Legujabb technikai meglepetés

Az egymillió frankos díjjal jutalmazott francia helikopter: Breguet-Dorand úgynevezett gyroplánja, amely hosszú órákon keresztül tudott a levegőben egyhelyben maradni.

Elhasználódott már és közhellyé vált az egyre hosszabbá váló évek során a megállapítás, hogy a mostani háború a meglepetések háborúja. Ennek az állításnak az igazsága napról-napra szemünkbe ötlik éspedig néha akkora erővel, hogy valósággal döbbenten állunk meg előtte. Alapjában véve talán nem is szabadna ezen csodálkoznunk, hiszen ma valóban élet-halálharc folyik az emberiség szebb jövőjéért a világ nagy nemzetei között.

Ilyenformán érthető, ha az ellenfelek minden lehetőt elkövetnek, hogy egymást tőrbe csalják, megtévesszék és főleg meglepjék, mégpedig lehetőleg valamilyen újfajta, sosemlátott vagy hallott fegyverrel, amelynek csapásai ellen jóidéig még csak védekezni sem tud az ellenfél. Ne felejtsük el: a mostani háború sokkal elkeseredettebben és nagyobb gyűlölettel folyik, mint az elmúlt világháború.

Mi is az a helikopter

A legújabb meglepetés, amelynek mostanában híre jött, technikai természetű. Arról van szó, hogy a tengerek fölött, amelyeken, - mint tudjuk - kíméletlen erővel folyik a tengelyhatalmak búvárhajóhadjárata az ellenség, vagyis inkább az angolszász hajózás elleni új harci eszköz jelent meg: a szárnynélküli repülőgép, a helikopter. Az angolszász tengeri hadvezetőség ezzel az újfajta és a közlekedésben még ki nem próbált repülőgéppel akarja a német és olasz tengeralattjárók csapásalt kivédeni. A helikopter mindenesetre ama ritka találmányok közé tartozik a jelek szerint, amelyeket először hadieszköznek használnak fel és majd csak később, a szebb jövő békésebb éveiben, válik a közlekedés leegyszerűsítésének forradalmi tényezőjévé.

Mert ahogy volt már a háború előtt kisautó meg népautó - vagyis a kisember gépkocsija - épúgy egészen bizonyos, hogy a mostani háború befejeztével a helikopter lesz a kisember repülőgépe. Ez lesz a néprepülőgép, amely a jelek szerint irtózatos konkurrenciát jelent majd a gépkocsik részére. Mi is voltakép a helikopter? Furcsa, jobbára kockaalakú alkotmány, amelynek tetején két emelőlégcsavar, úgynevezett helikopter csavar nyer alkalmazást, innen ered a gép neve: helikopter.

A két csavar közül az egyik felemeli és a levegőben tartja a kis gépet, amely beférne valamilyen nagyobb szobába is; a másik pedig a megkívánt irányba hajtja. Ennek a repülőgépnek a legtöbbször nincsenek kerekei, hanem rugalmas, futballabdaszerű talpai. A helikopternek ugyanis nincs szüksége nekifutásra, mert helyből függőlegesen emelkedik a magasba. Következéskép nincs szüksége repülőtérre, sem különleges repülőgépanyahajóra. Bármilyen nagyobb csatahajón vagy cirkálón elfér többszáz ilyen gép is, és a le- meg felszállás nem probléma, mert a helikopter arra is képes, hogy egyszerűen megáll levegőben és függ, mintha holmi égben tartott madzagon lógna. Ha kell azonban, el lehet vele óránként 160 km sebességet is érni.

E tulajdonságok alapján gondolja az angolszász hadvezetőség, hogy sikerrel alkalmazhatja a helikoptert a tengeralattjárók ellen! Az ő elképzelésük szerint a helikopter valamelyik karavánt kísérő hadihajóról száll fel s először is pontosan megállapíthatja, közeledik-e tengeralattjáró. Ha Igen, akkor a helikopter fölébe száll (bizonyos magasságból igen mélyre le lehet a tengerbe látni) és követi, hogy majd a legalkalmasabb pillanatban tökéletes biztonsággal ráeressze a vízibombát.

A mostohagyermek

Egyszóval így fest az angolszászok reménykedése a helikopter irányában. Hogy mi lesz a valóság, az majd később derül ki. Emellett persze nem szabad elfelejtenünk, hogy csupán a helikopter alkalmazása tengeralattjárók ellen a meglepetés; maga a találmány nem újdonság a technikai világban. Azt mondják különben, hogy mint minden valamire való technikai elgondolásnak, a függélyes repülés gondolatának és Lionardo da Vinci, minden idők legnagyobb lángelméje volt az apja; a többiek, Kármán professzortól kezdve, csak javítottak rajta.

Úgyszólván minden nemzetnek akadt egy-egy nevesebb mérnöke, aki a helikopterrel foglalkozott és fejlesztett valamit a helikoptercsavaron, amely voltakép a találmány lényege. A híres Focke-Wulf-repülőgépgyár vezetője végzett még évekkel ezelőtt nagysikerű kísérleteket az általa szerkesztett helikopterrel.

Érdekes azonban, hogy fáradozását abbahagyta. Hasonló eset történt a helikopterrel több más európai országban is. Kételkedtek benne. Nem hittek a jövőjében. Nagyon óvatos mindentjobbantudók még azt is kétségbevonták, vajjon egyáltalán el lehet-e vele a földet hagyni.

Csak az angolok meg az amerikaiak voltak más véleményen. Az ottani „illetékesek” rengeteg pénzt öltek bele a helikopterrel való kísérletezésbe és amint most híre jön, amerikai és angol technikusoknak sikerült a helikoptert annyira fejleszteniök, hogy harci eszköz lett belőle.

Annyi bizonyos, hogy a német haditengerészet sem marad sokáig tétlen és nem lehetetlen, hogy a Focke-Wulf-művekben már készülnek is azok az új és jobb fegyverek, esetleg helikopterek. Focke tanár vezetése mellett, amelyek majd semlegesítik az angol-szász helikoptereket. És a meglepetések útján ez lesz a következő lépés.

Fóthy Ernő