Dtum
Login with Facebookk
1943 | Március

Ady Endre önképzőköri tag

Amilyen nagy szerepe volt az önképzőkörnek multszázadeleji nemzeti életünk, művelődésünk és irodalmunk történetében, épp olyan jogos napjainkban a panasz és vád az önképzőkör zülléséről. Ma szinte a dilettantizmus melegágyának tekintik, s az „önképzőköri” jelzőhöz tapadt kicsinylő mellékíz, lemosolygó hangulat teszi nyilván, hogy újabb íróink közül alig kel valaki ennek a nagymultú intézménynek védelmére, pedig többnyire ez adta első közönségüket és bírálóikat.


Még az olyan eredeti és úttörő tehetség is, mint Ady Endre, jórészt szintén az önképzőkörnek köszönheti az első erősebb ifjúkori írói ösztönzést. Költői hajlamai ugyan már kisgyerek korában megmutatkoztak, mint nagykárolyi gimnazista pedig (1888-92) gúnyverseket irogatott.
Nagykárolyban csak Ady IV-es korában (1891-2) alakult meg az önképzőkör, a felső osztályok számára, de működésében Ady nem vehetett részt, mert az V. osztályt már Zilahon járta.


Így aztán első költői szárnypróbálgatásainak tere három kéziratos, illetve litografált diáklap volt. Az első kettőt Nagykárolyban csinálta II. és IV-es korában. Ezekbe főként csúfolódó verseket írt. Pontosabb a zilahi diáklap (Ifjúság). V-es korából (1893) Ez néhány; ifjúkori unokatestvére. (Szül. Hadadon 1876. jan. 1., ref. vallású, s szintén jeles tanuló. 1894-ben érettségizett.)

 

A különös névegyezés folytán két évig 1892-93 és 93-94) két Ady Endre van a kollégium tanulói közt. Ez könnyen tévedésbe ejtheti azt, aki Ady önképzőköri működését kutatja, mert a jegyzőkönyvek a név mellett sokszor nem jelölik az osztályt. Az idősebb Ady szorgalmas tag volt, VIII-os korában főjegyző. Ismervén azonban a rendkívüli tagok korlátozott jogait, az említett két év minket érdeklő bejegyzéseit az idősebb, hadadi Ady Endrére kell vonatkoztatnunk, az egyetlen VI osztályos szereplés kivételével.


Ezekben az években, tehát Ady V-VI-os korában az önképzőkör tanárnője dr. Petri Mór volt, az 1894-95. év elején pedig dr. Both István vette át a kör vezetését Az ő elnökségének elején, 1894. szeptemberében lesz a VII-es Ady az önképzőkör rendes tagja. Az előző évben mindössze egy verset nyújtott be bírálatra, s így nem feltűnő, hogy a tisztikarba nem választják be.

 

Mint rendes tag azonban szorgalmasan dolgozik, s így méltán csodálkozunk, hogy VIII-os korában nem ő lett az ifjúsági elnök, sőt nem is jelölték semmiféle tisztségre. Az ifjúsági elnökség két jelöltje Somogyi Kálmán és Teleky Endre VIII. oszt. tanuló volt. Egyenlő szavazatot kaptak, a sorshúzás pedig Somogyinak kedvezett, aki Ady mellett az osztály másik jeles tanulója volt.


Ady Lajos szerint Ady Endre a választási küzdelemben Teleky mellé állt, s érdekében demokrata-pártot szervezett, amely a kudarc után mint erős ellenzék szabott irányt az önképzőkör működésének. Ő sem magyarázza meg azonban, hogy miért mellőzték iskolatársai Adyt még a jelölésnél is, amikor előző évi működésével legalább erre igényt szerzett. Az akkori ifjúsági elnök, Somogyi Kálmán a következőket mondta halhatatlanná vált vetélytársáról:


