Dtum
Login with Facebookk
1944 | Április

Jászai Mari levelei

Sajtó alá rendezte Kozocsa Sándor Dr. Pintér Jenőné kiadása

Kozocsa 1941-ben adta ki nagy „lélektani komikus”-unk, Kassai Vidor emlékiratait, színészettörténetünk érdekes dokumentumát, most pedig ennek ellendarabjaként Jászai Mari leveleinek testes gyűjteményét. A nagy tragika tudvalevőleg Kassai felesége volt, de néhány évi hányatott és válságos házasélet után elváltak.


A most megjelent kötet jórésze Jászainak Kassaihoz írt leveleit (80) adja, menyasszonykorából és házasságuk idejéből. Jászai rajongó szeretete és boldog várakozása, amelyet, a bevezetéssel ellentétben, mélynek és őszintének érzünk, úgy látszik Kassai önző, zsarnokoskodó természete és közönyös hidegsége miatt jutott egyre mélyebb válságokon át a szakításig. A levelekből nem világosodik meg ennek közelebbi oka. Jódarabig Jászai marad a megalázkodó, behódoló fél ebben a küzdelemben, erről tanúskodik néhány megrázó, könyörgő levele.


A következő, még terjedelmesebb levélcsoport (150) Mihálisi Mimihez; egy kolozsvári divatárusnőhöz íródott, akihez az üzleti kapcsolaton túl bizalmas, sőt később benső baráti viszony fűzte Jászait. A ruha-, zálogház- és adósság-ügyeken kívül azonban alig találunk ebben a levéltömegben néhány figyelmet érdemlő önvallomásom vagy életrajzi érdekességű helyet.

 

Kevés kivétellel bátran el lehetett volna hagyni az egészet, mint ahogy a kötetben általában sok az érdektelen levél. Erős válogatás csak plasztikusabbá tette volna Jászai kibontakozó egyéniségét s emelte volna, a gyűjtemény jellemző értékét. A teljességre törekvés nem lehet itt szempont, mert a külső, sokszor jelentéktelen életkörülmények aprólékos feltárásának nincs olyan magyarázó szerepe, életrajzi fontossága, mint egy írónál, bármenynyire érdekes egyéniség és nagy művésznő volt is Jászai.


A levelek minden esetre megerősítik a maguk szándékolatlan megnyilatkozásaikkal azokat a vonásokat amelyeket Jászai emlékirataiból és vallomásaiból ismerünk. Erős egyéniségtudata nem hiúság, felfuvalkodott gőg, hanem a maga mélyből induló, nem mindennapi pályafutásának büszke emlékéből táplálkozik. Érdekes megfigyelni, hogy a szerény kezdő színésznőből hogyan nő ki az ünnepelt, művészetének méltóságát viselő nagy tragika.

 

Ez a fejlődés egy minden szívdobbanását a színpadnak áldozó lélek folytonos szellemi erőfeszítésének eredménye és jutalma. A levelek nemcsak sokirányú kulturális érdeklődéséről, hanem tudásáról is tanúskodnak! Mindennek pedig végső célja és értelme az, hogy tökéletes színész legyen. A színház volt mindene. A mesterségbeli tökéletesedés viszi külföldi útjaira is. Párisban és Londonban betegen járja esténként a színházakat, hogy lássa korának nagy színészeit. Elég erős bírálatot mond felettük.


Századvégi színházi viszonyainkra is sokszor jellemzők ezek a levelek. Tanui vagyunk az elmaradhatatlan intrikáknak, de Jászait nem féltékenység vagy irigység bántja, csak a méltánytalansága lobban fel heves természete. Pályája elején elég hiú a tapsra, sikerre s ez érthető és természetes. Később az őt körülrajongó magasztalás még érzékenyebbé teszi személyes támadások iránt (I. a Gyulaihoz írt puskaporos tiltakozását).

 

Pályatársait mindig szeretettel segíti s akárhányszor elfogadja vidéki társulatok meghívását, hogy pénzügyi helyzetükön lendítsen. Csak idősebb korában lesz, bevallottan, a pénz bolondja, mert nyugalmat és függetlenséget ad neki. Rokonszenves vonás benne, hogy - bár lázongó és keserű belenyugvással - számol a múló évekkel s nem erőszakol hozzá nem illő szerepeket, idejében meg tud válni tőlük, hogy megőrizze a közönség illuzióját. Megható, ahogy leginkább szívéhez nőtt darabjától, az Elektrától és a  színpadtól búcsúzik.

