Dtum
Login with Facebookk
1934 | Július

Papen beszéde, ami a válságot kirobbantotta

Magyarországi szent Erzsébet városában, Marburgban felállott von Papen alkancellár és hosszú, szétfolyó és zilált beszédben elmondotta igen válogatott hallgatóság előtt, mi a véleménye a mai Németország urairól s milyennek képzeli a német nemzet politikai holnapját. E beszéd közlését a német cenzura, helyesen Göbbels, eltiltotta, mire is Papen a beszéd szószerinti szövegét ezzel a felírással: Verboten! szétküldötte a világ legkimagaslóbb közéleti embereinek. Ez a beszéd, amely pontosan két hét előtt hangzott el, rántotta le először a leplet az elszánt és szenvedélyes harcokról, amelyek a nemzeti szociálizmus „egységes” takarója alatt hónapok óta zajlanak.


Ez a beszéd indította el azt a belső küzdelmet a horogkeresztes pártban, amely a péntekről szombatra virradó éjjel olyan drámai erővel robbant ki!


A Papen beszéd német, de az európai históriának is szenzációs dokumentuma, mert mélyen bevilágít a kavargó német eseményekbe. Íme, néhány történelmi jelentőségű, izgalmas mondat Papen eddig még közre nem adott marburgi beszédéből:
„A lelkesedés lelohadt, a szívós munka szüksége jelentkezik, s kiderül, hogy a nemzeti-tisztulás rengeteg salakot is termelt!" „Nyílt és férfias beszéd sokkal inkább illik a német néphez, mint a szelepmentes sajtó!” „Ha a közvélemény hivatott szervei (értsd a sajtó) nem oszlatják el kellően a homályt, amely e percben a német nép hangulatát borítja, az államférfinak kell a dolgokat a nevén neveznie.”


Ezt a szókimondást Papen beszéde további részében becsülettel állja. Alaposan az ujjára koppant a vakbuzgó, fiatal forradalmároknak, „akik reakció! csatakiáltással próbálják elintézni azokat is, akik

 

A Herrenklub politikai szeményképének e világos és félreértést nem tűrő kitűzése után Papen élesen szembefordul a horogkeresztesek vallásellenes tendenciáival!

 

- Harcolnunk kell azért - mondja az alkancellár -, hogy az új német birodalom keresztény maradjon és ne szektánsok és félig vallásos materialisták hazája. Az emberekre rákényszerített vallási harcok olyan erőket szabadítanak fel, amelyeken az erőszak is megtörik. Nem szabad a német határokat lezárni s önkéntesen egy szellemi gettóba vonulni!


Ez volna az igazi reakció, egy nagy népnek önkéntes elzárkózása a világ és történelmi hivatása elől! Hiábavaló volna tagadni, hogy mély szakadék tátong a német forradalom szellemi akarása és mindennapi gyakorlata között. A szellemi célkitűzés a természetes és arisztokratikus kiválasztás felé halad, a tömegek a dinamikus hullámmal sodródnak, amely a marxizmust is a magasba vitte. A huszadik században nem lehet egy népet spártaiakra és helótákra osztani! Ideje, hogy a belső csatakiáltás az állam keretén belül végre elnémuljon! Hiányos és primitiv intellektus még nem ad jogot 150 százalékos nemzeti szocialistának sem arra, hogy világhírű tudósok kezéből akarják a kenyeret kiragadni azért, mert nem párttagok!


Az a nemzet, amely a szellemet megtagadja, bűnt követ el az isteni teremtés ellen és önmagát tagadja meg! A vitalitás helyébe brutalitást tenni az erőszak olyan imádatát árulná el, amely életveszedelmes a német népre!


A hitlerizmus balszárnyának „gleichshaltoló” szelleme ellen is felemelte szavát a nyugatnémet nemesi kultúra örököse és képviselője. Papen úr. Óva inti a nemzeti szocialistákat attól, hogy a kényszert és fegyelmet túlságba ne vigyék. Mint öreg katona - mondja Papen –,  jól tudom, hogy a fegyelmezett harcosoknak is szüksége van szabad mozgásra, mert a szabadság szomja mélyen az emberi lélekben gyökerezik!


Kirobbanó haraggal sujt le Papen a szociális forradalom követőire, akik a második horogkeresztes forradalom bekövetkezését várják. „Vajjon azért éltük végig az antimarxista forradalmat, hogy a marxizmus programját mi valósítsuk meg?” – kérdi.

 

Majd így folytatja:
"Nincs nép, amely az örökös zendülés állapotában élhetne, a mozgalomnak egyszer véget kell érnie!" S végül: „A kormány nagyon jól tudja, mennyi önzés, jellemtelenség, igaztalanság, lovagiatlanság és pökhendiség terpeszkedett a német forradalom takarója alatt. A német népnek igen finom érzéke van az iránt, mi az erőszak és mi a jogtalanság.


A német népet nem lehet otromba szépítéssel megejteni, s nincs olyan szervezet és olyan propaganda, amely hosszabb időre a bizalmat épen tudná tartani! A szellemi és anyagi bojkottal szemben, amelynek az egész világon ki vagyunk téve, joga van a német népnek megtudnia, miről van szó! Kiskorúsított nép nem adhat senkinek sem bizalmat!”

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98