„Ady Endrével az ötödiktől kezdve jártam együtt, én is akkor kerültem Zilahra. Jó barátságban voltam vele; bár bizonyos tekintetben vetélytársak voltunk. A vetélkedés egyik tere az önképzőkör volt. Ady mellőzésével engem választottak meg ifjúsági elnöknek. A másik jelölt Teleki Endre volt. Talán Ady sértett hiúsága tette, hogy az önképzőkörben szorgalmasan dolgozott. Későbbi tehetségének azonban semmi különleges jelét nem adta diákévei alatt. Eszes, jó tanuló volt, de senki sem gondolta volna, mivé nő. Verseire nem igen figyelt fel akkor senki.


Ady Lajos ír a Teleky mellett szervezett „demokrata” pártról, s ezt Bölöni György is említi, egyoldalú beállítással, amely megfelel könyve célzatosságának. Kettőnk viszonyát így tünteti fel, mint a gentry- és demokrata világfelfogás vetélkedő ellentétét. Ha azt vesszük, Ady épúgy nemesi származású volt, mint én. Különben is akkor még nem lehetett szó arról, hogy Ady valamilyen politikai felfogást valljon, vagy éppen a demokrácia híve legyen. A kisváros elzárt levegőjébe ilyen áramlatok nem jutottak el.


Ady különben zárkózott természetű fiú volt. Nem is emlékszem, hogy igazi, benső barátja lett volna. Résztvett különben a szokásos diákmulatozásokban, osztálytársaival jóviszonyt tartott, de nem volt különösebben népszerű. Feltűnő költői képességei pedig ekkor még nem mutatkoztak meg. Egyszerűen ebben látom mellőzésének okát.”


Mások emlékezéseiből is ismerjük. Ady ifjúkori zárkózott nehezen barátkozó egyéniségét és gúnyolódó, csipkelődő hajlamát, amely az előző évben az önképzőkörben is bizonyára megnyilatkozott. Ehhez hozzá kell vennünk még azt, hogy csak V-től kezdve jár Zilahon, jövevény és idegen volt iskolatársai közt, s kissé az is maradt.

 

Vidéki iskolákban nem ritka a lokálpatrióta vetélkedés. Talán ez az ellentét is megvolt a bennszülött, zilahi és belsőszilágysági fiúk és a szinte már alföldinek számító, érmelléki születésű Ady között. Akárhogy volt is, Adyban sokáig fájó nyomot hagyott a kudarc tüskéje. Mint öccse írja, később többször panaszolta féltréfásan, félkomolyan: „Hiában: az önképzőköri elnökségen kezdve sohasem volt szerencsém semmiféle hivatalos elismeréshez….”


Ady így is – vagy talán éppen ezért – a VIII. osztályban az önképzőkör legszorgalmasabb tagja lett. A gyűléseket többnyire hetenként, néha ritkábban tartották, az 1895. szept. 9-i alakuló gyűlés határozataképpen hétfő délutánonként 4 órakor. A gyűlések száma évenként kb. 20 volt. (94/5: 17 rendes, 5 rendkív., 1 dísz, bemutattak 23 munkát; 95/6: 16 rendes, 1 rendkív., 2 disz, bemutattak 20 dolgozatot.) Az üléseken megjelent a vezető tanárelnök is. A műsor elég egyhangú volt, néha csak szavalatokból állt. A szavalók és bírálók az előző ülésen jelentkeztek szereplésre. Iskolai ünnepélyek előtt versenyszavalatokat tartottak.

 

A bírálati fokok az 1894. okt- 1-i IV. gyűlés határozati indítványa szerint a következők voltak: 1. albumba vehető, 2. dicsérettel elfogadható, 3. elfogadható. 4. elvetendő. Ezeket az 1895. szept. 23-i II. gyűlés határozata így módosította: 1. albumba vehető, 2. sikerült. 3. tudomásul vehető. 4. elvetendő. Az 1895. szept. 30 i III. ülés elhatározza - éppen Ady egyik szereplése hatására -, hogy a bírálat értekének elismerésére is használnak fokozatokat. Ezek a következők: 1. albumba vétel, 2. jegyzőkönyvi dicséret, 3. tudomásulvétel.


