Dtum
Login with Facebookk
1943 | Június

Magyar őstörténet

Szentmiklósy Lajos könyve – Szerző kiadása

Történész számára minden bizonnyal egy nép életének legelső, homály mögött rejlő korszaka a legizgalmasabb - bár egyúttal a legingoványosabb – terület. Különösen áll ez a magyarság őstörténetére, amelyen belül két, a szó legszorosabb értelmében sorsdöntő kérdés várja a homályból való kibontását; miként történt a parazitikus, gyűjtő kultúrfokon élő ősmagyar nép áttérése a szimbiotikus, állattenyésztő életmódra, hozzájutva ezzel a fölemelkedés eszközéhez; s miként mentette át önállóságát a lovasnomád életformából a földmívelő-feudális államiságba, elkerülvén megannyi népvándorláskori birodalom és nép nyomtalan eltűnését?


Az első kérdés megválaszolásában úgyszólván egyedül a történet segédtudományai nyujtanak támpontokat: az összehasonlító nyelvtudomány, a régészet, a nyelvészeti paleontológia emberföldrajz, az etnológia. S ebből adódik, hogy a kutatás eredménye csak föltevés lehet, bizonyító kútfők híján, s az a lényeg, mennyiben valószínűsítik a hipotézist a párhuzamok, analógiák, közvetett bizonyítékok.

 

Szentmiklósy is az említett tudományágak eredményeiből kiindulva rajzolja meg a vadász halász életet folytató, matriarchátusban élő, őskommunista társadalom képét a finnugor, ugor és kezdeti ősmagyar korszakban. A nagy átalakulás, az állattenyésztésre való áttérés magyarázatát a természeti körülmények és a kultúrfoknak megfelelő termelőerők viszonyából kísérli megadni a szerző; lassú - több évszázados - vándorlás vetette ki az ősmagyarságot a szavanna-vidékre, ahol csak a pusztavidék körülményéinek megfelelő termelőmód, tehát a külterjes állattenyésztés adta meg a továbbfejlődés lehetőségét.

 

A lényeg, azonban az, hogy ennek gazdasági alapjai már az erdő-határ átmeneti övezetében is meg kellett legyenek a peremreszorult magyarságnál. A döntő hatás, amely a fordulat lehetőségét elősegítette, egy bolgár-török néptől eredt; de Szentmiklósy szerint inkább békés úton, a már fennálló primitív cserekereskedelmi kapcsolatok segítségével, mint hatalmi-politikai módon. Ez elhatározó lépéssel került ki az ősmagyar nép a sztyep világába, hogy mint lovasnomád közösség kerüljön a népvándorlás országútján az önálló történelem küszöbére.


Könyvében végigkíséri a szerző ezt a már magasabb kultúrfokon élő népet a kubánmenti, levédiai és etelközi őshazák során át: s közben - a most már fel-felbukkanó gyér kútfők segítségével is - igyekszik kimutatni, mint alakultak ki az egyelőre még kommunisztikus nemzetség-rendszeren belül a magántulajdon, a személyhez kötött hatalom, a pásztorélet megkövetelte apajogúság, az állam rudimentumait jelentő harci törzsszövetség alapvonalai. Szentmiklósy megállapításai szerint a honfoglaló magyarság katonai demokráciában élő, tehát még csak kezdetleges osztályrétegeződést mutató, laza törzsi-nemzetségi szervezet volt, amely azonban már kialakította magában személyhez kapcsolódó nomád feudalizmus alapfeltételeit.


Könyve második részében kitér a Kárpát-Duna medence gazdasági adottságaira, amelyek lehetővé, sőt szükségszerűvé tették a földmívelés átvételét, valamint az itt már ki is alakult feudális jellegű szláv hatalmi körök ismertetésére - e fejezetek alapvetésül szolgálnak a szerző nemrég megjelent tanulmányához („A feudalizmus kialakulása Magyarországon.” I. Magyar Csillag. II. évf. 11. sz. 299-300 I.), amely a könyvnek szerves folytatása.


