Budapest, április 15.
Az osztrák határról érkező, megbízható hírek szerint Szálasiék magyarországi tartózkodásának utolsó napjaiban Szőllősi Jenő „miniszerelnökhelyettes” gyakorolta a „hatalmat” és ő beszélt az azóta elhallgatott magyaróvári rádióban.

Rádió-szónoklatában hangoztatta, hogy Hitler emberbaráti okokból nem nyúlt az új pusztító fegyverekhez, de csalódik az, aki azt hisz, hogy a háborút a németek elvesztették, mert néhány nap múlva fordulat várható. A „kormány” egyremásra hozta az új rendeleteket.

Azonnali hatállyal felbontotta a vegyesházasságokat és ezen a címen még néhány szerencsétlen embert elhurcoltak. Elkobozták a „hazaárulók” vagyonát, megszállták és kifosztották azokat a nyaralókat, amelyeknek tulajdonosai az oroszok által felszabadított területen laktak. És egymásután jelentek meg a sorozási és kiürítési rendeletek. A végén már a 16 éves fiúkat is alakulatokba osztották.

Tragikus jelenetek játszódtak le a határon. Egy menekülő magyar ezredes, akinek nem engedték meg, hogy a családját magával vigye, rálőtt a németekre, majd kiirtotta feleségét és gyermekét és végül öngyilkos lett.

A nyilasok egyébként berendezkedtek a menekülésre és a bujkálásra. Sokan megváltoztatták a külsejüket, hogy majd ha Németországot is elfoglalják az oroszok és szövetségeseik – könnyebben elrejtőzhessenek. Kolosváry-Borcsa, a könyvégető sajtófőnök levágatta hirhedt szakállát. A németek őt is kidobták az autójából és gyalog lépte át a határt.

Jellemző a náci-uralom utolsó napjaira, hogy a vezetők nem mertek testőrség nélkül az utcára menni, mert a lakosság minduntalan fenyegetően lépett fel ellenük.