Dtum
Login with Facebookk
1921 | Április

Az antik és a modern művészet

Ybl Ervin tanulmánya az "Olcsó Könyvtárban" (Budapest, 1920)

Ybl Ervin kevés művészetelméleti írónk között a fiatalabb nemzedék szép készültségű képviselője. Évekkel ezelőtt jelent meg első nagyobb értekezése, amelyben az ornamentumok keletkezésének és alakulásának filozófiáját kísérelte meg kifejteni (Az ornamentika, Budapest, 1914.). Más művészetelméleti írókkal szemben megvan Yblnek az a nagy előnye, hogy jelentős tárgyi ismeretek talajáról emelkedik az absztrakció régióiba. Sokat utazott, sok művészeti emléket látott, sokat olvasott hozzá, s ami fő, és elméletíróknál ritka eset: megtanult látni.

 

A látás képessége, mely az érzéklés gyönyörűségének főfeltétele, szinte ellensége azonban az elvonatkozó elmélkedésnek. Nehéz azért elhallgatnunk azt a sejtelmünket, amelyet Ybl legújabb tanulmányának elolvasása csak határozottabbá tett, hogy munkálkodásának igazi helye nem a művészetfilozófia, s hogy akár a művészetexegézis is, akár a művészettörténelem terén fontosabb és hálásabb feladatok várnak reá.

Az "Olcsó Könyvtár"-ban megjelent értekezése amolyan művészetfilozófiai elmefuttatás. Az író párhuzamra ismer az ókori, meg a legújabb művészet bizonyos időszakának alakulásában, s ezt a párhuzamot a két művészet fejlődésének rövidre fogott történetén mutatja ki. Az ókori művészet a hellenizmus koráig túlnyomóan plasztikai felfogású, vagyis erősen térhatású volt. (Csak a szobrászat története jöhet itt számba, mert az egykorú festőművészetnek legfeljebb a főképviselőit ismerjük, őket is csak nevük és munkáiknak leírása szerint).

 

A hellenizmus korában kezd a szobrászat festőivé alakulni és születik meg a tájképes relief. S az ez időből ránk maradt festészeti emlékek is (az alsó-itáliai falfestmények) a formák meglazulásáról, sőt felbomlásáról és a síkbeli szemlélet erősödéséről tanúskodnak.

 

Ybl s előtte már mások is (például Werner Weissbach, az impresszionizmusról szóló kétkötetes munkájában) helyesen minősítették a nápolyi múzeumban és a vatikáni könyvtárban látható falfestménymaradványokat impresszionista művészetnek. A szónak kevésbé pontos értelme szerint, mint a mai nyelvhasználaté, valóban azok is. Ha az ókori művészet evolúciója során az abszolút festői szemlélet felé közeledett, a legújabb művészet az abszolút festői szemléletből a plasztikai szemlélet felé igyekszik.

 

Ahogy Ybl a fejlődésnek ezt az utóbbi menetét magyarázza és példázza, ahogyan az impresszionizmus jelentőségét megvilágítja és értékét felméri s ahogy az evolúció folytatóiban, Cézanneban és az expresszionistákban meglátja és megbecsüli azt, ami értékes bennük, abban annyi a helyes felismerés, művészet imponderabiliái iránt való érzékenység, a józan, sőt bölcs ítélet, hogy szívesen megbocsátjuk érte a tanulmány első felének homályos fejtegetéseit, nehézkes absztrakcióját és kissé ugrándozó gondolatmenetét. Ezért hisszük, hogy a pozitív művészettudomány művelése az, amelyre Yblt igazi képességei utalják.

 

Egyet azonban minden egyébtől függetlenül jobban meg kell előbb tanulnia: az írás művészetének elsajátítható tudnivalóit. Stílusának kifejezéstelensége és fegyelmezetlensége miatt fejtegetéseit nem könnyű követni és még nehezebb élvezni.

 

Művészetről írni - még filozofálva írni is - nem lehet az írás némi művészete nélkül. Ybl Ervin komor felkészültsége, hivatottsága és ideális célokért lelkesedő ambíciója csak önmagához maradna meg hűnek, ha ebben az irányban is tökéletesedésre törekednék.

 

Elek Artúr

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Kolozsvár helye színházi kultúránkban Kolozsvár helye színházi kultúránkban
Nem arra a szerepre gondolok, melyet Erdély vezető városa...
Új magyar fémgazdasági politikát Új magyar fémgazdasági politikát
Michaelis Samu miniszteri tanácsos a fémgazdasági politikának, a...
Weöres Sándor - A kutya
Ismersz-e, mondd? A bundám barna volt, fehér sáv volt a...
Thomas Mann és de Monzie nyilatkozik a frankbotrányról Thomas Mann és de Monzie nyilatkozik a frankbotrányról
Thomas Mann, a mai német irodalom legkimagaslóbb alakja és de Monzie...
Bálint Aladár: Két kiállítás Műcsarnok téli tárlata Bálint Aladár: Két kiállítás Műcsarnok téli tárlata
Naptári pontossággal, sőt kozmikus törvényszerűséggel nyílnak és...
Budapesti Torna-Club I. 5:2 győz a Műegyetemi Football-Club ellen Budapesti Torna-Club I. 5:2 győz a Műegyetemi Football-Club ellen
A harmadik bajnoki mérkőzés nagy közönséget vonzott ki a csömöri-úti...
Majorosi nyerte Budapest 25 kilométeres futóbajnokságát Majorosi nyerte Budapest 25 kilométeres futóbajnokságát
A budafoki országúton, a 3 kilométeres kőtől a 15 1/2 -ig és vissza,...
A Magyar Athletikai Club vívó-bajnoksága
A vívóközönség rendkívűli érdeklődése mellett folyt le M.A.C....
A czár Francziaországban A czár Francziaországban
Augusztus 1-én II. Miklós orosz czár a francziaországi Cherbourg...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98