
- Csonttuberkulózisnál gyermekeknél szamócalevet és bogyós gyümölcsökből készült folyékony gyümölcsöt rendelnek az orvosok. A gyomorsav közömbösítésére almalevet rendelnek. A fogcsontképződés gyengesége esetén szőlőlével ajánlanak. Máj- és vesebántalmaknál áfonyalevet. Vese megbetegedésnél paradicsomlevet írnak fel.

- Magyarországon is folyt már ilyen irányú kísérletezés?

- Igen. A Máv. kórháznak például nagymennyiségű sárgarépalevet adtunk az elmult évben. A C-vitamin pótlására használták. A szülészeti klinikán meggylevet adtak a fiatal anyáknak.

- Közgazdasági téren miről tárgyalt a berlini kongresszus?

- Racionális termeiéül módot keresett, amely mellett a termelő, a feldolgozó és az értékesítő is megtalálja a számítását. Minden gyümölcs nyersen értékesíthető legjobban. De mi történjék a nem egészen elsőosztályú áruval, amely szállítást, hűtőházat nem bír el? A folyékony gyümölcs készítés megoldja ezt a kérdést, mert ezen az úton bármilyen termény, bármikor értékesíthető. Nekünk magyaroknak szédületes lehetőségeink lennének külföldön.

Hisz a magyar gyümölcsnek alig van minőségi versenytársa. Egyedül a bulgár szőlő próbál velünk versenyezni. Az a baj azonban, hogy gyümölcstermelőink nincsenek eléggé felvilágosítva ezen a téren. Gyümölcstermelésünk 30%-a (6000 vágón) pusztul el átlagban évenként nálunk felhasználatlanul. Rá kell nevelni az embereket, hogy érdemes foglalkozni a folyékony gyümölcs előállításával, mert az több millió bevételi többletet jelentene évenként a magyar gyümölcstermelőknek.

- Eldöntötte-e a berlini kongresszus, hogy melyik előállítási mód a legjobb?

- Lényeges értékbeli különbség nincsen a hideg és meleg módszer között. Legfeljebb az üzem szempontjából. Ahol vagóntételben, nagy üzemben dolgoznak, megfelelőbb a hideg úton való előállítás, kis üzem pedig csak meleg úton tud gyártani...

Szabó Béla arról tartott előadást, hogy faj, fajta, érésfok, színeződés, összetétel és tisztaság szempontjából milyennek kell lennie a folyékony feldolgozandó gyümölcsnek.

- A magyar kormányt érdekli a folyékony gyümölcs kérdése?
- Természetesen. Az állam tűzzel-vassal támogatta a rengeteg telepítést, most segítenie kell a termés értékesítésében is. Kölcsönökkel kell támogatnia az üzemi berendezkedést megvalósító termelőket… Sajnos, nálunk általában még nem tudják milyen nemzetgazdasági jelentősége van ennek az kérdésnek. De ha 36 ország képviselőit hallgatjuk, rá kell döbbennünk a fontosságára. A mi gyümölcsünket Dánia, Egyiptom, Lengyelország várja tárt karokkal.

Még Németország is, amely pedig lehetőleg elzárkózik minden bevitel elől, a mi gyümölcslevünket vásárolja az övé feljavítására. Illetőleg vásárolná, ha volna elég. Egy kis összehasonlítás: Magyarországon 13.000 liter folyékony gyümölcsöt állítottak elő az elmult évben, annak is legnagyobb részét a Kertészeti Tanintézet kísérleti telepén, ugyanakkor Németországban, amelynek a gyümölcstermelése sokkal gyengébb a miénknél, 50,000.000 litert gyártottak.

Hóry László

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Ribizli Szilvafa Gyümölcsös tavasszal
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98