Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1933 | Október

Herzl

Patai József könyve

Ezt a könyvet egy rajongó írta a cionista vezérről, akit a világháború előtt tíz esztendővel temettek el Bécs városában. Élete, amit e könyv elmond: jellemzi az akkori zsidóságot, s a cionista mozgalmat, amely azóta a háborút követő forradalmak és ellenforradalmak nyomán egyre szélesebb körben terjed a zsidó ifjúság közt.

De nemcsak ezt a mozgalmat jellemzi a cionista vezér élete, hanem a zsidóságnak azt a részét is, amely hiába akar beolvadni, mert a szellemi, anyagi, erkölcsi javaknál, amiket egy idegen nép körében megszerezhet vagy megszerethet: van a Herzl-féle zsidóban egy mélyebb és nagyobb szükségesség, ami már-már felér az ösztönnel, s akarata ellenére is kikergeti az asszimilálódni akaró zsidót azokból a búvóhelyekből, mentsvárakból, kilátótornyokból, műhelyekből, melyeket az őt befogadó nép kínál neki.

Ez a mélyebb szükségesség eltemetett népiségének kísértetjárása, amely kelet felé mutat. Oda, ahol évezredeken át ősei éltek. Ennek a népi multjának a feltámadását kezdetben maga Herzl is csak romantikus álomnak, regénytémának látta. Meg kellett hogy érje a kisenevi pogromokat. Enélkül még a Herzl-féle zsidónak is csak szimbolum koldusmenhely, temetkező föld maradt volna az ősi ország.

Érthető, hiszen a nyugati kultúrák, a nemzetek szabadelvű reformjai, a tőke szabadversenye senkinek sem kínált annyi rengeteg lehetőséget, mint az évszázados gettókban szellemi és testi gazdagság után sóvárrá, hajlékonnyá nyomorított zsidónak. Ki tudta volna jobban kiszolgálni náluknál a tőke gazdáit s a velük karöltve gazdálkodó kormányzó hierarchiákat? Hogy a konc, amit ezért a zsidónak juttattak, néha oly zsíros volt, hogy meghízlalt két zsidó nemzedéket is: ez való.

 

De hogy a harmadik vagy negyedik nemzedéknek az végül is torkán akadt: ez még valóságosabb. Ha nem önkényes kezek, vagy kormányzati paragrafusok forrasztották torkára e falatot akkor önmagától züllött el belé. S ha nem a zsíros falattól züllött el: akkor el kellett vadulnia a nyomortól, amely megint több lehetőséget kínált a gettókban türelmetlenné kényszeredett zsidónak, mint a világ bármely páriájának. Így züllöttek a zsidók céltudatos politikus kezekben minden szélben szanaszét füstölgő kanóccá.

Tanui vagyunk s voltunk a világban szerteszét, hogy ezt a kölcsönös kiszolgálást s kiszolgáltatottságot hogyan igyekeztek a népek jövőik érdekében fékezni vagy kivetni magukból. Eljött hát az idő, midőn a zsidóságnak le kell számolnia önmagával s a világgal. Kegyetlen magábalátással meg kell számolnia, hogy mit adhat keleti lényének feltámasztásával az emberiségnek, mit beolvadásával az őt befogadó idegen népeknek. Ez a beolvadása azonban csak teljes, őszinte lehet. Nemcsak szellemben, hanem vérben is. S az a feltámadás csak minden erejének teljes elszántságával jöhet létre.

Nincs más út, csak ez a kettő. S mind a kettő egyformán meredek, s ma ködbevész. Volna még egy harmadik út is, de egy nép számára ez nem látható. A népnek országút kell, ez pedig csak egy ösvény, csak magános ember járhat rajta: legmagasabbra vezet: ez a messiánizmus.

Patai könyve újra felébresztette bennem ezeket a gondolatokat. Herzl életének megírásával megrendítő módon tárja elénk Patai egy ember viaskodását a két országút között. Pedig Patai nem regényes életrajzot akart írni. Szigorúan kiválasztott adatokat sorakoztat egymás mellé. Ő maga önmegtagadó szerénységgel csak az útmutató szerepét vállalja. Mégis minden lapján érzik az író könnyes meghatódottsága és izzó lelkesedése, az ősi földről álmodozó lírikus.

Ezért hiszem, hogy Patai evvel a könyvével csak barátokat fog szerezni élete nagy ábrándjának: a cionizmusnak.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A román kérdés és Bécs A román kérdés és Bécs
A kolozsvári „Ungária”, a mérsékelt románok lapja, a...
Móricz Zsigmond -  A mai cigánykérdés Móricz Zsigmond - A mai cigánykérdés
Körüljártam a nagy alföldi város egyik szélső utcasorát. Végtelen...
A haditengerészet szaporítása A haditengerészet szaporítása
A jövő évi közös költségvetésről azt jelentik Bécsből, hogy a...
A hosszu élet A hosszu élet
Moltke szerint az egészség titka abban van, hogy legyen az ember...
Miksa főherczegről Miksa főherczegről
Miksa főherczeget közvetlen közelből láttuk, mikor Thallóczy...
A japán színház A japán színház
Nagyváradi és kolozsvári újságokban olvasom mostanság, a mit annak...
 Az új háború csodálatos fegyvere, a – puska Az új háború csodálatos fegyvere, a – puska
Vannak, akik talán csodálkoznak a címen, pedig amit állit, nemcsak...
Az uj franczia repülőgépek Az uj franczia repülőgépek
Francziaország nemsokára teljesen valóra váltja azt a tervét, hogy...
Féja Géza -  Kenyér Féja Géza - Kenyér
Ó a kenyér tömött gyönyöre! ó örök kacagás, enyhe mámor és őrizett...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98