Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1941 | Szeptember

Shakespeare hitvallása

Kosztolányi Dezső kiadatlan kézirata


Hölgyeim és Uraim,

háromhónapi szakadatlan munka után a napokban fejeztem be Shakespeare Téli regé-jének fordítását, melyet a jövő idényben egy színházunk mutat majd be. Kemény munka volt. Most pedig, hogy idejövök az Önök színe elé, az asztalhoz, még mindig az ő szavai zengenek bennem. Shakespeareről beszélek.

*

Shakespeare 1611-ben irta a Téli regé-t. (Vitás, hogy ez-e vagy a Vihar-e legutolsó darabja.) Ekkor már 36 dráma volt mögötte és 7 nagy költemény. Utána visszavonult, fáradtan és elégedetten, mint a biblia Istene, ki miután megteremtette az embert, a hetedik napon pihent. Negyvenhét éves volt. Ötvenkét éves korában - öt év mulva - pedig meghalt.

*

Engem ez a darab nagyon vonzott, mint sokakat, kik legköltőibb alkotásának tartják. Petőfi Sándor annak idején szintén foglalkozott a gondolattal, hogy lefordítja és váltig sajnálhatjuk, hogy tervét nem valósította meg.

*

Mi érdekelt benne? Az öregedő művész, ki már mint művész érti a mesterségét s az ember, ki már mindent tudott, ami az életben jó és rossz, nemesség és aljasság s kimondhatatlan fájdalom, aztán még egyszer felvonultatott maga előtt mindent, mielőtt végkép elnémult.

*

A Téli regét egy gyermek kezdi mesélni, Mamillius, az édesanyjának, tíz-tizenegyéves kis királyfi, ki meséjét nem tudja befejezni, mert édesanyját elhurcoltatja féltékeny édesatyja, a gyermek pedig az egyetlen jelenet után eltünik szemünk elől, meghal.

Ez a gyermek kedves, koraérett, korát meghaladó értelemmel és nemes arcán a halál sápadt jegye. Érdekes és megdöbbentő, hogy Shakespeare, ki annyi változatos, ünnepélyes és hétköznapi embert rajzolt, a gyermeket csakis így, tragikusan tudta látni. Még egy gyermeket festett ezenkívül, ki hasonló ehhez, a "János király"-ban a kis Arthur herceget, kit izzó vassal akarnak megvakítani, aztán leugrik a magas sziklafalról és szörnyethal.

Ennek a különös jelenségnek magyarázatát két tizenhatodik századbeli angol anyakönyvi adat adja meg. 1585-ben Shakespeare Vilmosnak és feleségének, Hathaway Annának ikrei születtek, egy leány, kit Judithnak neveztek és egy fiúcska, ki a keresztségben a Hamnet nevet kapta. Aztán tizenegy év mulva, 1596-ban a halotti könyvben ezt olvassuk: Hamnet, filius William Shakespeare. Shakespeare Vilmos fia, Hamnet tizenegy éves korában meghalt.

Shakespearenek ez maradt egész életében legnagyobb fájdalma. A gyermek, ki ártatlanul és tehetetlenül a kegyetlen világgal, a roppant világgal birkózik, mindig az ő kisfia, ki szembenáll a halállal.

Hamnet, ez a név e rettenetes emlékek gazát bolygatta meg benne. Nem véletlen, hogy azt az alakját, ki szívéhez legközelebb volt, a dán királyfit Hamletnek hívják. Mamillius alakjában regeszerűen, utoljára vonul föl Hamnet.

De a másik gyötrelme is hangot kapott, melyet egy élet tapasztalata után nem tudott végleg elintézni, személyes ügye, talán legegyénibb, legordítóbb szenvedése, a féltékenység - az a gondolat, hogy a nőt, akit szeretünk, a változó, sohasem állandó szenvedélyek torlatában élve is elveszthetjük, mint azt a gyermeket, kit elragad tőlünk a halál. Fiatalabb korában már szembenézett vele, keményen. Othello az első féltékeny hőse. Posthumus a második, Leontes, Szicilia királya, a Téli rege főalakja a harmadik. Ez is meggyilkolja szenvedélyével Hermionét, akár Othello Desdemonát. A törvényszéki tárgyaláson a tisztes és hű királyné, kit házasságtöréssel vádol, elájul, aztán hírül hozzák Leontesnek, hogy Hermione meghalt.

*


Csakhogy itt a megoldás más. Shakespeare, az öregedő költő, a bölcs művész, ki mindent látott és mindent tudott, élete utolsó éveiben nem akarta - nem nemakarta - nem bírta színről színre szemlélni az élet megoldhatatlan borzalmait. Az ifjúság derüs, az öregkor szomorú. Ez igaz. De a költészetben megfordítva van. Ott a tapasztalatlan ifjúság a komor s a tapasztalt öregkor, mely már magán viseli azt a tragikumot, melyet az ifjúkor elég erős volt elképzelni, a sír előtt ösztönösen védekezik a sötétség ellen és megegyezésre hajlandó, vidámságra lágyul. Lehet-e, hogy az élet nyom nélkül elmúljék? Nincs mód, hogy összehangoljuk végtelenségre törő vágyunkat és véges sorsunkat, hogy tiltakozzunk a sok igazságtalanság ellen, mely börtönbe veti a jókat, fölmagasztalja a rosszakat, elrabolja tőlünk minden ok nélkül azokat, akiket szerettünk? Valami rendet keres az öregkor, valami igazságszolgáltatást. Az öregkor hinni akar.