Módszere, amely a társadalmat mindig a természeti adottságokkal összefüggő termelőerők megszabta mozgásában szemléli, megóvja a süppedékes történeti talajon csábító kalandos elméletektől és légüres spekulációktól. Bár kénytelen mindenütt analógiákhoz fordulni, ezeket következetesen a gazdasági tényezők szükségszerűségeihez méri és a társadalmak adott lehetőségein belül értékeli. Könyve utolsó, módszertani fejezetében rámutat arra, hogy valamely fejlődés csak akkor, lehetséges, ha az arra nélkülözhetetlen adottságok az illető társadalmon belül már megvannak, s külső hatások, befolyások legföllebb siettethetik, de önmagukban elő nem idézhetik őket.

 

Igy pl. perbe száll Hóman felfogásával, amely a nomadizálásra való áttérést a gazdasági tényezők elhanyagolásával pusztán a bolgár-török hódítás következményeinek látja; Szentmiklósy szerint ez csak az ősmagyarságnál már meglevő állattenyésztő kezdetek alapján jöhetett létre, a szavanna-életmód kényszere alatt, s a bolgár-törökség hatása csupán siettette ezt a fejlődést. Ugyanezt állapítja meg a szláv-német „hatás” alatt született magyar feudalizmus keletkezési elméletéről is: itt úgyszintén megvoltak a magyar törzsszervezetben azok a tendenciák, amelyekből a letelepült, állami keretben élő, osztályviszonyokat mutató társadalom létrejöhetett.|


Bár a rövid tanulmányból hiányolnunk is kell egyet-mást - így pl. a primitív népeknél közismerten igen-nagy szerepet játszó vallásos jelenségek részletesebb elemzését, a finnugorság művelődési fokára értékes adatokat nyujtó ananyino-kultúra ásatásai eredményeit, a gazdasági téren sem jelentéktelen oszét kapcsolatok tárgyalását (s mint már az előző könyvénél is, a forrásmunkák felsorolásának elhagyását) - általánosságban el kell fogadnunk szilárd tényeken nyugvó érvelését, sok ferde elképzelés helyes magyarázatát, s elsősorban a biztos és meggyőző történeti módszer maradéktalan és megvilágosító érvényesítését. Szerénységénél fogva Szentmiklósy könyve alig tehet több egészséges útmutatásnál, mégis úgy kell értékelnünk, mint az első biztos lépést egy eddig sokat vitatott, kielégítetlen kérdés tisztázása felé.

Nagypál István

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Az angol királyi pár Berlinben Az angol királyi pár Berlinben
Edvard angol király Alexandra királynővel együtt a minap Berlinben...
Nyílmérgek  2. Nyílmérgek 2.
3. A legveszedelmesebb nyílméreg azok, melyek elsődleges szívbénulást...
Három kiállítás tanulsága
Majdnem egyszerre három igen érdekes kiállítás nyilt meg, az egyik...
Magyarország véradója Magyarország véradója
Magyarország az újoncállításnak közel felét adta, miközben a...
A gyors rakodás problémája A gyors rakodás problémája
De, hogy a kocsihiányon segítsenek, már berendezéseket kellett...
A JAPÁN BIRKÓZÁS A JAPÁN BIRKÓZÁS
A mult napokban sokat írtak a lapok arról, hogy Párisban nagy...
A premiere-láz
Ha e szót halljuk, természetes, hogy csakis a szinházra gondolunk. -...
Üdvözlégy Szabadság Üdvözlégy Szabadság
Az erdélyi lírának, úgy látszik, nemes hagyománya marad, hogy a...
India, a világ kincsesbányája India, a világ kincsesbányája
Izlésesen berendezett, meghitt lakásba lépünk. Mindenütt indiai és...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98