Az üléseket valószínűleg az ifj. elnök (neve: alelnök) vezette, a tanárelnök csak irányított, javaslatokat tett. A szereplők jelentkezését jeligés munkák beérkeztét a titkár jelentette be. Választottak még a VIII-ból egy fő-, a VIl-ből egy aljegyzőt.


Az önképzőkörnek volt ifjúsági könyvtára is. Állománya az 1892/93. iskolaévben, tehát Ady V-es korában 727 munka, ebből 207-et kölcsönöztek ki a tanulók. Járattak napilapokat és folyóiratokat is, így pl. Ady idejében a Vasárnapi Ujság, A Hét, Pesti Hirlap, Üstökös, Urambátyám, Magyar Hirlap, Képes folyóirat, Borsszem Jankó és Uj Idők c. lapokhoz jutottak a diákok, a Szilágyon kívül, amelyet akkor Petri Mór szerkesztett. Ezek elégítették ki tehát a tagok érdeklődését az eleven irodalom iránt. Ady is forgatta őket bizonyára; diákkori olvasószenvedélyéről öccse is ír könyvében.


Az önképzőkör gyűléseiről jegyzőkönyveket vezettek. Ezek a 80-as és 90-es évekből öt kötetben maradtak fenn. Valószínűleg azért kerülték el eddig az Ady emlékek kutatóinak figyelmét, mert látszólag éppen azoknak az éveknek (1894/5. és 95/6.) jegyzőkönyvei hiányoznak, amikor Ady az önképzőkörben működött. 1889/90. után ugyanis nagy hézag van, s a jegyzőkönyvek csak 1896/97-ben folytatódnak. Az 1889/90. évi kötetet lapozva azonban - néhány üres lap után - megtaláltam benne a következő évekről szóló beszámolókat. Mivel a könyvben sok üres lap maradt, néhány lap kihagyásával ebben folytatták a jegyzőkönyveket egészen az 1896/97. év elejéig. A könyv feledén pedig elfelejtették kiegészíteni, illetve jelölni a további évszámokat.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A nyilas főpolgármester szerint Beregffy felelős a budapesti hidak...
A politikai rendőrégen tegnapi kezdték meg Mohai Gyulának, Budapest...
A berlini Gazdasági Főiskola hallgatói Budapesten A berlini Gazdasági Főiskola hallgatói Budapesten
A berlini kir. Mezőgazdasági főiskola, mintegy 40 hallgatója tanáraik...
A visszacsatolt felvidéki területek kereskedelmi és ipari közigazgatási problémái A visszacsatolt felvidéki területek kereskedelmi és ipari...
Az országhoz visszakerülő felvidéki területek visszacsatolása számos...
Az influenza járvány, a betegség jellemző tünetei Az influenza járvány, a betegség jellemző tünetei
A influenza fertőző betegség. A mult század 90-es éveiben igen nagy...
Az új numerus clausus gazdasági hatásai Az új numerus clausus gazdasági hatásai
Sallang és szóvirág nélkül, rideg tárgyilagossággal kell azt a...
Rossz szokások, melyek rutitanak Rossz szokások, melyek rutitanak
Ha a természet mostohán bánt velünk s testi vagy szépséghiba van...
Elítélt tót képviselő Elítélt tót képviselő
A nyitrai törvényszék decz. 30-ikán elitélte Valasek János...
A dohányfüst összetétele a dohány nikotinmentesítése, tulajdonságai A dohányfüst összetétele a dohány nikotinmentesítése,...
A dohányfüstben szereplő anyagok között, mint erősen mérgező...
Deviza árfolyamok Deviza árfolyamok
A deviza árfolyamok a mult héten nem változtak. Csak a bolgár léva és...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98