 


Az emberekkel való érintkezési módját s leveleinek stílusát is kedves közvetlenség, rokonszenves bohémlelkület, bizalmasaival meleg őszinteség, szellemes humor és öngúny jellemzi. Tud azonban emelkedetten szárnyalni is. Érdekes, hogy minden „nagysága” mellett is mennyire tisztelte a tekintélyt: ezt valószínűleg autodidakta-volta magyarázza. Erős, szinte férfiasan kemény tud lenni azonban ellenfeleivel, de lelkének alapja a vágyódó szeretet és adakozó jóság. A háború alatt, amikor jórészt már visszavonult a színpadról, ez tölti be napjait: a szenvedés enyhítése. A színházon és könyvön kívül a természet telíti életét szépséggel, tartalommal.

 

Művészi elmélyülésének szükséges feltétele a magány. Szerepeiről, tanulási módszeréről, darabokról vallott felfogásáról, barátságairól és szerelmeiről vallanak levelei, talán közvetlenebbül és őszintébben, mint emlékiratai. Általában derűsebb egyéniség képe bontakozik ki soraiból, lobogó és lírai pátoszú lélek, amelyet még nem kormoz be a sok csalódás, az öregkor keserűsége, sötétenlátása s itt semmiféle szándékoltság vagy célzat nem torzítja vagy árnyalja a valóságot: Az ötöd félszáz levél ötven címzettje közt a századforduló művészeti és irodolmi életének sok neves alakja szerepel.


A bevezetésben Kozocsa a levelei, jelentőségét méltatja s kortársak nyilatkozataiban idézi Jászai zsenijét.Éppen tőle, annyi értékes irodalmi emlékgondozójától hiányoljuk azonban az életrajzi keretet, amelybe a leveleket elhelyezheti a kevésbbé tájékozott olvasó. Ezen jegyzetekkel is könnyen lehetett volna segíteni. Erős kiválogatás, ismételjük, csak használt volna a könyv értékének s így el lehetett volna kerülni az esetleg kifogásolható kényességű vagy élőkre vonatkozó levelek közlését.

 

A levelek címzettek szerint időrendbe illesztve, gondos szövegközlésben, képekkel tarkítva kerülnek bele az olvasó elé, de az említett hiányokban mintha a karácsonyi könyvpiac sietsége érződnék. Mindez nem kisebbíti a gyűjtemény kortörténeti, művészi és emberi dokumentum-értékét s azért mondtuk el, mert úgy tudjuk, Kozocsa egy második kötettel akarja teljessé tenni nagy tragikánk kiadott levelezését.

Kovalovszky Miklós

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Jászai Mari, mikor először szinpadra lépett Jászai Mari Jászai Mari, mikor a Nemzeti Színház tagja lett Jászai Mari Gertrudisz szerepében Klytaimnestra (Jászai Mari) A második felvonásból - Mária Terézia (Jászai Mari) és Kaunitz Venczel(Gál) Elektra  (Váradyi Aranka), Klytaimnestra (Jászai Mari) és Orestes (Beregi)
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Uszás. Yard vagy méter? Uszás. Yard vagy méter?
A MUSz legutóbb tartott tanácsülésén szóbakerült az a kérdés, hogy az...
10.000 korona = 500.000 korona 10.000 korona = 500.000 korona
Közeledik a karácsony s közelednek a karácsonyi örömökkel járó...
Elektromos hullám a köd és vihar ellen Elektromos hullám a köd és vihar ellen
A hajózásnak és a repülésnek régi és eddig legyőzhetetlennek vélt...
A Budapesti állami kisegítő iskola A Budapesti állami kisegítő iskola
A gyengetehetségű gyermekek oktatására szolgáló budapesti állami...
A bernáthegyi kutya A bernáthegyi kutya
Az ember legelső és leghűségesebb társa, barátja és szolgája...
Újra gólképes a Ferencváros csatársora Újra gólképes a Ferencváros csatársora
Ferencváros - Budai „11” 6:1 (5:1) Vasárnap délután...
A szegedi ünnep A szegedi ünnep
Bizonyára nem sértjük meg vele Mikszáth Kálmánt, ha úgy nézzük a...
Az Andrássy-úton megtalálták az Európa-szerte keresett...
Ismeretlen tettes ellen tette a feljelentést a Regnum Marianum...
Egy hadi léghajó első utazása Egy hadi léghajó első utazása
A párisiak a minap igen kellemes meglepetésben részesültek. A...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98