Shakespeare is hinni akart és hitt is. A Téli rege felel arra, miben hitt.

Itt egy csodával oldotta meg a cselekményt. Hermione nem halt meg, később magához tért ájulásából. Paulina, a királyné udvarhölgye elbujtatta úrnőjét, aztán tizenhat évig rejtve tartotta ott és miután Leontes bűnéért eleget vezekelt, eléje tárja, mint szobrot, azt mondja, hogy egy szobrász által elkészíttette a királyné képmását s a zene hangjainál életre kelti őt. A halottak föltámadnak. Shakespeare föltámasztja a halottakat. Ennek pedig mély értelme van. Lássuk, hogy mi az.

*

Miben hitt Shakespeare?

Vallására nézve katolikus volt, az maradt akkor is, mikor VIII. Henrik puritánjai elevenen nyúzták meg, máglyán égették el a pápistákat s kilenc rokonát kivégezték. Feleségével - mint egy újabban napfényre került adat bizonyítja - egy katolikus püspökségen kelt egybe. Ez a magatartása nemes dac lehetett. Az ellenzékhez tartozott. De a tételes dogmában nem hitt soha. Lépten-nyomon árulja el, drámái különböző helyein, hogy mennyire bizonytalannak tartja földi sorsunkat s mennyire veszélyesnek az azután következőket. Hamlet, ki mindig helyette beszél, nem tudja, hogy "mily álmok jönnek a halálban" s oly arccal nézi a temetőben a koponyákat, mint aki a teljes, föltétlen megsemmisülés bizonyosságát látja maga előtt. De Hamlet is hitt valamiben.

Hitt a művészetben, a zenében, a színészetben s lelke lelkéből szól, mikor a színésznőt mint királynét köszönti és mint szakember tanácsot ad a művészeknek. Shakespeare a művészetben hitt, mely túl a földi törvényeken megválthat bennünket, hitt a művészet vallásában. Ez volt az ő igazi vallása.

Soha világosabban nem fejezte ezt ki, mint a Téli rege utolsó jelenetében, mely talán utolsó írása is. Ez az ő búcsúja az élettől és művészettől: hitvallás.

Ime egy halott megelevenedik. A csalóka Művészet széttöri a sors korlátait, a szobor, a szépség mása élni kezd, mert fölébreszti a zene.

Ezt a jelenetet, mely jelképes, minden ízében bemutatom Önöknek:

- - -

Itt vége a regének. Utoljára megesett tehát a csoda, nem valami hókusz-pókusz, különös szemfényvesztés által, hanem az egyetlen csoda, amely az életben megtörténhetik, a művészet csodája által. A szenvedés megkapta jutalmát. Én pedig búcsúzóul a legnagyobb költő hitét adom át Önöknek, melyet emelt homlokkal vallhatunk mindnyájan: életünk mulandó, megsemmisülünk, elrothadunk, de a szeretet még csodát tehet, a művészet mély erkölcsisége megőrzi, ami elmúlik s halottainkat föltámasztja a költészet, a nagy, időn és téren kívül való zene.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Forradalom Haiti szigetén Forradalom Haiti szigetén
Haiti szigetén, a szerecsen republikánusok hazájában gyakoriak a...
Október 2-án végetért a külügyminiszterek londoni értekezlete Október 2-án végetért a külügyminiszterek londoni értekezlete
A külügyminiszterek tanácsának londoni értekezlete befejeződött. A...
Karinthy naplójáról és leveleiről Karinthy naplójáról és leveleiről
Mindnyájunk számára, akik Karinthy Frigyes műveit ismerjük, érdekes...
Olasz–magyar kikötő lesz Fiume? Olasz–magyar kikötő lesz Fiume?
Már a bécsi és budapesti találkozók előtt, közvetlenül a Duce milanói...
Véresre vert főispán Véresre vert főispán
Kovács Gusztáv, az ujonnan kinevezett hajdumegyei főispán január 2-án...
Vadász Naptár az 1911-ik évre Vadász Naptár az 1911-ik évre
Hazánkban a vadászat sportja örvendetesen fellendülni kezd. A...
Ingyen kenyér Ingyen kenyér
A főváros szegényeinek nyomora a tél kezdetével még...
Kelen János megjavította a 10.000 m-es síkfutás rekordját Kelen János megjavította a 10.000 m-es síkfutás rekordját
A váci országút 11 km-es kövénél 10.000 méteres időelőny versenyt...
Nyomott közgazdasági helyzet Nyomott közgazdasági helyzet
A nyomott közgazdasági helyzet komoly aggodalmakat okoz nem csupán a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98