Dtum
Login with Facebookk
1935 | Március

A rágógumi

A különösen az Egyesült Államokban közkedveltségnek örvendő rágógumik rendesen aromatizált gyanták.

Az igazi rágógumit (chicle-gum, chewing-gum) az Achras Sapota L. nevű fából nyerik olyképen, hogy a fa kérgét meghasítják, a kilépő tejnedvet nyilt tűzön besűrűsítik, különböző eljárások szerint tisztítják és cukrot, vaníliát, fodormentaolajat és esetleg még más anyagokat is kevernek belé.

De nemcsak a növény kérgéből nyert latexből (koagulált tejnedvből), hanem a növény erjedő gyümölcsnedvéből leülepedő anyagból is készítenek rágógumit (az előbbi a vöröses chicle comun, az utóbbi a kívül sárgás, belül fehér chicle virgen).

Ettől a brazíliainak nevezett rágógumitól eltérőleg a mexikóinak nevezett úgy készül Észak-Amerikában, hogy - állítólag a Prosopis glandulosa Torr. (Legumi-nosae) nevű növényből származó - megpuhított balataszerű terméket fűszerekkel, édesfával vagy gyantákkal kevernek össze.

Az igazi rágógumik pótlékául ma már különben sokféle készítmény kerül forgalomba. Így rágógumi gyanánt szövetzsákocskákban megdermedt, vízzel előzőleg emulgált kolofónium-vazelinolvadékot is használnak.

Készítése céljából 6.5 kg kolofóniumot 0.5 kg szagtalan vazelinnel és 1 kg francia fenyőgyantával olvasztanak össze, a kapott terméket pedig 2 kg vízzel összegyúrják, még nedvesen lenvászonzsákocskákba töltik és ebben hagyják megdermedni.

Ilyen pótlékok úgy is készülnek, hogy kaucsukot, viaszt, guttaperchát, masztixot vagy kolofóniumot megfelelően savtalanított dammargyantával vagy katechuval kevernek össze a legkülönbözőbb arányokban. Katechu felhasználása esetében ennek az előbbi kolloidokba való beágyazása által a katechu festőanyaga, a katechin nem oxidálódik, úgyhogy a száj nyálkahártyáját nem, vagy alig festi meg.

A rágóguminak mint élvezeti szernek a használatát az amerikaiak valószínűleg bennszülöttektől vették át. Ismeretes, hogy mind Dél-, mind Észak-Amerikában a bennszülöttek már igen régen használnak rágásra különböző természetes és mesterséges élvezeti szereket (pl. szárított kokaleveleket, stb.).

Dr. Kieselbach Gyula

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Lehet-e karikagyűrűje a nőtlen férfinek?
A bankokban már elcsendesedett az élet. Nem állnak sorok az...
Libits Vándordíj Libits Vándordíj
A Magyar Athletikai Club 1911 március hó 5-én, vasárnap rendezi a...
A bajnokcsapat ragyogó csatárjátékkal igazolta erejét A bajnokcsapat ragyogó csatárjátékkal igazolta erejét
Ferencváros – SBTC 9:1 (2:0) A bajnokcsapat érdekes és kitűnő...
A bankjegyek theazurálása A bankjegyek theazurálása
Ma már kétségtelen megállapitást nyert, hogy a forgalomban lévő...
Az 1914-1915. évi költségvetés és a földgáz ügye a Ház előtt Az 1914-1915. évi költségvetés és a földgáz ügye a Ház előtt
A jövő évi költségvetésre vonatkozólag az alábbiakat adjuk a...
A halál a báb színházban A halál a báb színházban
Vasárnap délután, süt a nap…. gyere, kedves olvasó, menjünk ki...
Anglia és Japán szövetkezett Anglia és Japán szövetkezett
A Matin vasárnapi száma szenzációs cikket közöl a kinai eseményekről,...
Ulps, a hires törpe komikus 60 éves Ulps, a hires törpe komikus 60 éves
Ulpsot, a törpe komikust az egész világon ismerik, mert Európa, Ázsia...
Az uj adótörvények életbeléptetésének elhalasztása Az uj adótörvények életbeléptetésének elhalasztása
Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter leiratban arról...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98